Magyartanítás, 2008 (49. évfolyam, 1-5. szám)
2008 / 4 - Széplaki György: Dialógus Petőfi Sándor Szeptember végén c. verséről
Széplaki György Dialógus Petőfi Sándor Szeptember végén c. verséről TANÁR A Kohón született versek legismertebb darabja, szerelmi költészeti antológiák gyöngyszeme a Szeptember végén. DIÁK A költő életrajza alapján is elég sokat tudhatunk a mű születéséről, az ideális környezetben, a Júliával töltött boldog napokról, TANÁR Ha megfogadtuk Kosztolányi tanácsát, és többször elolvastuk a költeményt, majd önmagunkat és a verset egyaránt figyeltük, feleljünk arra, miért szép az, amit olvastunk? DIÁK A költői leírás alapján el tudom képzelni a gyönyörű erdélyi tájat. Úgy jelenik meg előttem, mint egy festmény. TANÁR Miért hatott rád ez a táj? DIÁK Láttam hasonlót: virágos völgyet, távolban havas hegycsúcsokat. Felidézte egy szép emlékemet. TANÁR Mivel mozgatta meg a Petőfi-vers a képzeletedet? DIÁK Először főleg az őszi táj tetszett. De érdekes, ahogy megjelent előttem a boldog szerelmeseknek, a költőnek és hitvesének alakja. Viszont nem egészen értem, miért beszél egy fiatal ember boldogsága napjaiban ősz hajról, öregségről, elmúlásról? TANÁR Lapos bölcsességet is mondhatok: a fiatalság múlandó, nem árt tudni. De művészi alkotásról lévén szó, az ellentétek erősítik a hatást. DIÁK igaz, a tájat is ellentéteiben mutatta meg, sőt a tavasz, nyár, ősz, tél mintha az emberi élet állomásai lennének. TANÁR Nagyon jól látod. Mely sorokban érzed a párhuzamosság hatását a legerősebbnek? DIÁK Kettőt is mondanék: Még ifjú szívemben a lángsugarú nyár... A tél dere már megütő fejemet. TANÁR Jó a példád, de miért hagytad ki a két közbülső sort, azok nem mutatnak párhuzamot? DIÁK De mutatnak, sőt a négy sor együtt fejezi ki a legjobban. Csak a nyár és a tél ellentétét láttam a legerősebbnek. TANÁR Igaz lehet-e, hogy Petőfi versének ez a legfőbb mondandója: Múlékony az emberi élet? DIÁK Benne van ez is, de ennél sokkal többet is mond. TANÁR Igaz. Fejtsd ki konkrétabban! DIÁK Voltaképpen alig ír a boldogságáról, csak sejthető, mert erősebb az aggodalom, a jövőtől való félelem. Ami leginkább zavar, mintha nem bízna hitvese hűségében. Olvastam valahol, Petőfi korai halála után Júlia elég hamar „eldobta az özvegyi fátyolt.” TANÁR Ez tény, de nem hiszem, hogy ennek tükrében érdemes vizsgálnunk a költemény szépségeit. Ha megpróbálunk együtt gondolkodni a költővel, biztosat nem tudhatunk, csak érezzük, hogy a jelenből a jövőbe vetített, talán túlzó képek egy mérhetetlenül erős szenvedély kifejezői. DIÁK Megvallom, én a harmadik szakaszt nemcsak túlzónak, hanem borzongatónak, félelmetesnek is érzem. Az Én feljövök érte a síri világból sor, pedig szinte zavar, olyan kísérteties. Nem akarok erősebb kifejezést használni. TANÁR Elfogadom az álláspontodat, de gondold meg, ezt a mérhetetlenül erős szenvedélyt csak meghökkentően erős, ma úgy mondanánk, sokkoló hatású képekkel lehet kifejezni. Olyan szépen beszéltél a vers világáról, a tájról, az emberi életről, talán az utolsó sorok lerontották benned ezt a hatást? DIÁK Nem, egyáltalán nem. Az összhatás csodálatos: muzsikál az egész vers, olyan, mint egy kis zenei darab három tételben. A végén meg ott van a megnyugvás: ki téged / Még akkor is, ott is, örökre szeret! TANÁR Ez lényeges, jó megfigyelés. Lehetetlen ugyan mindent elmondanunk róla, de éppen ettől remekmű. 2