Makói Ujság, 1941. április (7. évfolyam, 74-97. szám)
1941-04-01 / 74. szám
1941. ápilis 1. MAKÓI UJLAG HÍREK HU van ma 7 1941. április 1. kedd. — Hóm. luuy. Hugó pk. — Prot.: Hugó. — Nap kel 5 óra 40 perckor. — nyugszik 6 óra 29 perckor. — Hold kel 10 óra 9 perckor, nyugszik 11 óra 5 perckor. Gyógyszertári szolgálat.Ezen a héten a déli és éjjeli gyógyszertári szolgálatot a Főtéren Istók gyógyszertára és a Újvároson Kiss gyógyszertára tartja. — Lelkigyakorlatok a Szervitarendi atyák kápolnájában: április 1, 2 és 3 án délután fél 5 órakor a nők részére, tartja Berkes László hitoktató. Este fél 7 órakor a férfiak részére tartja páter Ángyán szervitarendi házfőnök. A nők szokásos havi szent órája csütörtökön délután az elmélkedéssel lesz megtartva. — Pénteken reggel 7 órakor közös szentáldozás. Szentáldozást a többi misén is lehet végezni. Mindenféle szemüveget — orvosi rendelésre is — Sántha szakfátszerésztől. — Tűzharcosok figyelmébe. Jakab János tűzharcos bajtársunk meghalt. Temetése 1-én délután 3 órakor lesz. A városházától fél 3 órakor indulunk. Sérvkötők és betegápolási cikkek Klein látszerésznél. — Adják el a gazdák terményfeleslegeiket. A közélelmezési hivatal felhívja mindazokat az 50 katasztrális holdon aluli gazdákat (birtokos, bérlő), akiknek terményfeleslegeik vannak, hogy a minden hónap elején kötelező terménykészlet változás bejelentésekor, most április 1—8-a között, terményfeleslegüket a hivatalnak megvételre ajánlják fel. — Lehet jelentkezni korpáért. A város közélelmezési hivatala közli, hogy a hivatal részére 150 mázsa korpát utaltak ki, amelyből az igény lők részére kiosztják a 10 napra járó szükségleteket. A korpautalványokért holnap reggel jelentkezhetnek azok az igénylők — a város közélelmezési hivatalában, akik ■korpát előre jegyeztettek. A korpát az utalványokra a Tóth-malom osztja ki. Gyászjelentés. Mély fájdalomtól megtört szívvel, de a Mindenható szent akaratában megnyugvó lélekkel tudatjuk, hogy a felejthetetlen jó fiú, forrón szeretett férj, édesapa és rokon Jakab János áll. tanító folyó évi március 30-án reggel 5 órakor rövid, súlyos szenvedés után, életének 57 ik, boldog házasságának 13-ik évében, a halotti szentségek áhitatos felvétele után az Urban csendées elhunyt. Drága halottunkat folyó évi április hó 1-én délután 3 órakor fogjuk a Bajza utca 29. számú gyászházunktól a gör. kat. egyház szertartása szerint a gör. kát. temetőben örök nyugalomra helyezni. Az engesztelő szentmise áldozatot folyó évi április 1-én reggel 7 órakor fogjuk a gör. kat. templomban az Egek Urának bemutattatni. Makó, 1941. március 30-án. Emléke örökké él szivünkben! 9 gyászoló család. A lelki háború. Clausewicz tábornok, a háború legnagyobb német elméleti tudósa adott kifejezést annak a tételnek, hogy a háború a politika tovább folytatása más katonai eszközökkel. Ezáltal Clausewitz félreérthetetlenül megállapította, hogy a háború és annak vezetése a politikában gyökerezik, hogy a háborúkat a politika idézi elő, kormányozza és alakítja. A politikai közösség, az állam, a nép vezetése, ezenkívül az államok és népek életérdekeinek a kiegyenlítése. A politika tehát e nemzeti közösségnek és a nemzeten belül álló hatalmi csoportoknak befelé és kifelé irányuló alakítását, befolyásolását jelenti. A politikának így tehát az egyes emberekkel és a népekkel van dolga. Az emberek és népek vezetése és alakítása azonban a neveléssel azonos értelmű. Ha már békében sem lehetséges a politika alakítása a vezető államférfi részéről anélkül, hogy a nemzet tagjainak lelkét és szellemét az ő politikai céljai számára meg ne nyerje, ez még kevésbbé lehetséges háborúben. Mert e háború a nemzet egyes tagjai számára nagy és sokszor a legnehezebb személyes áldozattal van egybekapcsolva. Az egyes emberek és népek azonban csak akkor lesznek áldozatkészek, ha nem az anyagi, hanem a lelki, a szellemi érdekek állanak az előtérben. Ez azt jelenti, hogy a háború áldozatait csak akkor viseli szívesen, ha a cselekvés vezérfonalét nem ez anyagias, hanem ez eszményi dolgok adják. Magasztos, eszményi gondolkodás és cselekvés azonban mégis csak abból a szellemből és lélekből fakad, melyet idealizmusra neveltek. Annak tudata, hogy csak azok az emberek és népek vannak abban a helyzetben, hogy a háború teherpróbáját eredménnyel megállják, amelyek erős és az eszmények felé fordult lélekkel rendelkeznek, oly régi, mint mega az emberiség. Erre számtalan történelmi bizonyítékot lehetne felhozni. A spártaiak és a rómaiak katonai ereje csak azért volt legyőzheteben, mert elsősorban a katonák lelke volt felszerelve szétdurhatatlan keménységű erkölcsi páncéllal. Talán még nagyobb fokban érvényes ez a mostani nagy német birodalom hadseregére. A nagy győzelmek elsősorban a fölényes lelki hadrafoghatóságon alapulnak. Annak a negatív lelki háborúnak ugyanis, melyet Anglia propagandájával kezdettől fogva vezetett, csak akkor lehetett volna eredménye, ha az egy lelkileg előkészületlen népet talált volna és ha annak a vezetése ezt a csatateret tétlenül átengedte volna az angoloknak. A német nép lelki küzdőlerét azonban az új eszmék világnézete és e nevelés már előzőleg kivonta az angol behatás alól. A lelki háborúnak terén is Anglia egyik vereséget a másik után kénytelen elviselni. Európa lelkisége elfordul az angol-zsidó prutokrécia anyagias világnézetétől, amely az egyes ember korlátok közé nem szorított szabadságát hirdeti és követeli. Európa lelkisége a tengelyhatalmak népi szabadságeszméje köré zárkózik, amelyben nem az egyes ember önzése, hanem a népi közösség java emelkedik a legfőbb törvénnyé. A döntés ebben a világnézeti harcban az egyes ember és a népek lelkében megy végbe. Ezért a döntésért ép úgy küzdenek, mint a véres csatatereken a fegyverek erejével. Mert a jelenlegi háború a valóságban a világnézetek és a lelkek háborúja. Zeiss punktal üvegek és márkás keretek KLEIN látszerésznél. SPORT nesEPDBS gyízEhiiti itthon. — Szegeden a II. félidőben Mit. Mák—Szfie 2:1 (1:1). Szivderítő mérkőzés volt. A Mák fogcsikorgatva, a Szfie inaszakadtáig küzdött. Szijjártó bíró hanyag előkelőséggel 20 méteres körzetben mozgott, a közönséggel kedélyesen polemizálva, egyoldalúan bíráskodott. Az egyik vezető városi tisztviselő mégsem volt vele megelégedve, mire Szijjártó kivezettette. Egy szürke raklános fiatalember a korlát mellől imigyen biztatgatta a Mák játékosait: — Csirkés törd el a lábát ! — Károly törd el a lábát! Csirkés és Károly — igen helyesen — nem fogadták meg a biztatást, de később Juhász megrúgta kapust, mire a bíró kiállította. A Mák főmecénás drukkere a sajtó képviselőjét „élcelődésnek" szánt alaptalan, otromba megjegyzésekkel traktálta. A mérkőzést látogató közönség érdekében azt tanácsoljuk a Máknak, hogy néhány nem az úri, hanem az emberi mivoltáról is megfeledkező, izetlen és ízléstelenül „szellemeskedő", valamint bírót, nézőt sértegető, idegbeteg drukkert vitessen el idegszanatóriumba, vagy legalább is zárja ki a mérkőzésekről. Mátkó Szenc II. 6:3 (1:2). Nehezen született meg az Mtk szegedi győzelme is. Az egész mérkőzés során a lilák voltak ugyan fölényben, mégis a Szenc csapata vezetett az első félidőben. Szünetben azután Hercegh edző az öltözőben alapos lelkimasszázsban részesítette a csapatot, ami azután használt. Szünet után szinte egy kapura játszott az Mtk s Galamb kiegyenlített, majd az előre ment Takács megszerezte a vezetést is. A további fölény során Bajusz és Széli szerezték a győztes gólokat. Orosz, Bajusz, Szegedi és Széli játszott jól. A gólokat Széli 3, Bajusz, Takács és Galamb lőtték. Mák II.—Szfte II. 2:0. A másodosztályú bajnoki mérkőzést a lelkesebben küzdő Mák 11. nyerte. Mák ifi-Pb 6:1. A püspökjelei leventék szép játékot mutattak. Mtk II.—Pannónia FC 4:1. Az Mtk 11. Nagylakon is legyőzte a kendergyári csapatot. Egyéb mérkőzések: Szeged. Postás—Kbe 1:1, Sztk— Szak III. 3:2. Utc—Móraváros 3:1. Kiskunfélegyháza: Kik—Sz. Máv 2:1. Nemzeti Bajnokság: Ferencváros—Bszkrt 5:0, Újpest —Dimávag 3:1, Gamma—Kispest 4:2, Törekvés—Szolnok 1:1, WMFC— Haladás 3:1, Elektromos—Tokod 3:0, Szeged—SBTC 3:2. NB II. osztály: SzVSE—DVSC 1:0, Szenc—Vasas 2:1. NBC: GyAC-Híve 2:2, Szte— Dik 2:1, Sz. Máv—Kecskeméti AC 2:2, Szeged 11.—Cegléd 3:2. Az I. osztályú bajnokság helyezései: 1. SzTK 15 11 1 3 47:21 23 2. Postás 15 9 3 3 43:20 21 3. UTC 15 6 7 2 31:18 19 4. MTK 15 9 6 39:36 18 5. MÁK 14 7 2 5 46:35 16 6. SzMÁV 15 6 4 5 32:35 16 7. KTE 14 6 4 4 35:28 16 8. LZFTK 15 6 2 7 19:20 14 9 SzAK 111. 15 5 2 8 33:35 12 10. KTE 15 4 2 9 22:54 10 11. Mara 14 3 3 8 28:34 9 12. SzEAC 11. 14 10 13 15:53 2 Temesvár élete a bécsi döntéstől mostanáig. Kezdetben menekülni akartak a bánáti magyarok, végül is úgy döntöttek, hogy megmaradnak az ősi rögökön. A napokban temesvári magyar látogató járt Makón s a bánsági magyarok életéről az alábbiakat mondotta el: — Nagy út volt, mig Erdély Nagy- Romániától visszakerült szép Magyarországhoz. Mi, bánsági magyarok lélekzetét visszafojtva figyeltük azt a párviadalt, amely érettünk is, minden elszakított magyarért folyt Bécsben, Berchtesgadenben, Szörénytornyán (Turnu-Severinben) az egész diplomáciában. Mégis, el merem mondani, hogy nem ez volt a legnehezebb út, hanem az, amelyet Erdély a lelkekben tett meg, míg eljutott idáig. Itt megáll. Kis pihenő után elmondja, mit remélt a magyar nép a sebbel-lábbal elrendelt romániai mozgósítások idején. Foglalkozásából következett, hogy széles sugárban járta a bánsági magyar vidékeket: Arad, Temesvár, Karánsebes, Lugos, Zsombolya volt egy-egy nagyobb állomása. Így általános képet alkothatott magának az ott történtekről. — Különös volt — folytatja elgondolkozva, — hogy a román sajtó meg tudta téveszteni az erdélyi magyarokat. Mikor komoly formában felvetődött a megszállott területek felszabadulásának lehetősége, a román sajtó erős kirohanásokat intézett mindenki ellen az ők állítólagos történelmi és néprajzi jogaik mellett. Mikor azonban a külügyminisztérium utasítása szerint engedékenyebbek lettek, hogy ezáltal is előkészítsék a közhangulatot arra, hogy Besszarábia és Észak- Bukovina felszabadulása után most még egy másik tartomány is fel fog szabadulni a megszállás alól, a román sajtó egyszerre kitalálta a népcsere gondolatát. Ezt alátámasztotta a természetes határokra való törekvéssel is. Ilyenformán született meg egyes magyarok lelkében az a különös gondolat, hogy — ha egyáltalán osztozni kell Erdélyben, valami érthetetlen külső okok miatt — akkor csak a nyugati sáv kerülhet vissza az ősi államkereteibe. Sokan voltak olyanok, akik Erdély azóta felszabadult részein eladták birtokukat, házukat, ingatlanaikat és a bánságba költöztek. Meg voltak győződve, hogy ha egy darabka magyar föld felszabadul, az elsősorban a Bánság lesz. A bánsági magyarok nem hitték, hogy nem kerülnek vissza. — A szörénytornyai tárgyalások 3