Makói Ujság, 1942. augusztus (8. évfolyam, 173-196. szám)

1942-08-01 / 173. szám

. kijelenteni, gondja­­is lesz rá, hogy itthon baj ne következhessék be. Ennek a biztosítéka a lelkek rend­jének megőrzése­­re ezt a feladatot legalkalmasabbnak látja a katonás­­multú rendeken keresztül megol­dani. -­­ Igen helyesen -mutatott rá a mi­niszterelnök az őrtállók utánpótlá­sának fontosságára is. Az utánpót­lást a szövetség tagjainak , a fiai­­­ban, a magyar ifjúságban látja. Ezért jelölte meg a szövetség tag­jai egyik feladatának azt, hogy tel­küket, hitüket és akaratukat vigyék át a jövő generációra is, hogy a magyar ifjúság úgy gondolkozzék, mint­­e hatalmas tábor valamennyi tagja. Az ország határainak a megvédé­sét egyik legszentebb magyar köte­lességünknek kell tekinteni. Ma­gyarországért, a jobb magyar jövő­ért, a magyar­­otthonokért­­ harcol­nak most honvédeink hatalmas szö­vetségeseinkkel a messzi orosz me­zőkön. Ott i­s a történelmi határok­ért, a magyar igazságért véreznek s ugyanezért kell nekünk itthon egységes frontot alkotnunk. Ebbe a­ munkába mindenkit be akar kap­csolni a minisztere­lnök, hogy az 1918-as­­szégyenletes hiúit meg ne ismétlődjék. A magyar nép megnyugvással és a jobb­­magyar­­jövőbe vetett hittel fogadja a nagymúltú egyesületek szövetségét s kész arra, hogy — a miniszterelnök kijelentéseit átérez­ve — egységben, fegyelmezetten tömörüljön a nemzetvédelmi egye­sületek szövetsége mögé s ha kell, áldozatot­­hozva is küzdjön a belső fronton a jobb magyar jövő érde­kében. FELHÍVÁS A GÉP­JÁRMŰTULAJ­DONOSOKHOZ A szegedi rendőrkapitányság, mint gépjárműkerületi elsőfokú rendőrhatóság felhívja azokat a motorkerékpár tulajdonosokat, te­hergépkocsi tulajdonosokat, akik­nek gépjárműve forgalomban van, valamint az „E” megkülönböztető jelzéssel ellátott személykocsi tu­lajdonosokat, hogy amennyiben a bizottság kiszállása alkalmával a szemlén gépjárműveikkel részt nem vehettek, pótszemlén Szege­den, Pacsirta­ utca 1. szám alatt a­ városi köztisztasági telepen gépjár­műveiket augusztus hó 4-ike és 8- ika között annál­­is inkább mutas­sák be, mert a mulasztás a kihá­­gási eljáráson kívül a gépjármű­nek forgalomból való kitiltását von­ja maga után. R­ARK­iiiiiiniiiimii­­V/[ % % / 1­imiimmiiiiiii MHWMI ■ sbesuhbi Augusztus hó 1-jén szombaton 7 és 9 és 2-án vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor magyar vígjáték FÉR­J­ET­ iiiimmiiMimimiiimmimimiiiiimmiiiiiiiiii KERESEK l■llllll■lllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll Turay Ida, Szaplonczay Éva, Kol­lár Lívia, Rózsahegyi Kálmán, Va­­szary Piri, Bilicsi Tivadar, Lata­­bár Árpád, Ungváry László.­­— Be­vezetésül : Magyar és Olasz híradó. MAKÓI ÚJSÁG _ A Kormányzó Úr és a kapuhúzó székelyek A kormányzó kenderesi kúriáján csütörtökön délután megkapó ben­sőséges ünnepségen adta át az Er­dővidék székelységének küldöttsége a kormányzónak azt a Székelyka­put, amelyet­­még a­­román uralom utolsó napjaiban ácsoltak s amely alatt honvédségünk Marosvásár­helyre, a Székelyföld szivébe be­vonult.­­ A­­ magyaros-székely motívumo­kat, gyönyörű reliefszerű faragá­sokat a kitűnően megválasztott színek még jobban kiemelték s az egész­­kapu a hagyományos régi székely főapuk művészi mintája. A teteje faragott cserépzsinde­lyek alatt a kapu egész hosszában galambház. A kormányzó azt terve­zi, hogy bár a­­kúrián már van egy­ nagy galambház, ide más, nemes­fajta galambokat telepít. Vitéz Bánó István felsőházi tag a­­székelység nevében hódolattal és­ hálával megköszönte az engedélyt hogy a Székelyföldön készült Szé­kelykaput itt, a Nagy Magyar Al­föld­­ szívében, minden magyar szent­­ zarándokhelyén, felállíthat­ták, örök áldozatuk tanúbizonysá­gaként s egyben jelképéül a Szé­kelyföld és a Nagy Magyar Alföld szétválaszthatatlan örök egységé­nek. Hétszázezer székely imádkozik hegyeinkben, völgyeinkben, hogy vitéz nagybányai Horthy Miklóst, Magyarország Főméltóságú Kor­mányzó Urát, minden Székelyek ha­talmas ispánját az­­Isten sokáig él­tesse.­­ A nagy tetszéssel fogadott be­széd után a megjelentek perceken át tartó, határt nem ismerő lelke­sedéssel ünnepelték a Kormányzói Urat. Az üdvözlésre a Főméltóságú Ur a többi közt­­a következőket vá­laszolta­ : — Ezt a szép kaput itt, szülőföl­demen, otthonomban állítottuk ’ fel s szeretettel fogom gondozni, ameddig élek. Utánam­­pedig utó­daim, örököseim ugyanolyan szere­tettel őrzik majd meg, tekintettel rájunk legrégibb vitéz törzsére,, amely a világháborúban is mindig bizonyította nagy értékét, harc­­készségét és bátorságát s amely­­lyel örökre elválaszthatatlanul egyek vagyunk. Lelkes éljenzés és taps fogadta a kormányzó szavait, akit a falu né­pe újra meg újra hódolattal éltes tett. Ezután a kormányzó a kapu készítőihez ment és mindegyikkel kedvesen­­elbeszélgetett. Külön is megköszönte nekik a Í£zép kaput , köszönetének látható jeléül kitün­­téseket­ nyújtott át. A főméltóságú pár végül hosz­­szabb ideig­­szívélyesen elbeszélge­tett­­a falu vezetőivel s a falu né­pével és közelebbről is együtt te­kintették meg a székelyek szép ajándékát. A főméltóságú pár tá­­vozáskor újból örömujjongó lelke­sedéssel ünnepelték.­­ Ősszel megnyitják az ország egyik legnagyobb csatorna építését Új élet indul a ,­Vils sarm bar.ti Ismeretes, hogy a három eszten­dő óta sorozatosan visszatérő ár- és belvízveszély milyen hatalmas károkat okozott a magyar mezőgaz­daságban. Mondhatjuk azt, hogy az­ ország legdúsabban és legjobban­ termő­földjei kerültek víz alá úgy, hogy azokat már két-három eszten­deje jóformán semmire sem lehe­tett felhasználni. Tekintve, hogy az államháztartásnak éppen úgy érdekében áll ezeknek a termőterü­leteknek a víztelenítése, mint a ma­gános birtokosoknak, a kormányzat vízügyi szakértői gigantikus csa­tornázási tervet­­dolgoztak ki a, csongrádi—békési—csanádi vízzel­* sújtott területek­­megmentésére. Vitéz­­Négyesi Imre, az Á­rmente­­­sítő Társulat szakaszfőmérnöke adott a Szentesi Napló munkatár­sának felvilágosítást a már megin­dult és folyamatban levő nagysza­bású vízmentesítési­­munkákról. A mezőgazdasági munkák befe­jezése után indul meg teljes erővel a csatornázás Elmondotta vitéz Négyesi Imre szakaszfőmérnök, hogy az Alföld e részének egyik legégetőbb problé­mája nyer megoldást a közeljövő­ben.­­Ötven millió pengős költség­gel csatornázási munkáik indultak a három­­vármegye vízzel sújtott te­rületeinek víztelenítésére. Ez a csatornázási főmunka azután egy csapásra megszünteti a belvízbajo­kat. D­e ugyanakkor gondoskodnak arról hogy a készenálló csatornák révén ezek a területek bármilyen szárazság­­esetén öntözhetők legye­nek.­­ — Az előmunkálatok már most folynak — mondotta — azonban most kevés munkást , foglalkozta­tunk, mert nem akarjuk a gazdasá­gokból elvonni a munkásokat. Ha a nyári mezőgazdasági mun­kák befejeződnek, akkor teljes erő­vel indul a munka és­­minden dol­­gozni akaró magyar munkás hosszú időre biztos keresethez juthat. Megkérdezzük, hogy , körülbelül hány munkást fog foglalkoztatni ez a­­csatornázás. — Ezrekről lehet beszélni. Nyu­godtan mondhatjuk azt, hogy ez a munka lesz az egyik legnagyobb csatornaépítkezés hazánkban. Úgy gondoljuk, hogy a vármegye­ területéről nem is találunk elég munkást, azért az ország bármely vidékéről fogunk hiány esetén munkásokat toborozni. De értesí­tést kaptunk már arról is, hogy zsidó munkásszázadokat is irányít erre a vidékre a honvédelmi kor­mányzat. Úgyhogy — remélhetőleg — ezeknek a munkája is hozzájárul a csatorna­­mielőbbi megépítéséhez. 50.000—60.000 köbméter földet mozganak meg a kutaséri csa­torna építésekor ( Addig is, amíg a főcsatorna épí­téséhez hozzáfoghatunk, már a jö­vő héten kezdetét veszi a kutaséri főcsatorna építkezése.­­Ez a csator­na a vásárhelykörnyéki vizek gyorsabb­­levezetését fogja szolgál­ni és a munka nagyságára jellem­ző, hogy az építkezés folyamán 1, 50—60.000 köbméter földet kell a kubikusoknak megmozgatni. Kis folyó lesz a­­Sámson—apát­falvi csatorna... —­.A munka­terv gerincét a Sámson—apátfalvi csatorna kibő­ 1942 augusztus 1. 1 a B 1­3 V­J­1­iflis­ zítése alkotja — mondotta Négyesi Imre főmérnök. — Ez a csatorna lesz a vásárhelyi és békési földek megmentője. Ezeken a határrésze­ken­­már esztendők óta hatalmas pusztításokat okozott a belvíz s a földek egy részén itt már esztendők óta nem terem semmi. A csatorna méreteire jellemző, hogy 114 méter széles­­lesz az alsós része és helyenkint betonhidak kö­tik össze­­a két partrészt egymás­sal. A csatornának természetes ki­folyója­­lesz a Marosba, így az ösz­­sz­es vadvizek könnyű szervei leve­zethetők lesznek bármilyen esősi esztendőben. Ez a csatorna, elte­kintve attól, hogy m­egszünteti ezen a határrészen a belvízbajokat, ál­dást fog hozni erre­­ a határr­észre, mert öntözésre kiválóan fel lehet nyáron­­használni a csatornában lé­vő vízmennyiséget. Arra vonatkozólag, hogy­­a csator­názás nagy munkája mikor nyer befejezést, vitéz Négyesi Imre sza­­kaszfőmérnök kijelentette, hogy­­ez nem a Társulaton és nem a kor­mányzaton fog múlni. A munka menete mutatja ezt meg.­­Ha kellő számú munkással tudnak­­dolgozni és minden szüksé­ges építkezési anyag rendelkezésre áll, akkor a munka menete meg­gyorsul és rem­ény van rá, hogy jazi a kívánt időre elkészül, ha azonban állandó munkáshiánnyal kell küz­deni, akkor az építkezések m­eglas­­sulnak ,és a befejezés időpontja el­tolódik. Mint látjuk, ebből a hatalmas­ munkaprogramból­­ kiderül, hogy­ illetékes tényezők meleg szívvel és megértéssel karolják fel ennek az évszázadok óta elhanyagolt és el­hagyatott „viharsaroknak” az ügyét s a csatornázás megvalósítá­sával valóra válik sok magyar gaz­daságpolitikus álma: öntözéses, mintaparadicsom a csohgrad—bé­kés.—Csanádi háromszögben. üzent a front Thurzó Sándor hadnagytól kap­tuk a következő tábori lapot:­­ Kedves Szerkesztő Uram! A címemre feladott cigaretta­­szeretetadományt­­megkaptam és a többi makói bajtárssal együtt, há­lásan köszönöm a megemlékezést. Köszönjük, hogy nem feledkeznek meg rólunk; minden ilyen szeretet­­csomag az otthon melegségét­­és­ együttérzését sugározza, ha megér­kezik. Bizony sok város példát ve­hetne a makóiak áldozatkészségé­ről. Amennyiben esetleg még érkez­ne csomag, kérjük, vagy névre szólva feladni,­­vagy ha a parancs­nokság címére érkezik, kifejezni azon kívánságukat, hogy a makóiaki között osztandó szét. I Szíves bajtársi üdvözlettel: Thurzó hdgy. 1942. július 25. ———m­rinti—rin­yirT irt rViTryiUWVWwn i — Magyar nótaest a Vöröske­reszt javára. A nehezebb idők fo­kozott áldozatkészséget követelnek mindenkitől. A társadalom különböz­­ző­­rétegeinek áldozatossága után, most a makói cigányzenészek adják tanújelét annak, hogy ők is érzik a ma parancsait. Ma este a Koronás szálló kerthelyiségében a makói cigányzenészek Vöröskeresztes es­tet tartanak. Az estén magyar­­nó­tákat játszanak és a tányérozással összegyűlt összeg felét a Vöröske-B­resztnek fogják átadni.

Next