Magyarság, 1983 (58. évfolyam, 1-24. szám)
1983-01-19 / 1. szám
6. oldal MESÉL A TÖRTÉNELEM . .. (Folytatás az 5. oldalról) , 111 AZ ÚJÉV ÜNNEPLÉSE AZ ÓKORBAN ÉS A KÖZÉPKORBAN 5—6,000 évvel ezelőtt a szumir városállamokban és a Nílus óegyiptomi államában már nem törzsi, hanem állami - és szervezeti viszonylatban folytak le a fenti sorrendben leírt ünnepségek. A Tigris és Eufrátes termékeny völgyeiben élő számírok újévi ünnepségének neve az "Akitu fesztivál" volt. Földmívelő nép lévén, az ijesztendő az óévi termékenység köszönetével és az újévi termékenységet kívánó, könyörgő imádkozással volt kapcsolatos, tehát a vetés és aratás szimbólikus éneke-tánca jelentette a fesztiválok gerincét. Mindemellett, természetesen, jelentkeztek a politikai vonatkozások is; ilyenkorra tartogatták uralkodójuk koronázását, vagy az uralkodó Házzal kapcsolatos más fontos esemény ceremoniális megrendezését. A régészeti , írott maradványok alapján ma már tudjuk, hogy Ashur, Niniveh, Haran és Uruk Ősi metropolisaiban óriási tömegek részvételével zajlott le az újévi fesztivál; e szokásokat, rituálékat kát később egyesítette a hatalmas Babylon, ahol a Teremtés és a Szent Házasság ceremóniái Marduk "isten" óriási szobra körül játszódtak le. Marduk a "királyok királya" és a "megtermékenyülés istene" volt; — nyilvánvaló, hogy központi szerepet kellett játszania egy ősei földművelet, és állattenyésztő népnél, melynél az "újjászületés" és a "megtermékenyülés" fogalma szinte egy volt a beköszöntő Újév fogalmával. A fesztivál Mezopotámiában "Nisan" elsőlakján kezdődött /március-április/ és tizenegy napon át tartott. Az ország minden pontjáról elcipelték saját istenszobraikat Babylonba, a leghatalmasabb templomba és a templom körüli térségre. A fesztivál nyolcadik napján óriási, színes felvonulás köszöntötte az "újjászületést", az istenek által újraengedélyezett új "termékenységet". A nyolc nap elmúltával Marduk "istennek" a Gonosz feletti ismételt győzelme vált ujjongó, megittasult dicsőítés tárgyává és féktelen nagy eszem-iszommal záródott a ceremóniák sorozata. 5.000 évvel ezelőtt hasonló rituálék zajlottak le Egyiptomban és Kínában is. Az újesztendő 'újjászületésének'eme mitikus tartalma nem sokban különbözött ezen egymástól oly távoli birodalmakban. Az egyiptomi történelem bizonyos ősi szakaszában az ünnepségsorozat már az őszi napéjegyenlőség hetében kezdetét vette. Azoknak a történettudóknak teológusoknak számára, kik az Őskereszténység gyökereit kutatták különös jelentőséggel bírt az egyiptomi fesztiválok vizsgálata, ugyanis az "Izisz-kultusz" és a vele kapcsolatos misztérium játék már túlmegy a feleség által feltámasztott "istenség" legendáján. Az Ízisz misztériumaiba beavatott személy a túlvilág és a természetfeletti iránti hite mellett a szabadság és igazság utáni vágyat is egyidejűleg kifejezésre juttatja. Ízisz már nemcsak férjét /Oziriszt/ Összeillesztő szellemként jelentkezik, hanem mint "istenanya", ki karjában tartja és szoptatja szent gyermekét, Hóruszt is! A későbbi "Mária-kultusz" csodás, korábbi megjelenülése jelentkezett tehát, méghozzá éppen az Óesztendő-Újesztendő rituálé kapcsán! Az egyiptomiakkal egyidőben, a föníciaiak és a perzsák is szeptember 21-én üdvözölték az érkező Újévet s ezzel az időponttal szinte egybeesett az ókori zsidók ’Ros-Hashana" napja, mely "Tihari" hónap első napjára esett; mai naptárunkban kb. azonos szeptember végével... Vagy a korai októberrel. A hagyományos izraeli polgári év (keresztény időszámítás szerint), szeptember 6-tól október 5-ig tartó rítus-sorozattal kezdődött, míg a vallásos év március 23-án kezdődött. A zsidó időszámítás alapja "a világ teremtése" volt s e 'teremtés' azonos a Kr. e. 3,761-es esztendővel, méghozzá október elsejével... Az ókori görögök december 21-ének megfelelő napon köszöntötték az Újévet - egészen a Kr. e. V. századig, s időszámításukat Kr. e. 776-tól kezdték meg, azaz az olimpiai játékok kezdetétől. A rómaiak egy darabig alkalmazkodtak a görögöktől átvett szept. 21-hez, mint az újévi fesztiválok kezdetéhez, és a Római Köztársaság megszilárdulásakor - tán etruszk hagyományok alapján — március 1-re tették az új esztendő köszöntésének napját. Kr. e. 153 után január 1. lett a hivatalos Újév dátuma s ezt a hagyományt átvette a Kr. u. 46-ban törvényerőre lépett Julianus-kalendárium is. A rómaiak egyébként — mint tudjuk — Róma alapításátólKr. e. 753 április 24/ számolták történelmük éveit. Az Ősi kínai Újév február 8-tól 11-ig volt fesztiválok által ünnepelve, míg India népeinek nagy része április 13-át adoptálta. A kereszténység, — mint mindannyan tudjuk, — Jézus születésétől számítja az évek múlását. Ezt a VI. században élt Dionysus Exiguus apát számította ki először, de — mint pontosabb utánszámítások kiderítették, — számításaiban több évet tévedett. Ezért állt aztán elő az a furcsa kronológiai paradoxon, hogy a legtöbb történelmi kronológiában Jézus születésének ideje Kr.e. 46en van megállapítva, mely azonos a "Róma alapítása utáni" 750-ik esztendővel. A görög orthodox Bizánc "a világ kezdetének" időszámításunk előtti 5508 szeptember elsejét tekintette. Érdekes, hogy a kora-középkor európai keresztény államaiban március 25-ét tekintették az újévi ünneplés kezdetének, míg az angolszász szigeteken december 25-én voltaz Újév Napja. Hódító Vilmos angol király ugyan határozottan január 1-ét deklarálta Újévnek, de később Anglia is csatlakozott az európai kontinens hagyományossá vált március 25-i újévi ünnepségeihez, így ment ez 1582-ig, mikor is XIII. Gergely pápa rendet teremtett a zűrzavarban.. A "Gregoriánus Naptár" - egyéb fontos rendelkezései mellett -január 1- ben állapította meg az Újév napját. A bizánci-hitű görög orthodoxok 13 nappal későbbre tették az Újévet, de Európa anglikán és protestáns országaiban is csak lassan csatlakoztak. Skóciában pl. csak 1660-ban, Németországban és Dániában csak 1700 körül honosodott meg az új naptári rend... Anglia és Svédország 1752-ig, illetve 1753-ig húzta-halasztotta a "római naptár"-hoz való igazodást. A japánok érdekes újesztendei fesztiválja is megérdemel egynéhány szót. Színes ünnepségek közepette január 1-3 napjain üdvözlik az érkező újévet. Egyes vidékein január 20-ig, sőt február 19- ig is elhúzódik a hagyományos rituálék sorozata. Az első hónapot, a "Shogatsut" a "Ganjitsu" fesztivál bocsátja útjára. Az Ősi hit azt tanítja, hogy a festivál tartama alatt a jó és rossz szellem küzdelemben van egymással és az egész elkövetkezendő esztendőben kettőjük közül az lesz domináns, aki /amelyik erősebbnek bizonyult az ünnepségek alatt. A Shinto-kegyhelyek és a buddhista templomok tönkve vannak ájtatoskodó hívőkkel s ez az az időszak, mikor a hagyományokat tisztelő japán család általános házrendezést, háztisztítást végez, — hiszen ilyenkor a család rég meghalt tagjai is láthatatlan látogatást tesznek a házban. Ajándékokkal kedveskednek egymásnak és nagy fontosságot tulajdonítanak a fesztivál-idő alatti álmoknak... Aki a "szerencse hét istenének kincses hajójával álmodott", annak igen jó éve kezdődik. A mohamedánok, - mint tudjuk - Kr. u.622 július 16-tól kezdték időszámításukat. Ekkor menekült Mohamed, a nagy próféta Mekkából Medinába. A mohamedán újév, a "Nau Roz" március 23-ára esik, tehát itt megmaradt az Újesztendő összekapcsolása a kikelet kezdetével. MAGYARSÁG IV. MODERN KORI ÚJÉVI SZOKÁSOK A modern újévi ünnepségek lényege ugyanaz, mint a többezer éves újévi rituálék filozófiai magja: lezáródik egy eltelt időszak, új év következik s a kettő közti nap mintegy határvonalat húz a Múlt és Jövő közé. Remélhetőleg elvisz az Óév minden rosszat és helyébe jólétet, szerencsét, boldogságot hoz. Azokban az országokban, ahol a római katolicizmus a domináló, vagy befolyásoló jelentőséggel bír, a naptárak az év utolsó napját Szent Szilveszter emléknapjának jelölik meg. A szilveszteréji mulatozók közül nagyon kevesen tudják, hogy I. Szilveszter pápa /314-335/ volt az, aki - a hagyomány szerint - Nagy Constantinust, az első keresztény római császárt /306- 335/ megkeresztelte volna. Más források ugyan ezt cáfolják, de az kétségtelen, hogy Szilveszter volt "a nagy fordulat pápája" s az ő ideje alatt kezdett Róma keresztény várossá alakulni. (Folytatás a 7. oldalon) 1983. január 19. BARTÓK BÉLA REQUIEM KODÁLY ZOLTÁN REQUIEM Emlékdal. Kotta,— zongorának. — 16 perc tartamú. Könnyű. A két zeneszerzőről ugyanaz a zene alkalmazva, de külön-külön szövegű elbeszélővel a zeneműben. Igen hatásos. Ára $7. Csak posta útján rendelhető a szerzéstől: Erdélyi József tárogató művész és a zeneszerzésben kétszeres Árpád Érem nyertes, 398 W. 51st Street New York, NY 10019 (Kodály születésének 100. évfordulója :1982. december 16.-A szerző is dec. 16-án született. /Beethoven szintén.^ Kotta zongorának a 31 perces "A magyarok belár veteje" c. szerzemény is kapható $7.-ért. 60 perces kazetta hangszalag,Zonora-szóló, a két himnusz(am. és magyar),énekkar, szavalás, Petőfivers, 4-kezes zongoraszám. "Valahol Amerikában, a március 15-i szabadságünnepélyen" .Ára:$8.Úgyszintén Tárogató 60 perces kazetta hangszalag, ’Krasznahorká'-val, stb.- és a chicagói Szathmáry Lajos "Magány" c. verse után egy 18 perces tárogató és énekszám: 1 8. Szerezzen előfizetőket MAGYARSÁG -rnak HA FLORIDÁBA JÖN kerese fel a Magyar Szállodát kényelmes szobák "szoba-konyhával" olcsó árak Információért írjon vagy telefonáljon MAGYAR MOTEL P.O. Box 822 Daytona Beach, FL 32015 Tel: (904) 767-1418 AZ AKRONI LORÁNTFFY OTTHON MAGYAR LELKÉSZEKKEL MAGYAR ORVOSOKKAL MAGYAR ÁPOLÓNŐKKEL MAGYAR SZEMÉLYZETTEL MAGYAR ÉTELEKKEL MAGYAR SZERETETTEL Érdeklődhetünk levélben vagy telefonon: Lorántffy Otthon 2631 Copley Road AKRON. OHIO 44321 Tel.: (216) 666-2631 és (216) 666-1313