Magyarság, 1970 (46. évfolyam, 1-47. szám)
1970-02-27 / 9. szám
1970. február 27. ) .,1942. júniusa óta tart (Folytatás az előző oldalról) Anglia helyett Amerika legyen a Szovjet jövendő partnere. Az amerikai elnök ettől kezdve többnyire külön tárgyalt Sztálinnal, ki nehéz, olykor durva partnernek bizonyult ugyan, de eredményesen harcolt Hitler ellen. — Elöljárójában, hogy Roosevelt hadat üzent nyomban a Molotoval történt megállapodása után a Szovjet három szomszédjának, közöttük Magyarországnak is, azonosítva Hitler áldozatait a náci támadókkal. Feltétel nélkül megadta ugyanakkor a “Lend-Lease” segítséget a totális szovjet zsarnokságnak. — Ez az elvtelen harc a világhatalomért, 1941. júliusa óta folyik. A Brit Birodalom már lebukott, Vörös Kína már felemelkedett s a végkifejlődéshez a most kezdődő évtizedben fog a világ valószínűleg eljutni.Az Amerika nem bizonyult képesnek arra, hogy átvegye Európa politikai vezető szerepét és ma talán már nem is volna hajlandó erre. Szégyenteljes módon az egymással szembe állított, két fele-fele Európa azóta inkább tárgya, mintsem intézője a világpolitikának. — Külön “magyar kérdés” pedig nincsen. — A Brezhner-doktrina valamennyiünket a Vasfüggöny mögött azzal fenyeget, hogy szovjet tagállamokká alacsonyítja le egykori hazánkat.... — Egy évvel az orosz-angol húszéves szövetség megkötése után Mr. Eden már kezdett ráeszmélni arra, hogy a világ jövőjét az amerikai Elnök fogja meghatározni, egyetértésben Sztálinnál, messzemenő engedmények árán Európában.... — Cavendish-Cannon 1943. június közepén megerősítette a többfelől kapott megdöbbentő hírt, hogy jegyzék érkezett a Boreign Office-tól, mely a túlzott orosz területi igényekkel szemben megvonja a határt, amelyen túl a Szovjet terjeszkedést közös erővel kell majd megakadályozni. A csatolt térkép az Elba folyó vonalát jelezte ilyen határként az orosz és a nyugati zóna között... Csehszlovákia és Magyarország egészben az orosz zónába esne, Ausztria viszont megmaradna Nyugaton. A State Department elvi álláspontjához híven nem volt hajlandó a háború folyamán területi kérdések tárgyalásába bocsátkozni, de utalt az amerikai alkotmányra is, amely szövetséges szerződések kötését a Szenátus elfogadásához köti. Roosevelt elnök hazatérve az első Quebec-i konferenciáról, őszintén feltártaSpellman newyorki bíboros érsek előtt, hogy felosztották a világot érdekszférákra. “Britannia és Oroszország Európát és Afrikát kapja.” “De miután Britanniának elsősorban is koloniális érdekei vannak, feltehető, hogy Európában Oroszország fog predominálni.” —— A megdöbbent kardinálist az elnök azzal vigasztalta, hogy “tíz vagy húsz év múlva az európai befolyás átalakítaná az oroszokat úgy, hogy kevésbbé lennének barbárok.” — Mindazok megnyugtatására, akik azt hiszik, hogy mi, magyarok merev merev magatartásunkkal eljátszottuk annakidején Roosevelt elnök rokonszenvét, hadd idézzem róla, hogy mirólunk csak azt mondotta, hogy “szereti a magyarokat. —Óhajtaná, hogy átjöjjenek. Hajlandó volna befogadni őket, úgy, ahogy vannak a Szövetségesek oldalán, ha átállanának.” Persze, azt nem tette hozzá, hogy mindez lehetetlen mindaddig, míg Hitler a nyakunkon tartja a talpát.... — Rooseveltnek a bíborossal való beszélgetésében az a drámaian érdekes, hogy az első quebecki konferencia idején — az Elnök hajlandó lett volna egész Európát átengedni az orosz érdekszférába és Angliát mindössze Afrikában kifizetni. Sztálin mesterien játszott az Elnök hiúságával is idegeivel. Elhalmozta szemrehányásokkal, miközben tizenegy milliárd értékben kapott segítséget és négyszer elutsította volt Roosevelt meghívását Quebeck előtt a személyes találkozásra. Azon a zaklatott tavaszon (1943.) Sztálin már megnyerte volt a maga (Sztálingrád i) csatáját, míg Roosevelt még nem tudhatta, vájjon az európai partraszállás sikerül-e neki...? Ebben a helyzetben Sztálin fölényesen tudott fellépni: kíméletlenül sürgette a beígért második frontot Európában, — amire Amerika még nem volt felkészülve, és fenyegetőleg elkezdte szervezni von Paulus az elfogott német parancsnok generális vezetésével a német hadifoglyokat. — Lapunk következő számában folytatjuk — Folytatás a 1. oldalról) na. Nem lett volna a Seydlitzerplatzi sporttelep fölött az izzó lángoszlop, nem lett volna tűzorkán, és a 250.000 halott helyett “csak” 35.000-t számoltak volna... • Cikksorozatunk első részében azt állítottuk, hogy Hitler a hamburgi második éjszakán vesztette el a háborút! Ez jelen sorok írójának szilárd véleménye. , Miért?• Akik ott voltunk, állandóan figyeltük a német nép reakcióiját ezekre a légitámadásokra... Erre vonatkozóan a következőket állapíthattuk meg... MAGYARSÁG Az átöröklés törvénye izól pedig ez a törvény örökli az elődöknek nemcsak imigyen... külső megjelenési formáját. Az élők világában, szóval a alakját, hanem belső szerkezőnövények, állatok és emberekét, szervezetét és tulajdonsávilágában az utód tökéletesen fajt is. A rostocki támadásokig, 1942. március végén a németség csak enyhe gúnnyal figyelte a hulló bombákat. Vicceket csináltak az angol repülőkről és senkit sem idegesített fel egy-egy légiriadó... — Rostock után, amelyet három egymás után követő éjjelen támadtak, 1942 tavaszán, igen erős angol kötelékek, és ahol először került a bombaszőnyeg tökéletes alkalmazása kipróbálásra: hat km szélességben, 11 km hosszúságban minden ház leégett, vagy rombadőlt. — Mondom, Rostock után már nem vicceltek többé a németek. Ekkor kezdték komolyan venni a dolgokat. De arról szó sem volt, hogy féltek volna... Ellenkezőleg: Rostock után lehetett látni a bombatámadások legjellemzőbb reakcióját: minél pusztítóbbak voltak a támadások, annál inkább nőtt az elszántság. “Ezt pedig visszafizetjük nektek!” Ez volt a legérdekesebb tanulsága a második világháborúnak : — a légitámadások nem rövidítenek meg háborút, — hanem csak elszántabbá, kegyetlenebbé, véresebbé teszik azt! Ez különösen Finnországban is látható volt, az 1039-es finn szabadságharc alatt. Miután az oroszok az arcvonalakon nem bírtak sehol döntő sikert elérni, megkezdték a védtelen finn városok és falvak elleni légitámadásokat, abban a reményben, hogy így a finn nép kitartását és harci kedvét megtörik.... Ennek ott is az ellenkezője történt. A gálád szovjet repülőtámadások, melyeket az oroszok a védtelen finn helységek ellen követtek el„ — ezek voltak a világtörténelem elsőterrortámadásai !! — Ezek csak növelték a finnek harckészségét! Ugyanezt lehetett látni Németországban is. A német nép harci kedvét csak növelték a Ruhrvidék, és a többi, Wuppertal, Dortmund, Düsseldorf, Köln, Worms, Mannheim elleni támadások ! Ez a hangulat azonban a hamburgi támadások után pillanatok alatt megváltozott... Erről a cikksorozat befejező részében, lapunk legközelebbi számában írom meg az akkor észlelteket.... MEGHÍVÓ A Pittsburghi Magyar Társaság, az Irodalmi Kör és a Magyar Szabadságharcosok Pittsburghi Csoportja ezúton is szeretettel meghívja a város és környéke magyarságát az 1970. március 8-án, vasárnap délután 3 :30-kor a hazelwoodi Első Magyar Református Egyház nagytermében (221 Johnston Ave.) tartandó Tollas Tibor irodalmi estre Tollas Tibor az 1956-os magyar emigráció kimagasló személyisége. A forradalom óta eltelt 13 év folyamán, mint az öt nyelven megjelenő “NEMZETŐR” alapítófőszerkesztője, fáradhatatlan energiával folytatta az emigrációban is a csodálatos magyar szabadságharcot. — szervezte az ellenállást a magyarországi kommunista rendszerrel szemben. Ugyanakkor mint költő is örökre bevéste nevét a magyar irodalom történetébe. — Legújabb verseskötete, az “Eszterlánc”, melyet az irodalmi est során fog bemutatni Pittsburghban. Kiváló helyi előadók is fellépnek az est során. — Dr. Bistey György, Dr. Mécs Kálmánná, Selmeczi József és Zerinváry Miklós Tollas-verseket szavalnak. Magyar dalokat énekel Martincsek Pál, zongorán sért dr. Munkácsy Lajos. — Fogadjuk Tollas Tibort Pittsburlban is avval a szeretettel, és érdeklődéssel, melyet magyarságunk érdekében végzett áldozatos munkájáért oly nagyon megérdemel — Estjének tiszta jövedelme a Nemzetőr Sajtóalapját fogja erősíteni. — Donation: $1.50. Rendezőség A, élettani tudomány legújabb megalapítása szerint az átörömése a növényi, állati és emberi testekben az úgynevezett óriás-molekulák közvetítik illetve valósítják meg és végzik el. A testszerkezet legparányibb részeinek és tulajdonságainak is megvan a megfelelő molekula-csoportja. Ez a megszannálhatatlan menynyiségű molekula-sereg építi, alakítja, gyarapítja, színezi a növényi, áttai, és emberi szervezetet és ezek mind az uod szervezetéből származnak át az utódéba és alakítják azt, az előddel csaknem tökéletesen azonos lénnyé. Ez az élet egyik legrejtetttebb, de legnagyobb hatású, csodás műhely loka és kivételt kizáró törvénye. “Csak sast nemzenek sasok, es nem szül gyáva nymát Núb..!, párduca!” Egészen szakszerűen mondta ki e nagy igazságot a “Magyarokhoz” c. versében Berzsenyi Dániel. — Azonban az emd csak olyan molekulákat tud az utódra átruházni, átörökíteni, amelyek az ő szervezetében ,s maradéktalanul megvannak. Amilyen szerkezet vagy tulajdoniság tehát van az átörökítő szervezetben, ugyanaz lesz az utódéban is. Mál a búzaszemből hajtott kalászban is búzaszemek fejlődnek, teremnek és az új búzaszemek tökéletesen megegyeznek az anyallatiak nemcsak külső formáia, hanem belső értékre, úgymint a keményítő- és sikértartalomra is. A molnár aztán ugyanolyan minőségű lisztet őröl az új termésből, mint amilyen volt az elvetett magé. Hoz, a szakállas búzaszemekből szakállas búzakalász fejlődik, a tarbúza magjából pedig tarbúza-kalász nő. A fülemüle-fiókák tökéletes másai lesznek a szüleiknek, — nemcsak tollazatuk szerény színére, vagy külső alakjukra, hanem hangjuk színére is. — Éppen úgy trilláznak, csattognak mint szüleik és nem csiripelnek, mint a szomszédos faágon a verebek vagy kárognak, mint a hollók! Az emberutód is örökli nemcsak az előd alakját, testi szerkezetét s minden külső tulajdonságát, a hajától a lába kis körméig. Hanem belső fényeget: a logikusan gondolkodó, érő és eszes lényi mivoltát is. De a fiúgyermekek öröklik apjuk bajuszát és szakállát is. Viszont, ha az elődöknek nem volt bajusza, szakálla, akkor az utódoknak sem lesz. Ez pedig a természet örök is megváltoztathatatlan törvénye, amely alól kivétel nincs! Mi, magyarok bajuszos és szakállas nép vagyunk, a természetörök törvénye szerint... Puhát őseink — nem lehettek bú és szakáll nélküli csupasz arcú vogulok és osztyákok..,r . iéM Ebből pedig a logika icg(Folytatás a 7. oldalra ) 5. oldal