Magyarság, 1977 (52. évfolyam, 1-47. szám)

1977-10-14 / 36. szám

1977. október 14. S—H——HM—StüiM——IMl Bl---------­ Történelem-hamisítás Folytatás az L oldalról gyár­embernek még a nagy “erkölcsbíró” író szerint is csak annyi személy és vagyoni biztonsága volt, a­­mennyit a kardjával elérni tudott... — Ezt a költő úgy fejezte ki, hogy a magyarnak “egy hazában két pogány közt hullott a vére!” — Ma, amikor már ismeretes a bekövetkezett török veszedelem, könnyű azt írni, hogy az egész magyarságnak az egyik király mellé kellett volna állnia a török ellen... De melyik király mellé, ho­gyan és mikor, hiszen az akkori helyzetet egy ellenséges forráss­ munka alapján maga az író így írja le: “Ha jött a magyar, annak esküdött hűséget, h­a a német jött, azt áldotta, ha a török jött, annak a kaf­tánját csókolta!” A magyar tehát sohasem tudta, hogy ki az úr az illető helyen.­­ Az író múlt­ gyalázó céljára talán a legjellemzőbb az, ahogyan arról a történelmi igazságról ír, hogy Ma­­gyarország évszázadokon át a Nyugat védőbásstyája volt és még a mohácsi vész után is azért torpant meg a török nyugat felé irányuló támadása, mert nem merte a háta mögött hagyni Magyarországot. Az író ezt “egyszerű mesének” nevezi— és idevonatkozóan ellen­séges, idegen forrásmunkákat idéz.­­— Ez a semmivel sem menthető célzatos elfogultság teszi nem csak visszatetszővé, hanem értéktelenné is az író munkáját. — Ennyi történelmi adat ismeretében egy magát magyarnak nevező embernek mégis csak il­lett volna az általa hivatkozott forrásmunkákban fel­kutatni legalább egy pár olyan magyart, akik érdeme­sek voltak a dicséretre, vagy legalább is az elimerésre. De az író egy másik módszert alkalmazott. Mint pl. a közismert “ törökverő“ Török B­álint esetében tet­te. Nevezett eredetileg Ferdinánd-párti volt, de át­ment Zápolya János pártjára, amikor meggyőződött arról, hogy az idegen katonák fosztogatták a magyaro­kat és üldözik a protestánsokat, ő maga ugyanis kato­likus maradt, de birtokain megengedte az “új hit” ter­jesztését és megakadályozta templomaik elvételét, nem egyszer fegyveresen. Ettől kezdve a Ferdinánd-pár­tiak “rablóvezérnek”nevezték, amit az író készségesen átvett a könyvében. És ha volt egy magyar, akire még az ellenfelei sem tudtak semmit rákenni, arról sürgősen kisütötte, hogy az illető nem magyar. Ez történt Kő­szeg vára hős védőjének, Jurisics Miklósnak az eseté­ben, akit az író következetesen “Nicola Jurizic”-nek nevez és azt írja róla, hogy szlovén volt, aki még ma­gyarul sem tudott. Ugyanígy “Jank Szibinyi”-nek nevezhetné Hunyadi Jánost és “Alex Petrovic”-nak Petőfi Sándort, vagy “Juan Daminovic”-nak Dam­­janics Jánost, a 48-as hős vértanút. — Köztudomású, hogy otthon ma hivatalos kormány­program nemzeti múltúak lejáratása, sőt megsemmisí­tése és egy olyan írónak, akinek már több történeti tár­gyú munkája megjelenhetett, újabb könyve megírása közben erre a “normára” kell gondolnia. De az író mindkét könyvében “túlteljesítette” a normát... Könyve ugyanis a múlt kevesebb legyalázása ese­tében a megjelenhetett volna, amit több otthoni könyv megjelenése bizonyít. Ezek között különösen Honthy Hanna színésznő életrajzát lehet idézni, amelynek író­ja a magyar színművészet utolsó 50 évének a történetét írja le. Könyvében a zsidótörvényekkel és otthon igen kényes más témakörrel is foglalkozik, de amíg kiemeli a zsidó művészeket, ugyanakkor felsorolja a magyar művészi élet kiválóságait is és elismeréssel ír róluk. — Tehát megmutatta “az érem másik oldalát is”. Ugyanezt Nemeskuthy István kockázat nélkül megtehette volna. Lelke rajta, hogy nem tette, hiszen Ezáltal önmaga ellen is vétett, mert nagy munkával megírt történeti művét tudománytalan írásművé ala­­csonyította le. — (Valahol Délamerikában... 1977. okt.) MAGYARSÁG © A KÍNAI KÉRDÉS © f­olyUt&i as eiexe oldalról, feje teljeben levő és hatalma csúcsán áló Nixonról el sem kepzelhető, hogy olyan pontosai leneiellenseghez ragaszkodott volna, mint a nesoob niraeteit 'net ívnia’ pontika. — N N­agyon valószínű, hogy az akkori zavaros időkben a vietnami naboru ligmuaiasának problémájávál sú­lyosan megtelitek, majd a Watergate-üggyel agyon­­rajszolt Iinxon kezéből kicsúszott a kínai ügy­ irányítá­sa és azt Kissinger vette át. — Ha igazak a Kissinger múltjáról itt is, ott is felbukkant hírek, nem csodála­tos, ha kihasználva az Elnök gyengülését, megtorpedóz­ta a Wash­ington-Peking szövetség nagyvonalú tervét, hogy megmentse a szovjet koegzisztenciára épített hely­zetet. — Azóta a kínai kérdés holtponton van. — Újabban merült fel az a terv, hogy Amerika úgy rendezze ezt a kérdést, hogy rendelje vissza a tajvani követségét és ott csupán kereskedelmi misszióval kép­viseltesse magát, mint ahogy kínai kívánságra azt Japán is tette. Nem lehet tudni azonban, hogy Amerika esetében ezt Peking elfogadja-e, az Amerikával való teljes dip­lomáciai viszony fel­vételének a feltételeként. — Ha pe­dig elfogadja, a Szovjet a diplomácia minden csator­náján keresztül igyekezni fog azt megakadályozni, — mert tudatában van annak, hogy a W­ashing­ton-Peking diplomáciai viszony idővel szövetséggé alakulhat át. Ez pedig a szovjet számára végzetes lehet. — Mindenesetre az amerikai kormány nagy döntés előtt áll, ez pedig a mostani viszonyok közt nehezen képzelhető el, a Fehér Háznak a most folytatott mo­solygós peanuts-politikája nem alkalmas nagy döntések meghozására és keresztülvitelére.­­ Azonkívül a szovjet koegzisztencia haszonélvezői most is bírnak annyi befolyással, hogy megakadályoz­zanak minden, az érdekeikkel ellenkező döntést. A jelek arra mutatnak, hogy 1972-ben a­ kínai kédés egyetlen logikus és a szabad világ érdekében tör­ténő rendezési kísérlete volt Nixonnak az a nagy bűne, amely elindította ellene a végzetes hajszát, amely végül is Kissingernek alkalmat adott az addigi eredményei­nek lerombolására. — Most p pedig a még mindig mű­ködő erők ki fogják használni a mostani kormánynak a gyengeségét és cselekvő­képtelenségét. — A legna­gyobb baj pedig, hogy nem lehet tudni, hogy ebben mikorra, és milyen változás várható. — 1977. október 11. MAGYAR ISKOLA PITTSBURGHBAN A pittsburghi 18. sz. Esze Tamás és 31. sz. Kanizsay Dorottya magyar cserkészcsapatok szeptem­ber 30-án, pénteken este kezdik meg heti összejöve­telüket, ahová az új vezetőség szeretettel meghív­ja a pittsburghi és környékbeli magyarság fiataljait! — A cserkészettel egyidőben megkezdődik a magyar iskola is! Maiden pénteken este 7 órától %8-ig lesz magyar iskola, — utána % 10-ig cserkész - foglalkozás. Mindez a hazelwoodi r. k. Szt. Anna termeiben. A magyar iskolába beiratkozni ,külön, is lehet, a cserkészet nem kötelező. — A magyar iskola vezetője: Dr. Szabó Endre. A Fenntartó Testület elnöke: Csorba Ferencné. Az óvoda vezetője: Czurkó József­né. Csapat atya: Ft. Somos József. Zentay Istvánné est. ^ Martonosi István sz. cserkész parancsnokok. 5. oldal Szerkesztői üzenetek “X. Y.” — Pontos név­sor van az íróasztalomon azokról, akik részt vettek a nevezetes “party”-n, azonban nem tartom idő­szerűnek, hogy foglalkoz­zam az eseménnyel. Ezek földöntúli gyönyörrel ke­zelnek egy-egy amerikai körúton csoszogó kommu­nistával! Éppen azt vár­ják, hogy “támadást” kap­janak tőlünk. — Mert azt az újságot majd lobogtatni tudnák Pesten. Feladatuk "is" em­igráció bomlasztása! ! Tőled csak egyet kérdek: “Mondd csak, azt a ‘tál lencsét, hogy szervírozták? Levesnek, vagy főzelék­nek?” — F­RO­M GEORGE MÉSZÁROS Munkaalkalom. —­­(Help Wanted.) Kozmetikus és masz­­szírozó nőket keresünk Denver, Colorado­ és Houston, Texas-i szalonunkba. Tehetséges személye­ket betanítunk. Kitűnő kereseti alkalom! ír­jon. ILONA OF HUNGARY 3201 East Second Are Denver, CO., 80206 | U­K MACHINE - SHOP Precision Machining Metál Fabricating All types of welding Általános gépüzem —■ Esztergályozás , marás — Milosevics Miklós President MGT-Machine-Shop volt alapító elnöke 2417 East Carson St. Pittsburgh, Pa. 15203 £ (412) 381 - 3322

Next