Magyarság, 1983 (58. évfolyam, 1-24. szám)

1983-01-19 / 1. szám

6. oldal MESÉL A TÖRTÉNELEM . .. (Folytatás az 5. oldalról) , 111 AZ ÚJÉV ÜNNEPLÉSE AZ ÓKORBAN ÉS A KÖZÉPKORBAN 5—6,000 évvel ezelőtt a szumir városálla­mokban és a Nílus óegyiptomi államában már nem törzsi, hanem állami - és szervezeti­­ vi­szonylatban folytak le a fenti sorrendben leírt ünnepségek. A Tigris és Eufrátes termékeny völgyeiben élő számírok újévi ünnepségének neve az "Aki­­tu fesztivál" volt. Földmívelő nép lévén, az ijesztendő az óévi termékenység köszönetével és az újévi termékenységet kívánó, könyörgő i­­mádkozással volt kapcsolatos, tehát a vetés és aratás szimbólikus éneke-tánca jelentette a fesz­tiválok gerincét. Mindemellett, természetesen, jelentkeztek a politikai vonatkozások is; ilyen­korra tartogatták uralkodójuk koronázását, vagy az uralkodó Házzal kapcsolatos m­ás fontos ese­mény ceremoniális megrendezését. A régészeti ,­­ írott­­ maradványok alapján ma már tudjuk, hogy Ashur, Niniveh, Haran és Uruk Ősi met­ropolisaiban óriási tömegek részvételével zajlott le az újévi fesztivál;­­ e szokásokat, rituálékat kát később egyesítette a hatalmas Babylon, ahol a Teremtés és a Szent Házasság ceremóniái­­ Marduk "isten" óriási szobra körül játszódtak le. Marduk a "királyok ki­rálya" és a "megter­méke­­nyülés istene" volt; — nyilvánvaló, hogy központi szerepet kellett játszania egy ősei földművelet, és állattenyésztő népnél, melynél az "újjászületés" és a "megtermékenyülés" fogalma szinte egy volt a beköszöntő Újév fogalmával. A fesztivál Mezopotámiában "Nisan" első­la­k­­ján kezdődött /március-április/ és tizenegy napon át tartott. Az ország minden pontjáról elcipelték saját istenszobraikat Babylonba, a leghatalmasabb templomba és a templom körüli térségre. A feszti­vál nyolcadik napján óriási, színes felvonulás kö­szöntötte az "újjászületést", az istenek által újra­­engedélyezett új "termékenységet". A nyolc nap elmúltával Marduk "istennek" a Gonosz feletti ismételt győzelme vált ujjongó, megittasult dicső­ítés tárgyává és féktelen nagy eszem-iszommal záró­dott a ceremóniák sorozata. 5.000 évvel ezelő­tt hasonló rituálék zajlottak le Egyiptomban és Kínában is. Az újesztendő 'újjászü­letésének'eme mitikus tartalma nem sokban különbözött ezen egymástól oly távoli birodalmak­ban. Az egyiptomi történelem bizonyos ősi szaka­szában az ünnepségsorozat már az őszi napéjegyen­lőség hetében kezdetét vette. Azoknak a történet­tudóknak teológusoknak számára, kik az Őskeresz­ténység gyökereit kutatták különös jelentőséggel bírt az egyiptomi fesztiválok vizsgálata, ugyanis az "Izisz-kultusz" és a vele kapcsolatos misztérium já­ték már túlmegy a feleség által feltámasztott "istenség" legendáján. Az Ízisz misztériumaiba be­avatott személy a túlvilág és a természetfeletti iránti hite mellett a szabadság és igazság utáni vágyat is egyidejűleg kifejezésre juttatja. Ízisz már nemcsak férjét /Oziriszt/ Összeillesztő szellemként jelentkezik, hanem mint "istenanya", ki karjában tartja és szoptatja szent gyermekét, Hóruszt is! A későbbi "Mária-kultusz" csodás, korábbi megjelenülése jelentkezett tehát,­­ méghozzá ép­pen az Óesztendő-Újesztendő rituálé kapcsán! Az egyiptomiakkal egyidőben, a föníciaiak és a perzsák is szeptember 21-én üdvözölték az érkező Újévet s ezzel az időponttal szinte egybe­esett az ókori zsidók ’Ros-Hashana" napja, mely "Tihari" hónap első napjára esett;­­ mai naptá­runkban kb. azonos szeptember végével... Vagy a korai októberrel. A hagyományos izraeli polgári év (keresztény időszámítás szerint), szeptember 6-tól október 5-ig tartó rítus-sorozattal kezdődött, míg a vallásos­ év március 23-án kezdődött. A zsidó idő­számítás alapja "a világ teremtése" volt s e 'teremtés' azonos a Kr. e. 3,761-es esztendővel, méghozzá október elsejével... Az ókori görögök december 21-ének megfe­lelő napon köszöntötték az Újévet - egészen a Kr. e. V. századig,­­ s időszámításukat Kr. e. 776-tól kezdték meg, azaz az olimpiai játékok kezdetétől. A rómaiak egy darabig alkalmazkodtak a görö­­göktől átvett szept. 21-hez, mint az újévi feszti­válok kezdetéhez, és a Római Köztársaság meg­szilárdulásakor - tán etruszk hagyományok alapján — március 1-re tették az új esztendő köszöntésének napját. Kr. e. 153 után január 1. lett a hivatalos Újév dátuma s ezt a hagyományt átvette a Kr. u. 46-ban törvényerőre lépett Julianus-kalendárium is. A rómaiak egyébként — mint tudjuk — Róma alapításától­­Kr. e. 753 április 24/ számolták történelmük éveit. Az Ősi kínai Újév február 8-tól 11-ig volt fesztiválok által ünnepelve, míg India népeinek nagy része április 13-át adoptálta. A kereszténység, — mint mindannyan tudjuk, — Jézus születésétől számítja az évek múlását. Ezt a VI. században élt Dionysus Exiguus apát számí­totta ki először, de — mint pontosabb utánszámítá­­sok kiderítették, — számításaiban több évet téve­dett. Ezért állt aztán elő az a furcsa kronológiai paradoxon, hogy a legtöbb történelmi kronológiában Jézus születésének ideje Kr.e. 46en van megálla­pítva, mely azonos a "Róma alapítása utáni" 750-ik esztendővel. A görög­ orthodox Bizánc "a világ kezdetének" időszámításunk előtti 5508 szeptember elsejét tekintette. Érdekes, hogy a kora-középkor európai keresztény államaiban március 25-ét tekin­tették az újévi ünneplés kezdetének, míg az angol­szász szigeteken december 25-én volt­­az Újév Napja. Hódító Vilmos angol király ugyan határozot­tan január 1-ét deklarálta Újévnek, de később Anglia is csatlakozott az európai kontinens hagyo­mányossá vált március 25-i újévi ünnepségeihez, így ment ez 1582-ig, mikor is XIII. Gergely pápa rendet teremtett a zűrzavarban.. A "Gregoriánus Naptár" - egyéb fontos rendelkezései mellett -január 1- ben állapította meg az Újév napját. A bizánci-hitű görög­ orthodoxok 13 nappal későbbre tették az Új­évet, de Európa anglikán és protestáns országaiban is csak lassan csatlakoztak. Skóciában pl. csak 1660-ban, Németországban és Dániában csak 1700 körül honosodott meg az új naptári rend... Anglia és Svédország 1752-ig, illetve 1753-ig húzta-halasz­­totta a "római naptár"-hoz való igazodást. A japánok érdekes újesztendei fesztiválja is megérdemel egynéhány szót. Színes ünnepségek közepette január 1-3 napjain üdvözlik az érkező újévet. Egyes vidékein január 20-ig, sőt február 19- ig is elhúzódik a hagyományos rituálék sorozata. Az első hónapot, a "Shogatsut" a "Ganjitsu" fesztivál bocsátja útjára. Az Ősi hit azt tanítja, hogy a festivál tartama alatt a jó és rossz szellem küz­delemben van egymással és az egész elkövetke­zendő esztendőben kettőjük közül az lesz domináns, aki /amelyik­ erősebbnek bizonyult az ünnepségek alatt. A Shinto-kegyhelyek és a buddhista temp­lomok tönkve vannak ájtatoskodó hívőkkel s ez az az időszak, mikor a hagyományokat tisztelő japán család általános házrendezést, háztisztítást végez, — hiszen ilyenkor a család rég meghalt tagjai is láthatatlan látogatást tesznek a házban. Ajándé­kokkal kedveskednek egymásnak és nagy fontossá­got tulajdonítanak a fesztivál-idő alatti álmoknak... Aki a "szerencse hét istenének kincses hajójával álmodott", annak igen jó éve kezdődik. A mohamedánok, - mint tudjuk - Kr. u.622 július 16-tól kezdték időszámításukat. Ekkor mene­kült Mohamed, a nagy próféta Mekkából Medinába. A mohamedán újév, a "Nau Roz" március 23-ára esik,­­ tehát itt megmaradt az Újesztendő össze­­kapcsolása a kikelet kezdetével. MAGYARSÁG IV. MODERN KORI ÚJÉVI SZOKÁSOK A modern újévi ünnepségek lényege ugyanaz, mint a többezer éves újévi rituálék filozófiai magja: lezáródik egy eltelt időszak, új év következik s a kettő közti nap mintegy határvonalat húz a Múlt és Jövő­ közé. Remélhetőleg elvisz az Óév minden rosszat és helyébe jólétet, szerencsét, boldogságot hoz. Azokban az országokban, ahol a római kato­licizmus a domináló, vagy befolyásoló jelentőséggel bír, a naptárak az év utolsó napját Szent Szilvesz­ter emléknapjának jelölik meg. A szilveszteréji m­ulatozók közül nagyon ke­vesen tudják, hogy I. Szilveszter pápa /314-335/ volt az, aki - a hagyomány szerint - Nagy Con­­stantinust, az első keresztény római császárt /306- 335/ megkeresztelte volna. Más források ugyan ezt cáfolják, de az kétségtelen, hogy Szilveszter volt "a nagy fordulat pápája" s az ő ideje alatt kezdett Róma keresztény várossá alakulni. (Folytatás a 7. oldalon) 1983. január 19. BARTÓK BÉLA REQUIEM KODÁLY ZOLTÁN REQUIEM Emlékdal. Kotta,— zongorának. — 16 perc tartamú. Könnyű. A két zeneszerző­ről ugyanaz a zene al­kalmazva, de külön-külön szövegű elbeszélővel a zeneműben. Igen hatásos. Ára $7.­ Csak posta út­ján rendelhető­ a szerzés­től: Erdélyi József tárogató­ művész és a ze­neszerzésben kétszeres Árpád Érem nyertes, 398 W. 51st Street New York, NY 10019 (Kodály születésének 100. évfordulója :1982. de­cember 16.-A szerző is dec. 16-án született.­­ /Beethoven szintén.^­ Kotta zongorának a 31­ perces "A magyarok belár veteje" c. szerzemény is kapható $7.-ért. 60 perces kazetta hang­­szalag,­Zonora-szóló, a két himnusz(am. és magyar),­­énekkar, szavalás, Petőfi­­vers, 4-kezes zongora­szám. "Valahol Amerikában, a március 15-i szabadság­ünnepélyen" .Ára:$8.­­Úgyszintén Tárogató 60­ perces kazetta hang­szalag, ’Krasznahorká'-val, stb.- és a chicagói Szathmáry La­jos "Magány" c. verse u­­tán egy 18 perces tároga­tó és énekszám: 1 8.­ Szerezzen előfizetőket MAGYARSÁG -­rnak HA FLORIDÁBA JÖN kerese fel a Magyar Szállodát kényelmes szobák "szoba-konyhával" olcsó árak Információért írjon vagy telefonáljon MAGYAR MOTEL P.O. Box 822 Daytona Beach, FL 32015 Tel: (904) 767-1418 AZ AKRONI LORÁNTFFY OTTHON MAGYAR LELKÉSZEKKEL MAGYAR ORVOSOKKAL MAGYAR ÁPOLÓNŐKKEL MAGYAR SZEMÉLYZETTEL MAGYAR ÉTELEKKEL MAGYAR SZERETETTEL Érdeklődhetünk levélben vagy telefonon: Lorántffy Otthon 2631 Copley Road AKRON. OHIO 44321 Tel.: (216) 666-2631 és (216) 666-1313

Next