Makói Ujság, 1941. április (7. évfolyam, 74-97. szám)

1941-04-01 / 74. szám

1941. áp­ilis 1. MAKÓI UJLAG HÍREK HU van ma 7 1941. április 1. kedd. — Hóm. luuy. Hugó pk. — Prot.: Hugó. — Nap kel 5 óra 40 perckor. — nyugszik 6 óra 29 perckor. — Hold kel 10 óra 9 perckor, nyugszik 11 óra 5 perckor. Gyógyszertári szolgálat.­­Ezen a héten a déli és éjjeli gyógyszer­tári szolgálatot a Főtéren Istók gyógy­szertára és a Újvároson Kiss gyógy­szertára tartja. — Lelkigyakorlatok a Szervita­­rendi atyák kápolnájában: április 1, 2 és 3 án délután fél 5 órakor a nők részére, tartja Berkes László hitoktató. Este fél 7 órakor a fér­fiak részére tartja páter Ángyán szer­vitarendi házfőnök. A nők szokásos havi szent órája csütörtökön délután az elmélkedéssel lesz megtartva. — Pénteken reggel 7 órakor közös szentáldozás. Szentáldozást a többi misén is lehet végezni. Mindenféle szemüveget — orvosi rendelésre is — Sántha szakfátszerésztől. — Tűzharcosok figyelmébe. Jakab János tűzharcos bajtársunk meghalt. Temetése 1-én délután 3 órakor lesz. A városházától fél 3 órakor indulunk. Sérvkötők és betegápo­lási cikkek Klein látsze­­r­észnél. — Adják el a gazdák terményfe­leslegeiket. A közélelmezési hivatal felhívja mindazokat az 50 katasz­­trális holdon aluli gazdákat (birto­kos, bérlő), akiknek terményfeles­legeik vannak, hogy a minden hó­nap elején kötelező terménykészlet változás bejelentésekor, most ápri­lis 1—8-a között, terményfeleslegü­ket a hivatalnak megvételre ajánl­ják fel. — Lehet jelentkezni korpáért. A város közélelmezési hivatala közli, hogy a hivatal részére 150 mázsa korpát utaltak ki, amelyből az igény­ lők részére kiosztják a 10 napra járó szükségleteket. A korpautalvá­nyokért holnap reggel jelentkezhet­nek azok az igénylők — a város közélelmezési hivatalában,­­ akik ■korpát előre jegyeztettek. A korpát az utalványokra a Tóth-malom oszt­ja ki. Gyászjelentés. Mély fájdalomtól megtört szív­vel, de a Mindenható szent aka­ratában megnyugvó lélekkel tu­datjuk, hogy a felejthetetlen jó fiú, forrón szeretett férj, édes­apa és rokon Jakab János áll. tanító folyó évi március 30-án reggel 5 órakor rövid, súlyos szenve­dés után, életének 57 ik, bol­dog házasságának 13-ik évében, a halotti szentségek áhitatos felvétele után az Urban csen­dé­es elhunyt. Drága halottunkat folyó évi április hó 1-én délután 3 óra­kor fogjuk a Bajza­ utca 29. szá­mú gyászházunktól a gör. kat. egyház szertartása szerint a gör. kát. temetőben örök nyugalom­ra helyezni. Az engesztelő szentmise ál­dozatot folyó évi április 1-én reggel 7 órakor fogjuk a gör. kat. templomban az Egek Urá­nak bemutattatni. Makó, 1941. március 30-án. Emléke örökké él szivünkben! 9 gyászoló család. A lelki háború. Clausewicz tábornok, a háború leg­nagyobb német elméleti tudósa adott kifejezést annak a tételnek, hogy a háború a politika tovább folytatása más katonai eszközökkel. Ezáltal Clausewitz félreérthetetlenül megálla­pította, hogy a háború és annak ve­zetése a politikában gyökerezik, hogy a háborúkat a politika idézi elő, kor­mányozza és alakítja. A politikai közösség, az állam, a nép vezetése, ezenkívül az államok és népek életérdekeinek a kiegyenlí­tése. A politika tehát e nemzeti kö­zösségnek és a nemzeten belül álló hatalmi csoportoknak befelé és kifelé irányuló alakítását, befolyásolását je­lenti. A politikának így tehát az egyes emberekkel és a népekkel van dolga. Az emberek és népek vezetése és alakítása azonban a neveléssel azo­nos értelmű. Ha már békében sem lehetséges a politika alakítása a vezető állam­férfi részéről a­nélkül, hogy a nemzet tagjainak lelkét és szellemét az ő politikai céljai számára meg ne nyerje, ez még kevésbbé lehetséges hábo­rúben. Mert e háború a nemzet egyes tagjai számára nagy és sokszor a legnehezebb személyes áldozattal van egybekapcsolva. Az egyes emberek és népek azonban csak akkor lesznek áldozatkészek, ha nem az anyagi, hanem a lelki, a szellemi érdekek állanak az előtérben. E­z azt jelenti, hogy a háború áldozatait csak akkor viseli szívesen, ha a cselekvés ve­zérfonalét nem ez anyagias, hanem ez eszményi dolgok adják. Magasz­tos, eszményi gondolkodás és cse­lekvés azonban mégis csak abból a szellemből és lélekből fakad, me­lyet idealizmusra neveltek. Annak tudata, hogy csak azok az emberek és népek vannak abban a helyzetben, hogy a háború teherpró­báját eredménnyel megállják, amelyek erős és az eszmények felé fordult lélekkel rendelkeznek, oly régi, mint mega az emberiség. Erre számtalan történelmi bizonyítékot lehetne fel­hozni. A spártaiak és a rómaiak ka­tonai ereje csak azért volt legyőzhe­teb­en, mert elsősorban a katonák lelke volt felszerelve szétd­urhatatlan keménységű erkölcsi páncéllal. Talán még nagyobb fokban érvé­nyes ez a mostani nagy német bi­rodalom hadseregére. A nagy győ­zelmek elsősorban a fölényes lelki hadrafoghatóságon alapulnak. Annak a negatív lelki háborúnak ugyanis, melyet Anglia propagandá­jával kezdettől fogva vezetett, csak akkor lehetett volna eredménye, ha az egy lelkileg előkészületlen népet talált volna és ha annak a vezetése ezt a csatateret tétlenül átengedte volna az angoloknak. A német nép lelki küzdőlerét azonban az új esz­mék világnézete és e nevelés már előzőleg kivonta az angol behatás alól. A lelki háborúnak terén is Anglia egyik vereséget a másik után kény­telen elviselni. Európa lelkisége el­fordul az angol-zsidó prutokrécia anyagias világnézetétől, amely az egyes ember korlátok közé nem szo­rított szabadságát hirdeti és követeli. Európa lelkisége a tengelyhatalmak népi szabadságeszméje köré zárkó­zik, amelyben nem az egyes ember önzése, hanem a népi közösség java emelkedik a legfőbb törvénnyé. A döntés ebben a világnézeti harcban az egyes ember és a népek lelkében megy végbe. Ezért a döntésért ép úgy küzdenek, mint a véres csatate­reken a fegyverek erejével. Mert a jelenlegi háború a valóságban a vi­lágnézetek és a lelkek háborúja. Zeiss punktal üvegek és márkás keretek KLEIN látszerésznél. SPORT nesEPDBS gyízEhiiti itthon. — Szegeden a II. félidőben Mit. Mák—Szfie 2:1 (1:1). Szivderítő mérkőzés volt. A Mák fogcsikorgatva, a Szfie inaszakad­­táig küzdött. Szijjártó bíró hanyag előkelőséggel 20 méteres körzetben mozgott, a közönséggel kedélyesen polemizálva, egyoldalúan bírásko­dott. Az egyik vezető városi tisztvi­selő még­sem volt vele megeléged­ve, mire Szijjártó kivezettette. Egy szürke raklános fiatalember a kor­lát mellől imigyen biztatgatta a Mák játékosait: — Csirkés törd el a lá­bát ! — Károly törd el a lábát! Csirkés és Károly — igen helyesen — nem fogadták meg a biztatást, de később Juhász megrúgta kapust, mire a bíró kiállította. A Mák fő­mecénás drukkere a sajtó képvise­lőjét „élcelődésnek" szánt alaptalan, otromba megjegyzésekkel traktálta. A mérkőzést látogató közönség érdekében azt tanácsoljuk a Mák­nak, hogy néhány nem az úri, ha­nem az emberi mivoltáról is megfe­ledkező, izetlen és ízléstelenül „szel­­lemeskedő", valamint bírót, nézőt sértegető, idegbeteg drukkert vites­sen el idegszanatóriumba, vagy leg­alább is zárja ki a mérkőzésekről. Mátkó Szenc II. 6:3 (1:2). Nehezen született meg az Mtk szegedi győzelme is. Az egész mér­kőzés során a lilák voltak ugyan fölényben, mégis a Szenc csapata vezetett az első félidőben. Szünet­ben azután Hercegh edző az öltö­zőben alapos lelkimasszázsban ré­szesítette a csapatot, ami azután használt. Szünet után szinte egy kapura ját­szott az Mtk s Galamb kiegyenlí­tett, majd az előre ment Takács megszerezte a vezetést is. A további fölény során Bajusz és Széli sze­rezték a győztes gólokat. Orosz, Ba­jusz, Szegedi és Széli játszott jól. A gólokat Széli 3, Bajusz, Takács és Galamb lőtték. Mák II.—Szfte II. 2:0. A másodosztályú bajnoki mérkő­zést a lelkesebben küzdő Mák 11. nyerte. Mák ifi-Pb­ 6:1. A püspökjelei leventék szép játé­kot mutattak. Mtk II.—Pannónia FC 4:1. Az Mtk 11. Nagylakon is legyőzte a kendergyári csapatot. Egyéb mérkőzések: Szeged. Postás—Kbe 1:1, Sztk— Szak III. 3:2. Utc—Móraváros 3:1. Kiskunfélegyháza: Kik—Sz. Máv 2:1. Nemzeti Bajnokság: Ferencváros—Bszkrt 5:0, Újpest —Dimávag 3:1, Gamma—Kispest 4:2, Törekvés—Szolnok 1:1, WMFC— Haladás 3:1, Elektromos—Tokod 3:0, Szeged—SBTC 3:2. NB II. osztály: SzVSE—DVSC 1:0, Szenc—Vasas 2:1. NBC: GyAC-Híve 2:2, Szte— Dik 2:1, Sz. Máv—Kecskeméti AC 2:2, Szeged 11.—Cegléd 3:2. Az I. osztályú bajnokság helyezései: 1. SzTK 15 11 1 3 47:21 23 2. Postás 15 9 3 3 43:20 21 3. UTC 15 6 7 2 31:18 19 4. MTK 15 9­­ 6 39:36 18 5. MÁK 14 7 2 5 46:35 16 6. SzMÁV 15 6 4 5 32:35 16 7. KTE 14 6 4 4 35:28 16 8. LZFTK 15 6 2 7 19:20 14 9 SzAK 111. 15 5 2 8 33:35 12 10. KTE 15 4 2 9 22:54 10 11. Mara 14 3 3 8 28:34 9 12. SzEAC 11. 14 1­0 13 15:53 2 Temesvár élete a bécsi döntéstől mostanáig. Kezdetben menekülni akartak a bánáti magyarok, végül is úgy döntöttek, hogy megmaradnak az ősi rögökön. A napokban temesvári magyar lá­togató járt Makón s a bánsági ma­gyarok életéről az alábbiakat mon­dotta el: — Nagy út volt, mig Erdély Nagy- Romániától visszakerült szép Ma­gyarországhoz. Mi, bánsági magya­rok lélekzetét visszafojtva figyeltük azt a párviadalt, amely érettünk is, minden elszakított magyarért folyt Bécsben, Berchtesgadenben, Szörény­­tornyán (Turnu-Severinben) az egész diplomáciában. Mégis, el merem mon­dani, hogy nem ez volt a legnehe­zebb út, hanem az, amelyet Erdély a lelkekben tett meg, míg eljutott idáig. Itt megáll. Kis pihenő után el­mondja, mit remélt a magyar nép a sebbel-lábbal elrendelt romániai mozgósítások idején. Foglalkozásá­ból következett, hogy széles sugár­ban járta a bánsági magyar vidéke­ket: Arad, Temesvár, Karánsebes, Lugos, Zsombolya volt egy-egy na­gyobb állomása. Így általános képet alkothatott magának az ott történ­tekről. — Különös volt — folytatja el­gondolkozva, — hogy a román sajtó meg tudta téveszteni az erdélyi ma­gyarokat. Mikor komoly formában felvetődött a megszállott területek felszabadulásának lehetősége, a ro­mán sajtó erős kirohanásokat inté­zett mindenki ellen az ők állítólagos történelmi és néprajzi jogaik mellett. Mikor azonban a külügyminisztérium utasítása szerint engedékenyebbek lettek, hogy ezáltal is előkészítsék a közhangulatot arra, hogy Besszarábia és Észak- Bukovina felszabadulása után most még egy másik tartomány is fel fog szabadulni a megszállás alól, a román sajtó egyszerre kita­lálta a népcsere gondolatát. Ezt alátámasztotta a természetes ha­tárokra való törekvéssel is. Ilyen­formán született meg egyes ma­gyarok lelkében az a különös gon­dolat, hogy — ha egyáltalán osz­tozni kell Erdélyben, valami érthe­tetlen külső okok miatt — akkor csak a nyugati sáv kerülhet vissza az ősi államkereteibe. Sokan voltak olyanok, akik Erdély azóta felsza­badult részein eladták birtokukat, házukat, ingatlanaikat és a bánságba költöztek. Meg voltak győződve, hogy ha egy darabka magyar föld felszabadul, az elsősorban a Bánság lesz.­­ A bánsági magyarok nem hitték, hogy nem kerülnek vissza. — A szörénytornyai tárgyalások 3

Next