Mai Nap, 1991. december (3. évfolyam, 281-304. szám)
1991-12-09 / 288. szám
EZÜST TURUL Ezüst Turul-díjat alapított a Tatabányai Városi Önkormányzat. A kitüntetést - amely a település közismert jelképét, a mitikus múltat szimbolizáló, kiterjesztett szárnyú turulmadarat ábrázolja - azok kaphatják meg, akik kimagasló eredménnyel szolgálták a város fejlesztését, szellemi és tárgyi értékeinek gyarapítását. Évente legfeljebb három személyt érdemesítenek az új díjra, amellyel jelentős pénzjutalom is jár. EMLÉKEZÉS Debrecenben a Politikai Foglyok Szövetségének megyei székházában tegnap száztizennyolcan vehették át-az 1956. december 8-i, salgótarjáni vérengzés évfordulóján - a Magyar Köztársaság elnöke által adományozott emlékérmet és emléklapot. Az ünnepségen részt vett Hevesi József, a szövetség megyei tiszteletbeli titkára, valamint dr. Virágh Pál címzetes államtitkár. Utóbbi 26 mártír családjának adta át a posztumus emlékérmet, majd a jelenlevők közül hatvannyolcan emlékérmet, huszonnégyen pedig emléklapot kaptak a forradalom idején tanúsított helytállásukért. Fura egybeesés a pletykalap cikkével * Elbocsátó üzenet tiszteknek Obsitos rendőrök összefüggésbe hozzák a Pszt! című pletykalap legutóbbi számának egyik írásával, amely állítólagos felháborodott telefonálókra hivatkozva közölte, hogy Győrött a rendőrség háza táján megállt az idő, mert ugyanazok az emberek töltenek be magas tisztségeket, akik ott posztoltak már a pártállami időkben is. Igaz, az írás nemcsak a most leváltott rendőrtiszteket marasztalta el, hanem a megyei főkapitányt, dr. Bély Lászlót, s másik helyettesét, Bene Lászlót is, akiknek az elmozdításáról egyelőre nincs szó. Ennek ellenére nem kizárható, hogy az említett lapban közzétett cikk belügyi körökből származó tudatos kiszivárogtatás volt... (pethő) Néhány napja észak-magyarországi példákra hivatkozva megírtuk gyanúnkat: újabb tisztogatási akció kezdődött a rendőrségen. A hét végén a Kisalföldről kaptunk hírt magas rangú rendőrtisztek eltávolításáról. Megbízható források szerint dr. Szabó Józsefet, a Győr-Moson- Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság helyettes vezetőjét, valamint Garamvölgyi Györgyöt, Mosonmagyaróvár rendőrkapitányát szólították fel Budapestről, úgymond önkéntes felmondásra. Győrött az akciót sokan Vezető csak arra méltó maradhat A professzorokkal kezdik a sort Megkezdődött a rendszerváltás. Úgy, ahogy ezt valakik valamikor megígérték. Boszorkányüldözés, bűnbakkeresés nélkül. Az állítólagos mérleg serpenyőjébe csak a szaktudás kerülhet. A politikai, a mozgalmi múltnak nincs sem súlya, sem mágneses ereje. Nem vonz, nem taszít, azaz nem számít. A szegedi Szent-Györgyi Albert Orvostudomnyi Egyetemen már működik az ország első megmérettetési bizottsága. -Mi indokolta létrejöttét? - kérdezem dr. Fáter Loránd rektort. - Az elmúlt évtizedekben kialakult egy lusta, önmagát megújítani képtelen egyetemi hierarchia. Kisebb baj, hogy különböző szintjei rokoni, elvtársi ajánlatokkal bevehetővé váltak. Nagyobb baj, hogy a státust szerzőket nem lehetett ellenőrizni. Nem tudhattuk, ki milyen szakmai, etikai, közösségi követelményeknek felel meg. A mostani bizottság erre a vizsgálatra hivatott. -Kik kerülnek a mérlegre? - Az egyetem valamennyi dolgozója. A sort a professzorokkal kell kezdeni. Ők irányítanak tanszékeket, klinikákat. Nem szabad engedni, hogy a beosztottaknak kétségük legyen: esetleg nem vezetésre méltó ember utasításait teljesítik, így kerültek a bizottságba az oktatók, a hallgatók, az egyetemi tanács tagjai. Ők minősítenek, ám végül a rektor dönt. - Székeket borogatni csak annak szabad, aki biztosan ül a maga helyén. Nem tart a megsértettek, a könnyűnek ítéltetettek haragjától? - Furcsa, de manapság szinte mindenki fél. Még azok is, akiknek erre semmi okuk. Ezért is szeretném a sokakban meglévő bizonytalanságot bizonyossággá változtatni. Ami pedig a kérdést illeti: engem rektorrá a változást igénylők választottak. Székem, azaz beosztásom akkor lenne igazán veszélyben, ha az ezerszer csődöt mondott „maradjon minden a régiben” elvhez ragaszkodnék. Horváth Kálmán Nálunk még a tél sem akar igazira sikeredni. Máshol ilyenkor elegáns lesiklások, pompás tartású sízők dobogtatják meg a szívet, itt a Normafán, miként Molnár Péter képein látható, hó is alig, a testtartás sem tökéletes, de össznépi a lecsúszás. Többnyire fenéken. De meddig bírja a nadrág? 1991. december 9., hétfő Petry Zsolt Egy világ figyelte tegnap a New York-i vb-sorsolást. Akik szeretik a futballt, ott izgultak a televízió képernyője előtt. Sokan állítják, a magyar labdarúgás mai helyzetében teljesen mindegy, melyik csoportba kerülünk. Valóban mindegy? - kérdeztük ma reggel az egyik legilletékesebbtől, Petry Zsolttól, a Belgiumban profiskodó válogatott kapustól. - Hát nem éppen mindegy, hiszen kerülhettünk volna nehezebb csoportba is. Ennek ellenére számomra egyértelmű, hogy a Szovjetunió és Jugoszlávia válogatottja papíron esélyesebb nálunk. Nem szabad figyelmen kívül hagyni viszont, hogy a politikai helyzet egyik országban sem stabil, így megeshet, hogy valamelyik visszalép,vagy erősen meggyengült csapattal áll ki a selejtezőkre. - Milyen ellenfeleket szeretett volna? - Mondjuk, az Ausztria, Belgium, Ciprus, Norvégia, Feröer-szigetek csoportnak inkább örültem volna. Sajnos, az én véleményemet nem vették figyelembe, így még egy ütőképes magyar válogatottnak is komoly fegyvertény lenne a szovjetek és a jugoszlávok ellen sikerrel szerepelni. Ha a szovjet csapat felkészülését nem zavarja meg a politika, akkor biztos esélyese a csoportnak. - És a többi ellenfél? - Sokan elmondták már, Európában kiegyenlítődtek a futballerőviszonyok. Mindegyik ellenfelünket jól ismerem, több mérkőzésüket láttam, s talán egyedül Luxemburg ellen merném ma fogadni a négy pontot. Valahol mégis örülök, hogy ilyen nehéz csoportba kerültünk, mert ha sikerülne kiharcolnunk a továbbjutást, visszaszerezhetnénk valamit hírnevünkből. - Belgiumban hogy vélekednek a sorsolásról? - Még nem találkoztam vezetőkkel, de a sorsolást látva, azt hiszem, nem keseregnek a belgák. - Mikor látjuk itthon? - Közvetlenül a karácsonyfa alá fogok beesni, ugyanis december 22-én még bajnokit játszunk. (burkovits) M újsá 5