Magyarság, 1970 (46. évfolyam, 1-47. szám)

1970-02-27 / 9. szám

1970. február 27. ) .,1942. júniusa óta tart (Folytatás az előző oldalról) Anglia helyett Amerika legyen a Szovjet jövendő partnere. Az amerikai elnök ettől kezdve többnyire külön tárgyalt Sztá­linnal, ki nehéz, olykor durva partnernek bizonyult ugyan, de eredményesen harcolt Hitler ellen. — Elöljárójában, hogy Ro­­osevelt hadat üzent nyomban a Molotoval történt megállapo­dása után a Szov­jet három szomszédjának, közöttük Magyar­országnak is, azonosítva Hitler áldozatait a náci támadókkal. Feltétel nélkül megadta ugyanakkor a “Lend-Lease” segítsé­get a totális szovjet zsarnokságnak. — Ez az elvtelen harc a világhatalomért, 194­1. júliusa óta folyik. A Brit Birodalom már lebukott, Vörös Kína már felemelkedett s a vég­kifejlődés­hez a most kezdődő évtizedben fog a világ valószínűleg eljutni.A­z Amerika nem bizonyult képesnek arra, hogy átvegye Európa politikai vezető­ szerepét és ma talán már nem is volna hajlandó erre. Szégyenteljes módon az egymással szembe állított, két fele-fele Európa azóta inkább tárgya, mintsem in­tézője a világpolitikának. —­ Külön “magyar kérdés” pedig nincsen. — A Brezhner-doktrina valamennyiünket a Vas­függöny mögött azzal fenyeget, hogy szovjet tagállamokká alacsonyítja le egykori hazánkat.... — Egy évvel az orosz-angol húszéves szövetség megkötése után Mr. Eden már kezdett ráeszmélni arra, hogy a világ jö­vőjét az amerikai Elnök fogja meghatározni, egyetértésben Sztálinnál, messzemenő engedmények árán Európában.... — Cavendish-Cannon 1943. június közepén megerősítette a többfelől kapott megdöbbentő hírt, hogy jegyzék érkezett a Boreign Office-tól, mely a túlzott orosz területi igényekkel szemben megvonja a határt, amelyen túl a Szovjet terjeszke­dést közös erővel kell majd megakadályozni. A csatolt térkép az Elba folyó vonalát jelezte ilyen határként az orosz és a nyugati zóna között... Csehszlovákia és Magyarország egész­ben az orosz­ zónába esne, Ausztria viszont megmaradna Nyu­gaton. A State Department elvi álláspontjához híven nem volt hajlandó a háború folyamán területi kérdések tárgyalásá­ba bocsátkozni, de utalt az amerikai alkotmányra is, amely szövetséges szerződések kötését a Szenátus elfogadásához köti.­­ Roosevelt elnök hazatérve az első Quebec-i konferenci­áról­, őszintén feltárta­­Spellman newyorki bíboros érsek előtt, hogy felosztották a világot érdekszférákra. “Britannia és Oroszország Európát és Afrikát kapja.” “De miután Britanniának elsősorban is koloniális érdekei vannak, feltehető, hogy Európában Oroszország fog pre­­dominálni.” —­— A megdöbbent kardinálist az elnök azzal vigasztalta, hogy “tíz vagy húsz év múlva az európai befolyás átalakítaná az oroszokat úgy, hogy kevésbbé lennének barbárok.” — Mindazok megnyugtatására, akik azt hiszik, hogy mi, magyarok merev merev magatartásunkkal eljátszottuk annak­idején Roosevelt elnök rokonszenvét, hadd idézzem róla, hogy mirólunk csak azt mondotta, hogy “szereti a magyarokat. —­­Óhajtaná, hogy át­jöjjenek. Hajlandó volna befogadni őket, úgy, ahogy vannak a Szövetségesek oldalán, ha átállanának.” Persze, azt nem tette hozzá, hogy mindez lehetetlen mindaddig, míg Hitler a nyakunkon tartja a talpát.... — Rooseveltnek a bíborossal való beszélgetésében az a drámaian érdekes, hogy az első quebecki konferencia idején — az Elnök hajlandó lett volna egész Európát átengedni az orosz érdekszférába és Angliát mindössze Afrikában kifizetni. Sztálin mesterien játszott az Elnök hiúságával is idegeivel. Elhalmozta szemrehányásokkal, miközben tizenegy milliárd értékben kapott segítséget és négyszer elutsította volt Roose­­velt meghívását Quebeck előtt a személyes találkozásra. Azon a zaklatott tavaszon (1943.) Sztálin már megnyerte volt a maga (Sztálingrád­ i) csatáját, míg Roosevelt még nem tud­hatta, vájjon az európai partraszállás sikerül-e neki...? Eb­ben a helyzetben Sztálin fölényesen tudott fellépni: kíméletle­nül sürgette a beígért második frontot Európában, — amire Amerika még nem volt felkészülve, és fenyegetőleg elkezdte szer­vezni von Paulus az elfogott német parancsnok generális ve­zetésével a német hadifoglyokat. — Lapunk következő számában folytatjuk — ­Folytatás a 1. oldalról) na. Nem lett volna a Seydlitzerplatzi sporttelep fölött az izzó lángoszlop, nem lett volna tűzorkán, és a 250.000 halott he­lyett “csak” 35.000-t számoltak volna... • Cikk­sorozatunk első részében azt állítottuk, hogy Hitler a hamburgi második éjszakán vesztette el a háborút! Ez jelen sorok írójának szilárd véleménye. , Miért?­­• Akik ott voltunk, állandóan figyeltük a német nép reakcióiját ezekre a légitámadásokra... Erre vonatkozóan a következőket állapíthattuk meg... MAGYARSÁG Az átöröklés törvénye­ izól pedig ez a törvény örökli az elődöknek nemcsak imigyen... külső megjelenési formáját. Az élők világában, sz­óval a alakját, hanem belső szerkező­­növények, állatok és emberek­­ét, szervezetét és tulajdonsá­­világában az utód tökéletesen fajt is. A rostocki támadásokig, 1942. március végén a németség csak enyhe gúnnyal figyelte a hulló bombákat. Vicceket csinál­tak az angol repülőkről és senkit sem idegesített fel egy-egy légiriadó... — Rostock után, amelyet három egymás után kö­vető éjjelen támadtak, 1942 tavaszán, igen erős angol kötelé­kek, és ahol először került a bombaszőnyeg tökéletes alkalma­zása kipróbálásra: hat km szélességben, 11 km hosszúságban minden ház leégett, vagy rom­badőlt. — Mondom, Rostock u­­tán már nem vicceltek többé a németek. Ekkor kezdték komo­lyan venni a dolgokat. De arról szó sem volt, hogy féltek vol­na... Ellenkezőleg: Rostock után lehetett látni a bombatáma­dások legjellemzőbb reakcióját: minél pusztítóbbak voltak a támadások, annál inkább nőtt az elszántság. “Ezt pedig vissza­fizetjük nektek!” Ez volt a legérdekesebb tanulsága a második világháború­nak : — a légitámadások nem rövidítenek meg háborút, — hanem csak elszántabbá, kegyetlenebbé, véresebbé teszik azt! Ez különösen Finnországban is látható volt, az 1039-es finn szabadságharc alatt. Miután az oroszok az arcvonalakon nem bírtak sehol döntő sikert elérni, megkezdték a védtelen finn városok és falvak elleni légitámadásokat, abban a remény­ben, hogy így a finn nép kitartását és harci kedvét megtörik.... Ennek ott is az ellenkezője történt. A gálád szovjet repülő­­támadások, melyeket az oroszok a védtelen finn helységek ellen követtek el„ — ezek voltak a világtörténelem első­­terrortáma­dásai !! — Ezek csak növelték a finnek harckészségét! Ugyanezt lehetett látni Németországban is. A német nép harci kedvét csak növelték a Ruhrvidék, és a többi, Wuppertal, Dortmund, Düsseldorf, Köln, Worms, Mannheim elleni támadások ! Ez a hangulat azonban a hambu­rgi támadások után pillanatok alatt megváltozott... Erről a cikk­sorozat befejező részében, lapunk legközeleb­bi számában írom meg az akkor észlelteket.... MEGHÍVÓ A Pittsburghi Magyar Társaság, az Irodalmi Kör és a Magyar Szabadságharcosok Pittsburghi Csoportja ezúton is szeretettel meghívja a város és környéke magyarságát az 1970. március 8-án, vasárnap délután 3 :30-kor a hazelwoodi Első Magyar Református Egyház nagytermében (221 Johnston Ave.) tartandó Tollas Tibor irodalmi estre Tollas Tibor az 1956-os magyar emigráció kimagasló személyisége. A forradalom óta eltelt 13 év folyamán, mint az öt nyelven megjelenő “NEMZETŐR” alapító­főszerkesztője, fáradhatatlan energiával folytatta az e­­migrációban is a csodálatos magyar szabadságharcot. — szervezte az ellenállást a magyarországi kommunista rendszerrel szemben. Ugyanakkor mint költő is örökre bevéste nevét a magyar irodalom történetébe. — Legújabb verseskötete, az “Eszterlánc”, melyet az irodalmi est során fog bemu­tatni Pittsburghban. Kiváló helyi előadók is fellépnek az est során. — Dr. Bistey György, Dr. Mécs Kálmánná, Selmeczi József és Zerinváry Miklós Tollas-verseket szavalnak. Magyar dalokat énekel Martincsek Pál, zongorán sért d­r. Mun­kácsy Lajos. — Fogadjuk Tollas Tibort Pittsbu­rl­ban is avval a szeretettel, és érdeklődéssel, melyet magyarságunk érde­kében végzett áldozatos munkájáért oly nagyon meg­érdemel — Estjének tiszta jövedelme a Nemzetőr Sajtó­alapját fogja erősíteni. — Donation: $1.50. Rendezőség A­, élettani tudomány leg­­új­abb megalapítása szerint az átöröm­­ése a növényi, állati és em­beri testekben az úgyneve­zett óriás-molekulák közvetítik illetve­ valósítják meg és vég­zik el. A testszerkezet legpará­­nyibb részeinek és tulajdonsá­gainak is megvan a megfelelő molekula-csoportja. Ez a me­g­­szann­álhatatlan menynyiségű m­olekula-sereg építi, alakítja, gyarapítja, színezi a növényi, áttai, és emberi szervezetet és ezek mind az uod szervezetéből származnak át az utódéba és alakítják azt, az előddel csak­nem tökéletesen azonos lénnyé. Ez az élet egyik legrejtett­­tebb, de legnagyobb hatású, csodás műhely lo­ka és kivételt kizáró törvénye. “Csak sast nemzenek sasok, es nem szül gyáva nymát Nú­­b..!, párduca!” Egészen szak­szerűen mondta ki e nagy igazs­ágot a “Magyarokhoz” c. versében Berzsenyi Dániel. — Azonban az emd csak olyan molekulákat tud az utódra át­­r­uházni, átörökíteni, amelyek az ő szervezetében ,s maradék­­talanul megvannak. Amilyen szerkezet vagy tu­­lajdoniság tehát van az átörö­kítő szervezetben, ugyanaz lesz az utódéban is. M­ál a búza­­szemből hajtott kalászban is búzaszemek fejlődnek, terem­nek és az új búzaszemek tö­kéletesen megegyeznek az anya­­llat­iak nemcsak külső formá­­i­a, hanem belső értékre, úgy­mint a keményítő- és sikér­­tartalomra is. A molnár aztán ugyanolyan minőségű lisztet őröl az új termésből, mint a­­milyen volt az elvetett magé. Hoz, a szakállas búza­szemek­­ből szakállas búzakalász fejlő­dik, a tarbúza magjából pe­­dig tar­búza-kalász nő. A fülemüle-fiókák tökéletes másai lesznek a szüleiknek, — nemcsak tollazatuk szerény szí­nére, vagy külső alakjukra, hanem hangjuk színére is. — Éppen úgy trilláznak, csattog­nak mint szüleik és nem csiri­pelnek, mint a szomszédos fa­ágon a verebek vagy károg­nak, mint a hollók! Az emberutód is örökli nem­csak az előd alakját, testi szer­kezetét s minden külső tulaj­donságát, a hajától a lába kis körméig. Hanem belső fé­nyeget: a logikusan gondolko­dó, ér­­ő és eszes lényi mivol­tát is. De a fiú­gyermekek öröklik apjuk bajuszát és szakállát is. V­iszont, ha az elődöknek nem volt bajusza, szakálla, akkor az utódoknak sem lesz. Ez pedig a természet örök is megváltoztathatatlan törvé­­nye, amely alól kivétel nincs! Mi, magyarok bajuszos és szakállas nép vagyunk, a ter­mészet­örök törvénye szerint...­­ Puhát őseink — nem lehettek b­­ú és szakáll nélküli csu­pasz arcú vogulok és osztyá­kok..,r . iéM Ebből pedig a logika icg­­(Folytatás a 7. oldalra ) 5. oldal

Next