Magyarság, 1979 (54. évfolyam, 1-25. szám)
1979-04-27 / 9. szám
1979. április 27. MAGYARSÁG i . Jimmy Carter és Helmut Schmidt• ■ # ( Folytatás az 1. oldalról ) ja, hogy ez így örökre nem mehet, — és eljöhet az idő, amikor bizonyos hatalmak már nem csak a palesztin állam kialakítását követelik majd, hanem a 31 évvel ezelőtt életrehívott zsidó állam megszüntetését is. . . . És, ha ezen az úton a Szovjet oda behatol, —A lángra gyúlhat a fél világ .. . Európában Helmut Schmidt a saját jövője érdekében a szovjet kártyára tett.. . Ha ott nem történik valami fordulat, — Nyugat- Európa érett gyümölcsként hullhat a Szovjet ölébe. 1979. április végefelé " KATAKLIZMA PENNSYLVANIA-BAN Március 28-án, a hajnali órákban, a Three Mile Islandon, a Harrisburg közelében lévő atomerő telepen fenyegető baleset történt. Az áramfejlesztő üzemnek bizonyos mechanizmusa egyszerűen csődöt mondott! Méghozzá, ennek pont itt, nálunk, Pennsylvaniában kellett történnie... Legalább annyi elégtételünk marad, hogy a‘szerencsére” nem itteni vállalat rendezte be a Three Mile Island-i atomerőtelepet. A hírszolgálati szervek véleménye szerint az először átmeneti üzemzavarnak minősített történésből az eddigi legsúlyosabb atomenergiai üzemi baleset keletkezett. Ez viszont megdöntötte a leghívőbbek hitét is a nukleáris energia biztonságosságában! Időközben a hírszolgálati szervek közölték, hogy nagyobb veszély, esetlleges atomrobbanás lehetősége már nem áll fenn. A sok tízezer ember, aki elhagyta Harrisburgot és vidékét (előbb megállván valamelyik bank előtt, hogy gyorsan felduzzassza pénztárcáját, —milyen módon csaknem pánikot okozott a bankokban),— immáron visszatért fenyegetett otthonába.... A legnagyobb veszély lehetősége elmúlott! Már most az az elsődleges kérdés,, vájjon az üzemi és kiküldött szakemberek képesek voltak-e ellenőrizni az atomtelepen belüli történéseket? Avagy csak a “sors bona nihil aluid” (jószerencse) elve alapján skerült az ügyet ‘ megúszni ”, a balesetet? Erre, természetszerűen nehéz lenne tárvgyilagos választ kapni... Viszont azt, hogy előbb-utóbb valamiyen baleset fog bekövetkeznie, valamelyik atomenergia telepen, azt előre meg lehetett jósolni! Amit az emberek terveznek és felépítenek, nem tökéletes! Méghozzá ebben az esetben, amikor új iparágról van szó, amellyel kapcsolatosan vajmi kevés gyakorlati tapasztalat áll rendelkezésünkre. Ez az új iparág, a nukleáris energiának békés célokra való felhasználása, alig néhány esztendőre tekinthet vissza. Hiszen még sok évtizedes tradícióra visszatekintő, jól vezetett és az üzemi biztonságra különös tekintettel lévő, mondjuk, vegyi üzemekben, például előre nem látott, váratlan robbanás következhet be. A szerencsétlen körülmények összjátéka folytán olyasvalami következhet be, ami balesetet okozhat és amire eddig senki sem ‘gondolt’. Avagy magába a termelési rendszerbe olyan eredeti hiba csúszott bele, amellyel esetleg éveken át nagyobb baj nélkül folyik a munka mindaddig, amíg megint csak a körülmények negatív összjátéka következtében súlyos baleset következhet be! Aki közülünk a gyáriparban töltötte el életének jelentős részét és talán sokféle iparban fordult meg, tudja azt is, hogy micsoda, szinte elképzelhetetlen hibákat lehet elkvetni, illetve követnek el, anélkül, hogy még csak gondolnának is arra a bizonyos ‘kézenfekvő" hibára. Ennek oka, az emberi gyarlóságon túlmenően, a vetélkedés is és a tudatlanság. A vetélkedés azt hozhatja magával, hogy nem a legrátermettebb kezébe jut, mondjuk az új iparvállalat tervezésének és kivitelezésének az irányítása, hanem a cégpolitika szempontjából legszemélesebbne a kezébe. Továbbá az is előfordulhat, hogy nem a legjobbnak minősíthető műszaki megoldás mellett, hanem az"egyéni ‘‘politikai” érdek szempontjából legkedvezőbb megoldás mellett törnek pálcát! Nincsen okunk annak a feltételezésére, hogy az atomenergiával másfajta emberek foglalkoznak, mint az ipar egyéb szektoraival. Pedig mennyire komplex probléma lehet éppen egy ilyen atomerőtelep tervezése, kivitelezése és szervezése. Sokoldalú ismerettel rendelkező különféle tudományos és műszaki ember fekészültségét és munkáját bizonyára igen nehéz koordinálni. Főleg úgy, hogy az végül is összefusson egynéhány felkészült és megfelelő ítélőképességgel bíró szakember kezében. Feltéve, hogy ilyenekből elégséges akad. (?) Ezért elképzelhető az is, hogy a vállalkozó cégeken, valamint az illetékes állami hatóságokon túlmenően, üzleti érdektől és állami bürokráciától mentes, szakemberekből álló, semleges bizottság is vizsgálja felül a kész terveket, majd a kész aterveerőtelepet! Persze, az eredeti műszaki hibalehetőségeken túlmenően, az egyszerű üzembentartási kezelési hiba forrásokat sem szabad szem elől téveszteni! Ebben az esetben a megfelelő felkészültségű, gyakorlatú és számú tizend szakemberre gondolunk, akik felett az állandóan jelenlévő, minden tekintetben felkészült felügyelőség áll Amennyiben hitelt adhatunk hírszolgálatunknak, úgy érdemes megemlíteni azt, hogy az u. n. ‘reaktor’ hűtővizének a szivattyúja mondotta fel a szolgálatot, (mégpedig jellemzően reggel négy órakor, amikor az emberek a legfáradtabbak). Ugyanakkor a pótszivattyúk automatikus szelepjei nem nyíltak ki és így megszűnvén a hűtés, csaknem katasztrofális túlmelegedés állott elő. Pedig a pótszivattyúk szelepjeit kézzel is ki lehetett volna nyitni... (?) — Ebből, ha megfelel a valóságnak, arra is következtethetünk, hogy a rátermett, személyzettel, ha valahol, akkor ilyen helyen nem lehet takarékoskodni! Takarékoskodni nem szabad, mert míg, mondjuk egy súlyos szénbánya balesetnél, bányalég robbanás esetében, az esetleges veszteségen túlmenően, emberben és javakban, a szomorú, úgy ahogy, de befejeződött! Sajnos, nem így a komoly nukleáris baleset után, amely az anyagiakon túlmenően, esetleg százezrek egészségét és életét veszélyeztetheti, mégpedig mindhalálig! A three miles islandi baleset, úgy látszik, nagyobb tragédia nélkül fog befejeződni. (?) Azonban ennek a balesetnek erkölcsi és gazdasági következményei világra szólóak! Ilyen kétértelmű módon került a világ érdeklődésének a középpontjába Pennsylvania ! Az illetékesek meg voltak győződve arról, hogy a jelenlegi, legfontosabb és fogyófélben lévő energia forrásunknak a petróleának pótlására, az elsődleges megoldás az atomenergiában keresendő! — Minden más energiaforrás, úgy mint például a szén, nap és geoterminális energia, főleg a két utóbbi, csak valahol képzeletünk távoli világában foglal helyet. Az energiára azonban most, ebben a pillanatban van szükségünk! Baj mégsincsen, hiszen az atomenergia, olcsóbban és “tisztábban”, mint bármi egyéb energia központjainkat, az állandóan fokozódó szükséglet tekintetbe vételével is képes lesz majd ellátni villamossággal, mégpedig egy-kettőre. Aztán most egyszerre, mint derült égből a menykő, bekövetkezett a pennsylvaniai katak lizma. — Tudjuk, a szenzáció-éhes sajtó túloz. Viszont a különféle, vonatkozó vállalati vezető és különféle hivatalos szakmai bizottság ugyan igyekeznek a tárgyilagos óvatosság szabályait betartani, — mégis véleménynyilvánításaik nem mentesek a kendőzéstől. — A sajtónak szenzáció kell, míg a bizottságoknak tartózkodniuk kell mindenféle olyan véleménynyilvánítástól, amely esetleg kétségessé tehetné az atomenergia békés ^ ~ 8. oldal. GÖRBE SZEMMEL (folytatás az előző oldalról) “Ez a program helytelen lépés a helyes irányba/ ‘ ” Nem igaz, hogy Amerika tekintélye a világ előtt megköveteli, hogy Jimmy Portert átneveljék arra, hogy ezentúl az eredeti “James” nevét használja.. Ellenkezőleg! Az európai államfők tanácskoznak most arról, hogy ők is becenevet használnak majd a népszerűségük érdekében. Eddig három ilyen névváltoztatási szándék híre terjedt el... II. Elizabeth angol királynő, Juan Carlos spanyol király és Leonyid Brezsnyev szov. elnök érez vágyat névcserére.... A három csecse becenév ez lenne (magyarra átfordítva) : Böske; Jancsi-Karcsi; és Lenci. — (CSIZO) MEGJELENT TOLLAS TIBOR ‘‘VERSES , KAZETTÁJA” 30 év válogatott költeményei a szerző előadásában (Összekötő szöveggel 2x30 perc) A költő versein át ismerteti meg hallgatóival egy rossz csillagzat alatt született nemzedék élményeit, a korán elhagyott otthon, a börtön, a levert szabadságharc, idegenbe kényszerített élet problémáit. Az autóban is meghallgatható verses kazetta megrendelhető a Nemzetőrön keresztül: D-8, München 34, Postfach 70. Ára portóval 15 JM, vagy $7.50. — MEGJELENT T. Dombrády Bóla “ŐRKŐ” című könyve Vászokötésben $9.00 Kapható a szerző címén: T. Dombrády Dóra 1448 Alameda Ave. Lakewood, OH, 44107 Magyarság? Május 4-én Május 18-án