Makói Ujság, 1942. január (8. évfolyam, 1-25. szám)
1942-01-01 / 1. szám
1942. január 1. Egy év margójára, Irtás tír, Bécsy Bertalan. Az eseményekben gazdag 1941 év után ma léptük át a negyedik háborús esztendő küszöbét. Sebesen dolgozott tavaly Klio s aki majdan sűrűn teleírt lapjait olvassa, ugyancsak megerőltetheti memóriáját, hogy mindazt, ami a háború körül történt, felfoghassa és alaposan megjegyezhesse. Más lett Európa, sőt megváltozott az egész világ képe az elmúlt esztendő leforgása alatt, a totális háború nemcsak a harcterekre, de a hadban álló világ hátországaira is rányomta speciális bélyegét. Nehéz időket élünk, küzdenünk kell mindenért, mert amit tegnap könnyedén megvalósíthattunk és amit tegnapelőtt játszva intézhettünk el, azért ma keményen, nagyon keményen kell megdolgoznunk s akkor sem kapjuk vagy érjük el ugyanazt az eredményt. Ez a háború, ehhez a tényhez kell ma mindenkinek alkalmazkodnia. Ám tudni kell azt is, hogy a nagy nehézségek ellenére sem állhat meg az élet, mert a békés polgári munka folyamatosságának megakadása ma nagyobb veszedelmet jelent, mint bármikor ezelőtt. A munka, a lázas tevékenység, ez az egyetlen lelki és egyszersmind testi védelem minden kísértés ellen, mely minden háborúval és a mai világküzdelemmel egyidejűleg folyamatba lendült világnézeti átalakulással együtt jár. Ennek az igazságnak biztos tudatában iparkodtam Makó város ügyeit az elmúlt év napjaiban intézni és ezt fogom szem előtt tartani 1942-ben is. Nem kérkedhetünk nagy eredményekkel, mégis, ha kis beszámolót adok mindarról, amit itthon, a háború zajától nem is mindig távol úgy végeztünk el, mintha nem is lett volna közben világégés, úgy vélem nem végzek haszontalan munkát, mit mindez szemléltetni fog- I* . !, hogy a magyar élet Makónak állott meg, sőt néhol még ízlésbe is lendült, mintegy zálogát adva egy jövővel bíró város majdani békés munkájának. A múlt esztendő munkásságát egy keserves természeti csapás káros hatásainak csökkentésére irányuló erőfeszítéssel kezdettük meg. Az immár negyedik éve tartó vizes korszak töméntelen kárt okozott a makói termőföldekben és épületekben egyaránt. A belvíz és a talajvíz romboló hatása már februárban jelentkezett, olyannyira, hogy a város határában mintegy 8000 holdon elterült belvizek lecsapolása lett legelső feladatunk. Egy kormányrendelet lehetővé tette, hogy a rendkívüli vizek elvezetését az elsőfokú vízrendőri hatóság rendelhesse el, a katonák 1940. évi elmaradt aratási keresményének pótlására adott 40.000 pengős államsegély pedig pénzügyi fedezetet nyújtott a munkálatokra. Körülbelül 25 km, hosszú csatornát építettünk a tavasz folyamán , s ezzel 7000 hold földet tettünk egészben vagy részben használhatóvá és termőképessé. Ugyanekkor a házak összeomlásának megakadályozására alátámasztottunk 310, házat, aláfalaztunk 84 vertántelepi és 180 egyéb belvízrongálta épületet. A belvizek okozta gondok után a légvédelmi berendezések töké- 1létesítéséhez kellett hozzálátnunk. Márciusban létesült az új tűzoltó- laktanya alatt a modern légol-talmi központ, melyhez járult a szirénák központi vezérlésének biztosítása. Mindez sok munkát és még több költséget igényelt, ám most már elmondhatjuk, hogy légoltalmi berendezéseink csaknem tökéletesek. A rendkívüli idők követelményeinek szolgálata után a városrendezés feladatai kötötték le figyelmünket. A Széchenyi tér szegélyét parkosítottam, a városi bérház mögötti teret rendbehozattam s a tejpiacot oda helyeztem. A Korona-épület északi oldalán a gyalogjárót helyrehozattam, aszfalt gyalogjáró épült a báró Erdélyi-utcában, a Hajnal-utcában, az Apponyi Albert-utcában és a Sirkert utcában. Hozzáfogtunk az Állomás tér rendezéséhez, amely ősszel csaknem teljesen befejeződött s megépült a vármegye, a Szesv, a Metesz, és az érdekeltek részbeni hozzájárulásával a hagymaszárító gyárhoz vezető makadám út. Végre megszűnt az állomás előtt a kövezet tűrhetetlen állapota, mely eddig minden ideérkezőben igen rosz benyomást keltett a városról és mosmár sima burkolat várja az utazó közönséget az állomás előtt. Nagyobb építkezésekhez is hozzá mertünk fogni. Két hónappal ezelőtt indult meg az új vágóhíd építkezése, amely ha az idén ősszel készen lesz, 700.000 pengős értékkel gazdagítja a várost. A benne elhelyezendő hűtőház régi óhaja a közönségnek. Felépítettük az Apponyi Albertutcai óvodát 20.000 pengő költséggel, a szegénygondozottak használatára pedig 12.000 pengő költséget jelentő gondozó ház épült fürdő és fertőtlenítő berendezéssel. Kiadtam 600 építési engedélyt. Avégből, hogy a középítkezések zavartalanul folyhassanak, a városi téglagyár üzemét a legma- gasabbra fokoztam. Mintegy 12.800.000 drb. tégla égett az idén, de elfogyott éppenúgy, mint a Hollósy Kornélia színház és a digesztor bontásából kikerült ] 250.000 drb. tégla is. De szükséges volt, hiszen épült az Országos Nép és Családvédelmi Alap ; terhére 18 ház a sokgyermekes [ munkások részére, melyből 8 teljesen téglából készült s 400.000 drb. téglát fogyasztott el egymaga a Metesz, a gyárépülethez, amely immár hála Istennek, kitűnően működik s nagy termelési jelentősége mellett hathatósan csökkenti a téli munkanélküliséget. A téglagyárnál új száríteszinek épültek és elkészült az Országzászló. Meg kell még említenem a Horthy parkban létesült vízmedecét, a Széchenyi-tér és a Bárányos-utcai földalatti csatornát, nem kevésbé a Bonczostelepi házak végleges befejezését. Egészségügyi intézményeink is bővültek az 1941. év folyamán, átalakították a régi Stefánia házat központi orvosi rendelővé, ahol berendezett fürdőszoba és ügyes váróboxok várják a szegény betegeket. A parkok és közterek locsolásának megkönnyítésére villanymotort szereztem be és a motor működéséhez szükséges villanykapcsolókat minden alkalmas medence és út mellé odaszereltettem, úgyhogy a motor a Horthy parkban két helyen, a Fő téren és a Návay Lajos szobor mellett egyaránt működésbe hozható. De nemcsak a város, hanem az állam és a vármegye is rajta volt, hogy a háborús élet békés, alkotó színezetet nyerjen városunkban. Elkészült a Marosiadtól a Szegedi utcán át a Lonovics-sugárútig a beton, illetve a kiskockakő országút (jelentős műtárggyal a Szegedi-utca torkolatánál), a vármegye pedig a megvásárolt Demke-épületet alakította át részben hivatalokká, részben pedig múzeummá és könyvtárrá. Februárban nyílt meg a vármegye Tüdőotthona a hajdani Szeretetház épületében, mely páratlan intézmény az Alföldön. A földmivelésügyi kormány bővítette ki (városi támogatással) a Gazdasági Népiskolát, amely egy szárnyépületben elhelyezett tanteremmel és lakással gyarapodott. A város apró létesítményei között kitérhetünk több dűlőút helyrehozatalára, a különböző tanyai körök segélyezése képen adott téglaadományokra s nem mulaszthatom el megemlíteni azt sem, hogy a vármegyével karöltve végzett nagy fáradozásaink eredményeképen a bogárzói út földmunkára kész és a vármegye jövőre ki is kövezteti. A gazdaközönség régi kívánsága teljesült a Rákos Központban megnyílt postaügynökség és távbeszélőállomás bekapcsolásával. Nagy egészségügyi és rendőri szolgálatokat tesz a tanyai telefon, melynek jövőre több mellékállomása is lesz. Az első mellékállomás Bogárzóban fog megnyílni. Egyes munkák természetesen átnyúlnak ebbe az évbe is. A Hollósy Kornélia színház lebontásával rendkívül aktuálissá vált az új színház ügye. Hála a kormányhatóságok megértő jóindulatának, a színház kérdése erősen közeledik a megoldáshoz. Nem kételkedem benne, hogy az új, téli használatra is alkalmas színház a leventeotthon keretében még ebben az évben tető alá kerül. A Belügyminiszter Úr és a Honvédelmi Miniszter Úr a leventeotthonnal kapcsolatos színház létesítésére több mint 200 ezer pengő államsegélyt ígért, így bízom benne, hogy a munkához már a nyár folyamán hozzáfoghatunk. A város belső igazgatásának egyszerűsítésére házi telefonhálózatot építettünk 25 mellékállomással, a városházát új bútorokkal láttuk el, ám mindezek, de az előbb említett rendkívüli építkezések (vágóhidat kivéve) sem kerültek a városnak egy fillérjébe, mert dr. Cserzy István miniszteri osztálytanácsos, pénzügyi elenőrünk hathatós támogatásáva.A város a rendes 71 ezer pengő államsegélyen felül még 60 ezer pengő államsegélyt is kapott. A város pénzügyi helyzete erősen javult, pénztári maradványunk. 130 ezer pengő volt az óesztendő napján. Tehát éltünk és dolgoztunk. Arra bizony, hogy unatkozzunk, nem értünk rá egy percre sem. A tisztviselők iparkodtak munkájukat derekasan elvégezni, ami pedig most, midőn minden hatóság ellenőrzés alá került s közönség is tudontúl veszi igénybe a hivatalokat, sem volt csekély feladat. Erre az évre is van bőven program, megvalósításuk azonban a lehetőségektől függ. Mindenesetre felépítjük a vágóhidat s a színházzal ellátott Leventeotthont, a Rákosi Jenő utca folytatásaként az Ardicsra vezető utcát megnyitjuk, atöbbi pedig a pénzügyi és egyéb feltételeken múlik. Kellene egy óvodát építeni, ráférne az Iparostanonciskolára egy második emeletet is, igen időszerű volna megvalósítani a mezőgazdasági középfokú iskolát. Több utca várja a kikövezését, még több gyalogjáró a rendbehozatal MAKÓI ÚJSÁG Bejelentés: Midőn boldog Újévet kívánunk a Makói Újság kiterjedt kedves Olvasótáborának, egyben tisztelettel bejelentjük, hogy az Újesztendő számunkra több tekintetben valóban új szakaszt jelent. Megnagyobbítottuk lapunkat, kibővítettük szerkesztőségünket, megszerveztük képhírszolgálatunkat és korszerűsítjük gépi berendezésünket, hogy fokozott mértékben tudjunk megfelelni a reánk váró, szívesen vállalt, megnövekedett feladatoknak. Emiatt kellett kiegészíteni szerkesztőségünket. Sikerült megnyerni a lap főmunkatársául vitéz Várady László országgyűlési képviselőt, akinek erőteljes, lendületes írásait lapunk olvasói már korábbról ismerik és értékelik. Szerződtettük lapunkhoz a fiatal újságírónemzedék egyik igen tehetséges, törekvő tagját, a Békés megyei Hírlap volt munkatársát, Lakos Györgyöt. Bízunk benne, hogy így megerősödve most már maradék nélkül eleget tudunk tenni annak a nagy és szent kötelességnek, melyet ez a kulturőrhely jelent számunkra itt, a trianoni magyar végvárban s a hármas csonkamegyében. Isten áldását kérjük kedves Olvasóinkra s a mi lelkes, odaadó munkánkhoz. A makói Újság szerkesztősége és kiadóhivatala. 3 A Baldog újévet kíván tisztelt kartársainak, kedves vevőinek és ismerőseinek Nagy Sándor fűszerkereskedő, körzeti cukornagykereskedő.