Mai Nap, 1991. szeptember (3. évfolyam, 204-229. szám)

1991-09-18 / 219. szám

Néven nevezni kész, nem megy tovább. Elnézéssel voltam sok évig, de Romy Schneider túl közel áll hozzám... A szinkron tehet az egészről, illetve, aki írja, akit nem ismerek ugyan, de mégis üzenek neki ezennel. Tehát: az a kézi lőfegyver, ami önvédelemre készült, és kis, lapos tárat lehet a markolatba csúsztatni, az pisztoly. Automa­ta, nyolclövetű. Az ilyesmit mindig pisztolynak hívják, mindenféle filmben. Eredetileg. Ha viszont a tár körforgó, és egy-egy lövésnél odébbfordulva kínál újabb töltényt a cső elé, akkor revolver. Ez a neve. Mindezt azért kellett így elmondanom, mert szinte so­hasem sikerül eltalálni a magyar szövegben az éppen szereplő kézifegyver nevét. Nem fontos, persze. De legalább tessék kérdezősködni... (kn)! Túl nagy az ára a Caolának? Halasztott frigy Komoly­­ bajban a Caola, miután az Állami Vagyonügy­nökség nem hirdetett győz­test a cég megvételéért foly­tatott­ versenytárgyaláson. Pedig a vállalatnak olyan ko­moly kérője volt, mint a világ­hírű Colgate-Palmolive. Az ÁVÜ azonban - egyes hírek alapján - kevesellte azt az 1,8 milliárd forintot, amit az ame­rikai cég felajánlott. Gedeon Tihamér vezérigazgató la­punknak csak annyit mon­dott, hogy még nincs lezárva ez a kérdés, hiszen az ÁVÜ tovább folytatja a tárgyaláso­kat. Az Állami Vagyonügynök­ség „Caola-illetékese”, Na­­ményi Péter már részletek­kel is szolgált: - A törvény szerint minden állami vállalat átalakulása és privatizációja szervezetünk ellenőrzésével történik. Mi vagy elfogadjuk a vállalati ve­zetés üzleti döntését, vagy nem. Ebben az esetben nem lehetett elfogadni. Egy ilyen tranzakciónál folyamatos a kapcsolat közöttünk, amikor mi engedélyt adunk a privati­zációra, egyben megadjuk a minimál eladási árat. A Cao­lának nem sikerült ezt tarta­nia, nem hirdethetett győz­test. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a Palmolive nem nyerheti meg a versenytár­gyalást. Most mi kezdtünk ve­le tárgyalásokat. A Palmolive­­nek komoly ajánlata van, így igen jók az esélyei, de nekünk is az a célunk, hogy a Caola megtartsa, sőt, erősítse piaci pozícióit. Nem húzhatjuk to­vább a döntést két hónapnál. Ha netán nem fogadnánk el egy ajánlatot sem, lehet, hogy ki kell írnunk egy új tendert. - Elmarasztalhatóak-e a Caola vezetői hozzáállásuk miatt? - Az érthető, hogy a vállalat menedzselése sürgeti a pri­vatizációt, mert minél hama­rabb biztosabb helyzetet sze­retne mind magának, mind pedig vállalatának. A szemé­lyi felelősség megítélése na­gyon nehéz egy ilyen eset­ben, hiszen nem tételezhető fel a rosszhiszeműség. (kurucz) _____ BIZNISZ(T) Tegnap együtt reggeliztem a miniszterrel. Nem tudom, emlékszik-e rám, én voltam az a pasas, aki majdnem leöntötte tejes müzlivel. Mert müzli is volt ám, meg virsli tormával, meg vagdalt, sza­lámi, sajt, meg csyümölcssaláta, kávé, tea, ahogy illik a Fórum Szálló különterméhez, na meg az úri közönséghez, amely most először reggelizett együtt. Szó, ami szó, nagy ötlet: bepengetni a 2000 forint plusz áfa részvételi díjat, és hajnali fél nyolckor összeülni a (mikor melyik, legközelebb például az ipari és kereske­delmi) miniszterrel, meg más prominensekkel a nagy ma­gyar üzleti életből. Ahol úgyis oly magányos a vállalkozó - mondta megnyitójában Alan J. Patricos úr, aki vagy tíz esztendeje New Yorkban ki­találta a Profit Morningot, és most elhozta nekünk. New York után először Budapes­ten! Hát még a miniszteriális férfiak milyen magányosak olykor - kontrázott beszédé­ben Kádár Béla, a nemzetkö­zi gazdasági kapcsolatok mi­nisztere, s ezen az elvi alapon már igazán létjogosultsága volt/van egy kiadós üzleti reg­gelinek. Gyűltek is a Fórumban a magyar bizniszmenek és­­vu­­menek. Be sem kellett mutat­kozniuk: mindenkinek a mel­lén ott ragyogott a neve, meg egy színes pont, hogy mégis kikhez is tartozik ő ebben a fene nagy forgatagban: piro­sak a magánvállalkozók (de nem azért, mert bizonyos MDF-körökben posztkommu­­nistázzák őket, hanem csak véletlenül), sárgák a PR- szakemberek, (még) zöldek a pénzvilágból valók, (ma­gyar?) narancssárgák a kor­mánytisztviselők, és szűzi fe­hérek a sajtó munkatársai így megkülönböz­­tetve egy­mást lehet csak igazán jól együtt reggelizni. Mostantól az ember már reggelinél is tanulhat, bizni­­szelhet, lízingelhet, privatizál­hat, befektethet. Persze nem mindennap. Havonta csak egyszer, de mindig a hónap harmadik hetének keddjén. Legközelebb november 20- án, szerdán. A program, mint a tegnapi is, mindig változatos lesz: re­gisztrálás, rockfort sajt, asz­­pikos marhanyelv, miniszte­riális előadás, kérdések, re­peta a svédasztalról, fekete­leves és egyéni bemutatkozás. Ez utóbbi a leghasznosabb, mert ebből meríthet (meg a narancskom­­pótból) a vállalkozó. De ma­radjunk egyelőre a kérdések­nél. Tegnap azt kérdezte(l) az egyik vállalkozó a minisz­tertől, hogy a kormány úgy fogja az adókat, mint floki a lábtörlőt. Ebből is látszik, hogy nálunk a népből jött biz­niszmenek már a Hotel Fó­rumba mennek profitmornin­­gelni. Szegény miniszter, csak nézte-nézte a tányérján hűlő omlettet, és a kereszt­kérdés súlya alatt megtörve csupán annyit ígért, hogy ne búsuljunk, mert lesz még sző­lő s lágy kenyér. Amiből is látszik, hogy ő szintén derék magyar gyerek. Ami m­eg a bemutatkozást illeti, volt ám illem: még a reg­gelit is egymás egészségére kívánták a felszólalók, ecse­ Sosem látott repülő-show Nagyszabású, sosem látott repülőparádé lesz szomba­ton a Kaposvár melletti Ta­­szár katonai repülőterén. Ám nem a magyar honvédség MIG-21-es és 23-as vadász­gépei és a csehszlovák légie­rő MIG-29-esei lesznek az igazi sztárok, hanem az ame­rikai légierő „Viharmadarak” F-16-os repülőszázadának Öböl-háborút is megjárt gép­típusai. Itt lesznek a Szaddam Huszeint megleckéztető F- 111 -es, F-15-ös, F-16-os, F-4-es és A-10-es gépcso­dák, és nemcsak, hogy itt lesznek, hanem légibemuta­tót is tartanak. A várhatóan nagy érdeklő­désre való tekintettel a MÁV pécsi igazgatósága hajnali 7.20-tól különvonatot indít­ Batéról a repülőtérre, s a ren­dezvényre utazók részére 33 százalékos alkalmi, menet­térti kedvezményt adnak. A 40 forintos retúrjegy, amelyet Dombóvár, Kaposvár, Fo­nyód és Pécs állomásokon is meg lehet váltani, csak a 200 forintos belépő felmutatásá­val érvényes. A parádéra elő­vételben is lehet jegyet vásá­rolni a helyőrségi klubokban (Budapesten a honvédség Stefánia úti Tisztiházában), il­letve a Siótour utazási irodánál. Gyerekeknek 10 éves korig mind a taszári rendezvény, mind a vasút ingyenes. A program már lényegében 7 órakor elkezdődik, ugyanis a 10 órás megnyitóig sár­kányrepülők tartanak bemu­tatót. A parádé délután 3 órai befejezése után este fél 6-ig a nagyérdemű is kipróbálhat­ja a magasság mámorát az utóbbi napokban híressé-hír­­hedtté lett AN-2-es gépen. Ez az utazás 10-12 percig tart, és felnőtteknek 700, gye­rekeknek pedig 500 forintba kerül. (mti) 1991. szeptember 18., szerda

Next