Magyarság, 1969 (45. évfolyam, 1-47. szám)
1969-11-21 / 42. szám
nTaNGUAGE EMM M|Mt M II ........................ ........................ ..................... ....... I***! Vol. XLV. évfolyam 1969. november 21. No. 42. szám. Egyes szamara 12 centiu Tornyosulnak Amerika eletkezdest jelento problemai ( T ). A sved külugyminiszter, Torsten Nilsson, nyilvanossagra hozta, hogy Svedorszag 45 millio dollarral segiti meg Eszakvietnamot, amelybol 15 millio ajandek es 30 millio kolcson. Ezt a hírt, amit az Associated Press ropített vilagga, az amerikai “egykez” sajto elbagatelizalni torekszik, olyan jelentektelen esemenynek tüntetve fel hirszolgalatában, hogy az olvaso szeme nehogy fennakadjon rajta. Ha egy filmszínesznonek torvenytelen gyermeke születik, az sokkal nagyobb nyilvanossagot kap, mint ez a hír. Pedig ez a hír valoban alkalmas arra, hogy az amerikai polgar szeme felakadjon a csod£lkoz&stol es megdorzsolje azt, hogy valoban jól olvasta-e azt, amit olvasott. Ezert a baloldali sajto eldvigyazatossaga e hirrel kapcsolatban, nehogy az amerikai neptomegek esetleg elgondolkozzanak a jelentektelennek feltalalt híren. Mármint azon, hogy egy negyedszázad előtt amerikai katonák tízezrei haltak meg egy “keresztes haborunak” elnevezett europai haboruban, europai népek erdekeben .... Sikerült ugyanis elhitetni az amerikai néppel, hogy a haboru celja — Europanak felszabaditdsa a nacionalista Nemetorszag leigazo torekvesei alol es hogy az Amerikanak is erdeke. Amerika gazdasagi es katonai erejenek bevetesere volt szikseg, hogy elharitsa a nemet katonai gepezet fenyeget.d gyozelmet. Ezert kellett Amerikanak megtagadni a sajat maga által megalkotott Monroe-doktrinát, amely kimondta, hogy Amerika nem hagy beavatkozast tengerentuli orszagok reszerol az amerikai foldresz ügyeibe. Tette ezt azzal a megokolással hogy Amerika se akar beavatkozni az europai államok politikai eletebe. A masodik vilaghaboruba valo beavatkozassal Amerika masodszor szegte meg a nemzetkozi jogban honossagot nyert alapveto elvet — es most fizet erte. Sajat szovetsegesei es partfogoltjai----Svedorszaggal az elen — hatba tamadtak azaltal, hogy gazdasagi es hadianyag szabatasi segítseggel tamogatjuk azt az orszagot, amely Amerikaval mar evek óta hadban all. Most kezd kiderulni, hogy a liberal-demokrata elvek, itt es Europaban, egy nemzetkozi erdekhalozat celkitűzeseit leplezik, mely erdekhalozat erdekei nem azonosak az europai nepek, Amerikaban pedig az amerikai nep sajatos erdekeivel. Van egy nemzetkoziseg, amelynek világszerte ugyanabbol a kisebbsegi nepelembol illo csoportok a hordozoi, de amely magdt el nem orulva tudja onos erdekeit paldstolni. Ahol ezek a kisebbsegi csoportok penzugyi eroforrasaik reven donto befolyashoz jutnak, — ott a nemzet onos erdekeinek politikai ervenyre jutasa meg szinik es ennek a liberal-demokrata nemzetkozisegnek esik aldozataul. Nagy eroforrasa ennek az erdekhalozatnak az a teny, hogy az eltomegesedett ember nem szeret, vagy talán nem is tud politikai problemákban a sajat fejével gondolkozni. Úgy látszik, hogy az eltomegesedett ember típusok vegzeteve valik az a körülmeny, hogy másokat hagy maga helyett gondolkozni. A fehér emberfajtának századunkban egesz a miniszteri székekig hatolo eltomegesedeset Ortega vette eloszor eszre. — A tomegember nem toltja meg, hogy az, amit az o erdekeben dUdnak sugalmaznak neki, — sokszor valojdbm a sajat erdekei ellen tortenik. Amerikanak ma mar sorsdlnto problemajava valik, hogy az egesz vilagot behalozo erdekszovetseg — nevezzük azt bar liberal-demokracianak, vagy zsido fascizmusnak, — amely kizarolagossagert küzd az amerikai kul- es belpolitikai eletben is, el tudja-e erni a celjait, hatterbe szoritva Amerika nagytobbsegenek erdekeit, eletlehetosegeit, — vagy pedig a huszonnegyedik oraban magara eszmel az amerikai nep es meggatolja a csaknem elkerulhetetlennek latszo rabszolgasors beteljesileset. — A liberal-demokracia mezeben jelentkezo torekvesek a skandinav allamokban iitotte fe fel a fohadiszallasukat. Ott szekelnek a lolthatatlan karmesterek, akiknek intesere megindul a vietnami haboru elleni tuntetes, a katonai szokesekre valo sved hivatalos tamogatast elvezo buzditas, a renddel es fegyelemmel osszefuggo intezmenyek elleni tamadasok, a bun es a hunorok glorifikalasa, az erkulcsi ellenallasi ero lekizdeset kepben es irasban szolgalo ‘irodalom’, a gatlastalan pornografia kiadvanyai es fihnalkotasai es a fel sem sorolhato mas tevekenysegek, amelyeknek nyoman terdre kenyszerul a jora es nemesre valo torekves es a hosi eletszemlelet. A nemzetkozi erdekhalozat eszrevehetoen felosztotta az egyes csoportok kozott a kozvelemenyt befolyasolo es iranyito sajtolt vilagszerte es annak birtokoban szajkosarat rak minden szajra, amely nem hajlando az o erdekei szerint beszelni . . . Nem szabad eszrevenned, hogy vilagszerte egy totalis uralomra toro fascizmus bontakozik ki, amely kielezi a faji problemakat (mikozben latszatra ellene beszel), — megdonteni igyekszik a tarsadalom tartopillereit kepezo erkolcsi nomakat, — a szabadsagjogok (pedig csak az o erdekeben es altala vedjegyezetten letezhetnek. — Ha mindezt nem látod meg, akkor vak vagy, avagy gyáva,, — ha pedig meglátod, akkor — antiszemita. Helsinki — es mersekelt remenyek... Helsinki — Harom esztendon at a diplomacianak minden rendelkezesre allo eszkozevel folytak az elokeszíto targyalasok azert hogy most Helsinkiben vegre az USA es a Szovjet kikuldottek leulhessenek a zold asztalhoz es hozzafogjanak egy elozetes targyalashoz, mely utan majd, valahol mdsuitt osszes:1 ■ het a hatarozatkepes, kozos Bizottsag a strategiai fegyverkezes tempojanak lelassitasa, vagy eppen leallitasa erdekeben. Az amerikai kuldottseget G. C. Smith vezeti, a szovjetet pedig W. S. Semenov. Az elso napon pezsgos koccintas volt s felolvastak Nixon elnok udvozlo surgonyet, melyre Semenov h. külugymiiniszter valaszolt, hasonlo udvariassaggal. Ahti Karajalainen, finn külugyminiszter beszede nyitotta meg a gyulest. Hangoztatta, hogy a vilag meg sohasem vart annyira valamifele fegyverkezes-csökkentesre, mint ezekben a napokban. Nixon elnök, amikor megbizottait útjukra engedte, figyelmeztette őket, hogy ne nagyon remenykedjenek a fennálló nehezsegek konnyű megoldasában.... MASODSZOR A HOLDON! Az Apollo 12 holdraketa pontos szamitasok szerint eljutott a Holdig. Szerdara virrado ejjel 1:54- kor az elozoen raketa anyahajorol elozetesen s ikerrel levalt “teve” ket utasaval, Charles Pete Conrad es Alan L. Bean pilotakkal leszallt a Hold felületere. Igy, veluk a holdjaro amerikaiak szama: 4. Szerdan reggel Amerika nepe nagy erdeklodessel leste a TV-keszilekek elott a Holdro, vart elso szines kepeket... Csalodnunk kellett, mert az igyesen felallitott felvevo keszilek csak nehany gyenge kepet kuldott a Foldre, — aztan tobbe semmit. Csak suru csikokat kaptunk, mert amint kiderult, a TV felvevogep erzekeny lencseje szembekerült a Nappal... S az eros napsugar abban a pillanatban kiegette a gep belsejenek egyik reszet. (Pot-lencse persze nem volt —• Lasd a budai Siklo esetet a “pot-fekkel...’ — Szerk.) Idokozben, a 32 ora alatt, amig a ket urrepül a Holdon vegzett 4-5 keszilekkel kulonfele tudomanyos kutatast, az anyashajoval ‘Yankee Clipper' Richard F. Gordon korbekorbe ropkodott, varva a kiszamitott pillanatot, amikor a Teve visszater es egyesiles utan a ket holdjáro viszakuszik a kupba, amellyel hazajöhetnek a Földre. Majdnem 100 font gorongyot hoznak magukkal. Tobbszaz magyar menekült erkezik az USA-ba a kovetkezo honapokban. A csehországi esemenyek ota a vasfüggöny mogotti orszagokbol a menekvltek szama állandoan novekedik. Remelheto, hogy mint a multban, ugy most is az amerikai magyarsag segíto kezet nyujt a magyar menekültek fogadasaban. Orszagi sztrájk nyomorgatja mar napok óta Olaszorszagot. A munkas szakszervezetek kezdemenyeztek, a rossz lakasviszonyok miatt, de a nagy varosokban tervezett tömegfelvonulások sehol sem sikerültek, mert megálltak a vonatok s villamosok is... Lengyel diakok mezogazdasagi es gyari kenyszermunkara kerultek, azonban nem volt koszonet benne. Vodkaval megpuhitottak a vezetoket es a legtobb helyen be sem fogadtak az ifjakat s lanyokat. Egyik helyrol a masikra kuldtek oket, — sehol sem akartak tudni a rendelkezesekrol. — Igy te’uit csak az elolrasos munkabert vettek fel minden penteken a kasszabol... Sato targyal Eisaku Sato, japani miniszterelnök megérkezett Washhingtonba, ahol 3 napos targyalast folytat Nixon elnökkel. Szerdan a Pacific - sziget problemaja került megbeszelesre, melyet a 2. vilaghaboni óta az ISA tart birtokában. A “MAGYAR8AQ" mi*, mint a többi!