Magyartanítás, 1997 (38. évfolyam, 1-5. szám)
1997 / 3 - Irodalom-Verselemzések különböző módszerekkel - Szikoráné Kovács Eszter: A nyelvi és metrikai-ritmikai struktúra elemzése Weöres Sádnor Éren-nádon című költeményében
Szikoráné Kovács Eszter A nyelvi és metrikai-ritmikai struktúra elemzése Weöres Sándor: Ezen-nádon című költeményében A nyelvtudományt és az irodalomtudományt sok tekintetben összekötő szövegelméletek az alkotó jellegű befogadás lehetőségét és szükségszerűségét tárják fel, nyitják meg. Az irodalmi szöveg nyitott mű, jóval többet mond-mondhat, mint amit vagy amennyit a szerző akar. A szövegnek önmagában nincs jelentése, jelentést rendelhetünk hozzá, de a jelentést nem lehet kódolni, dekódolni. Az irodalmi szöveget mindig jelentéslehetőségeik nyitottságában kell megközelítenünk. A szöveg funkcionális kategória, az ezt vizsgáló szövegtan vizsgálati területe sem határolható körül konkrétan. A szövegelemzések során egy olyan lexikai keretet kell találnunk, amelyben a nyelvi és nem nyelvi elemek együtt elemezhetők. Kaspar H. Spinner: Umgang mit Lyrik in der Sekundarstufe 1. (Baltmannsweiler, Pädagogischer Verlag, 1984.) című munkája „egyike azoknak az utóbbi tizenöt évben német nyelven megjelent könyveknek, amelyeknek célja a költészet oktatása, módszertanának felfrissítése. (Címét szabadon a következőképpen fordíthatjuk magyarra: Kapcsolat a költészettel a gimnáziumok alsó tagozatában; ez a német kontextusban a 11-14 éves korosztályt jelenti.)” (Petőfi 1992. 172.) A három egységből felépülő könyv — Petőfi S. János által írott — recenziójából a költemény „nem hagyományos interpretatív megközelítésének” egyik formáját, szempontját emelem ki az alábbiakban. Ez, az irodalmi mű „nyelvi/tipológiai” formájára irányuló megjegyzések megfogalmazása (vö. i. m. 173). Ennek lényege annak a felfedése, hogy az interpretálandó vers strukturáltságának mely rétege válik a költemény hatásának (fő) hordozójává. A fent idézett gondolatmenethez kapcsolódva egy Weöres Sándor-vers elemzése azt szeretné bemutatni, hogy a mindenkori funkció szolgálatába állított formai/nyelvi elemek — a nyelvi és metrikai, ritmikai struktúra — kiválasztása, vizsgálata a költői szöveg interpretálásának egyik lehetséges megoldásához visz. Weöres Sándor: Éren-nádon (elemzés) 1. Éren-nádon sikló kúszik, /I./ kicsi patak-ágyon vízicsibe úszik. 12.1 H.// 3. Hajlós nád közt kotlós zizzen, 131 vízicsibe népét tereli a vízben. 14.1 H2.H Ér tükrében látszik az ég is, 6. feje tetején a vízicsibe nép is. /1./ //3.// Siklók, békák, pókok látják vízicsibe-pásztor vízicsibe nyáját. 12.1 H4.H A népdalok hatása, a ritmus szerepe igen jelentős a költeményben. A költő Kodálytól tanulta a magyar ritmikát, metrikát. Számára a népdal már nem főként anyag, hanem egyedi forma. Úgy igazodik a dalritmushoz, hogy a szótagok valóságosidő k .