Makói Ujság, 1943. május (9. évfolyam, 97-122. szám)

1943-05-11 / 105. szám

2 r hogy példát kell adni az ifjúság­nak. Az­­egyéni érdekeknek háttér­be kell szorulniuk a közösség szük­­ségleteiv­el szemben. PAPÉN A TÖRÖK ÁLLAMEL­NÖKNÉL Ankara: Mint szombaton hivata­losan közölték, Franz von Papén törökországi nagykövetet pénte­­ken fogadta Inonu török köztársa­sági elnök. Az elnök és a német nagykövet megbeszélésén selem vo­lt Menemen­­csoglu török külügyminiszter is. A megbeszélések tárgyáról­ semmit sem közölnek. félreértésből lelőttek EGY DETEKTÍVET SZÓFIÁBAN Szófia: Pénteken este sajnálatos félreértésből halálos kimenetelű­ baleset történt Szófiában. Ajranov légügyi főparancsnok lakása előtt egy polgári ruhás detektív sétált, aki a tábornok személyének védel­mére voilt kirendelve. A sötétség beállta után, mielőtt még a tábor­nok hazatért volna, Ajranov leá­nyának feltűnt a ház előtt sétáló személy. Nyilván az utóbbi napok ideges hangulatának hatása alatt azt hitte, hogy val­ami merénylet készül apja ellen és ezért letelefo­nált az alattuk lakó ezredesek, hogy nézze meg, kicsoda a ház előtt sétáló ember. Az ezredes lement ési igazolásra szólította fel a férfit, de ez tagadó választ adott. Az ezredes­­ekkor maga is komoly gyanút fo­gott, különösen azért, mert az illető állandóan revolverzsebében tartotta a kezét Ezért elővette szolgálati pisztolyát és rálőtt a detektívre, aki holtan maradt a helyszínen. A saj­nálatos félreértés csak utólag de­rült ki. ­»• A KUKORICASZÁR FELHASZ­NÁLÁSA A földmivelésügyi minisztérium felhívja a gazdaközönség figyel­mét, hogy a törvényes rendelkezé­sek­ értelmében a kukoricamoly te­lelő hernyójának irtása céljából a múlt évi termésből származó kuko­rica kóróját, csumáját, scsutkáját és tuskóját, a megszárításra eltett csa­­lamádét, cirokszállt május 151-ig fel kell használni, vagy úgy kell elraktározni, elvermelni, hogy a kukoricamoly pillére abból ki ne repülhessen és az új kukoricave­tést be ne fertőzze. Ezért kerítés, tetőfedés, vagy csőszkunyhók épí­tésére is csak egy évnél régibb ku­koricaszárat, c­rokkórót szabad fel­használni. E rendelkezések gondos­ végrehajtását ellenőrzik és ahol mulasztást észlelnek, a kihágási el­járást haladéktalanul megindítják. PARK MOZI Május hó 12. és 13-án, szerdán és csütörtökön, fél 6 és fél 8 órakor Az öregek ifjúságukat látják vi­szont, a fiatalok saját életüket Leányaimul! Száz csipogó Leány ad keretet en­nek az üde történetnek. Szerelmes leányok, tavaszi állmok, szertelen jókedv, romantikus bohóságok! Fő­szerepben az olasz GRETA GARBÓ: ALID­A VALI Bevezetésül a legújabb UFA HÍRADÓ Európát a tenger felől védelmező Atlanti-sánc. A katyn­i erdő, ahol 12.000 lengyelt végeztek ki a bolse­­visták. A pénztár délután 4 órától a közönség rendelkezésére áll. MAKÓI ÚJSÁG Önmegtartóztatásra, áldozatosságra, össze­tartásra és továbbképzésre buzdították a gaz­dákat a Makói Gazdasági Egyesület vezetői Közös nemzeti problémák a gazdaközgyűllésen A magyar ember, különösen a földműves, a gazda Isten nevében kezdi meg munkáját s ha azt áldás kíséri, hálával újból az Isten nevét említi. Ezek a szűkszavú, szerény megemlékezések Istenről valójában fölérnek egy-egy istentisztelettel. Ezt juttatja az ember eszébe a Ma­kói­ Gazdasági Egyesüet vasárnap délelőtti, lefolyt évi rendes közgyű­lése is, mely a Magyar Hiszekegy közös elmondásával kezdődött, az elesett hősökre való egy perces né­ma kegyelettel folytatódott s az Is­ten nevének hálával, reménységgel való kiejtése kísérte minden szónok beszédét. S. Bálint György elnöki megnyitójában áttekintést nyújtott a jelenlegi gazdasági hely­zetről. Jelezte a küszöbön álló leg­nagyobb válságot, melyen csak az isteni Gondviselés tud átsegíteni bennünket, az a Gondviselés, amely a másik nagy válság idején nekünk adta vitéz nagybányai Horthy Miklós Kormányzó Urunkat, ő tud­ta, merre kellett akkor vezetnie nemzetét s a feltámadás felé ve­zette, elvezette Felvidék, Erdély egy részének és Bácskának visszaté­réséhez. Most is minden magyar arc Kormányzó Urunk felé fordul fiúi bizalommal és erős bizakodás­sal. Ő bizonyára tudja, merre kell most is vezetnie népét, hogy elér­jen a feltámadáshoz. Kérjük az Is­tent, adjon Neki erőt, segítséget, hogy nagy feladatát minél jobban megoldhassa. Isten éltesse Kor­mányzó Urunkat! (Hosszantartó él­jenzés. A közgyűlés résztvevői he­lyükről felállva ünnepük a Kor­mányzó Urat.) Az elesett magyar hősökről em­lékezett meg kegyeletes hálával S. Bálint György, mire a közgyűlési közönsége felállva egyperces néma vigyázzállásban áldozott emlékük­nek. Ezután üdvözölte az elnök a Du­na—Tiszaközi Mezőgazdasági Ka­mara képviselőjét, dr. Tompa László kamarai titkárt, G­u­n­del­fin­g­e­r György ny. ezredest, Nyomár­kay István­­ felügyelőt, a Vármegyei gazdasági felügyelő­ség vezetőjét, a Vármegyei Gazda­sági Egyesület képviselőjét, Tóth Arisztid igazgatót, S­c­h­i­ff Jánost, a makói gazdasági iskola igazgató­ját, a többi vendégeket és a meg­jelenteket. A katasztrófái is vizes esztendők, után az a veszély fenyegetett, hogy az idén meg a szárazság tesz tönk­re mindent. Az Isten szinte a tizen­kettedik órában megkönyörült raj­tunk, főleg pedig a magyar föld megművelőin és munkásain, kik az idén minden talpalatnyi földet meg­műveltek, bevetettek, hogy minél jobban tudjanak eleget tenni köte­lességüknek a közösség irányában. Az utóbbi napokban a Dunántúlon 30840, nálunk pedig 26 milliméte­res eső esett. Most már remény van rá, hogy a vetések erőre kapnak. Ezzel kapcsolatban fokozott takar­mánytermesztésre hívta fel a gaz­dákat. Majd így folytatta: — Titáni küzdelmet vívnak Euró­pa kultúrnépei a bol­sevizmus és annak szövetségesei ellen. Mi most csak arra vigyázzunk, hogy a bel­ső frontot törés ne érje, a külső fronton a győzelmet nyugodtan rá­bízhatjuk vitéz katonáinkra. Bíz­zunk a végső győzelemben, mert Is­ten velünk van. Azonban nem elég a belső frontot csupán tartani. En­nél többre van szükség: takarékos­ságra, lemondásra, áldozathozatal­ra. Mint egy nagy család feje szó­lott ennél a tárgynál S. Bálint György a gazdákhoz, felemlítve, hogy ma is láthatni lépten-nyomon, könnyelmű gazdákat, akik tivor­­nyáznak, pazarolnak s irigységet, gyűlöletet hívnak ki nemcsak ma­guk, hanem az egész gazdatársadal­­om ellen, különösen a harctérről hazatért rokkant katonák körében. Aki nem bír a virtusával, menjen a frontra, ott kitombolhatja magát. Arra gondoljon minden ilyen könyv­nyelmű ember, hogy minden szem ránk tekint­i azokat, akiknek hoz­zátartozóik a harctéren estek el vagy váltak rokkantakká, felhábo­rítja az ilyen méltatlan és idősze­rűtlen viselkedés. Tartózkodni kell a pazarlástól, tivornyától s aki megfeledkezik magáról azt,idejében mérsékletig kell inteni. A gazdasági egyesület vezetősé­ge minden tőle telhetőt megtett a gazdatársadalom érdekeinek a vé­delmére és tekintélyének öregbíté­sére. Ha minden nem úgy sikerült, ahogy szerette volna, abban nem a munka és az igyekezet hiányzott. Érthetetlen közönyt mutat az a tény, hogy a Kamara siló-építő mozgalmába, melynél az építési költségeknek mintegy 30 százalékát/ minden silónál 250 pengőt vállal át a kormány, eddig egyetlen makói gazda nem kapcsolódott bele, holott ezzel az állat­takarmányozás legége­tőbb kérdéseit meg lehetne oldani. Tíz állat tartásánál már kifizetődik a silóépítés. A baromfitenyésztésre nagyobb gondot kell fordítani. Ez a takar­mány értékesítésének legjobb mód­ja. A múlt­ évben 150 millió pen­gőt hozott a baromfikivitel az or­szágnak , nemes valutában. Makón Széll János elnöklésével és Igaz Mária szakszerű vezetése mellett szép eredményeket ért el eddig is a baromfiszakosztály. Jövőre kelte­­tőgépeket akarnak beszerezni. Az új beszolgáltatási rendelet sú­lyos terheket ró a gazdára, de vál­lalni kell, mert erre szükség van s a kötelező mennyiségen felül ter­melt terményeket meghagyja a gaz­da birtokában. Ahol elemi csapás vagy más nyomás ok miatt korrek­cióra van szükség, azt a kijelölt bi­zottságok végzik el. A Gazdasági Egyesület bizonyos beszolgáltatási kulcsok leszállítása érdekében em­lékiratot nyújtott be a kormányzat­hoz. Leszállítani az igényeket. További igényleszállítást aján­lott az elnök, főként pedig a nők­nek. Ne fordítsanak túlságosan sok gondot a ruhák beszerzésére, de hívják ki maguk ellen a szegé­nyebbek rosszulását, ehelyett in­kább karolják fel a háziipart. Nagy elismeréssel szólott, a kecs­keméti kamara munkásságáról s a gazdák figyelmét felhívta a kama­ra kukoricatermelési versenyére. A mezőgazdasági munkáshiány­ról megemlékezve rámutatott a speciális helyi viszonyokra, első­sorban arra, hogy itt kizárólag napszámból élő tömegek nincsenek. A legszegényebb emberek is önálló termelési ágakban részben vagy egészben függetlenítették magukat a helyi munkapiactól, igényeik is megnövekedtek. Rontja a helyzetet az is, hogy senki sem tartja a maximális béreket. A mezőgazdaság rendjét és be­csületét azonban elsősorban a fe­kete­piac ássa alá. Ez rontja a ma­gyar pénz értékét, tekintélyét, de végeredményében árt a termelők­nek is, mert nem öröm az, ha va­lami drágul, m mert fokozott mérték­ben drágulnak vele együtt más iparcikkek is, melyeket nem a me­zőgazdaság állít elő, melyekre azonban nagy szüksége van. Nagy Ernő társelnök mindenekelőtt L. Bálint György felsőházi taggá történt újabb megválasztásáról és gazda­sági főtanácsossá való kinevezésé­ről emlékezett meg mint olyan eseményekről, melyek által az el­nök személyén keresztül a makói gazdatársadalmat és egyesületet is nagy megtiszteltetések érték. A köz­gyűlés nevében köszöntötte S. Bá­lint Györgyöt s reá, valamint köz­hasznú munkásságára Isten továb­bi áldását kért­e. A közgyűlés me­legen ünnepelte kitűnő elnökét. Ezután Nagy Ernő nagy ala­possággal ismertette a méntelep szervezetében beállott változást, mely azonban lényegében nem érin­tette az immár 52 esztendős múltra visszatekintő makói tájfajta lóte­nyésztést. A makói lótenyésztő gaz­dák nevében melegen üdvözölte Gundelfinger György ny. ezredest, mint a gazdák jóakaróját és segí­tőjét. Megemlékezett az árvízkárokról, melyek a méntelepnek a várostól kapott földjeit sem kímélte. Rámu­tatott arra a jelentős segítségre, melyben az árvízkárosultakat a kormány részesítette s mellyel ha­talmas csatornaépítések és új szi­vattyútelepek létesítése indult meg. Nagy hálával emlékezteti meg a vármegye alispánjáról és a város p­olgámesteréről, kik jelentős azá­­llatbeszerzések lehetővé tételével segítették elő a város állattenyész­tését. Számukra a közgyűlés jegy­zőkönyvi köszönetet szavazott meg. Szólott Nagy Ernő a téli mező­­gazdasági ruházati akcióról is, mely ugyan természetes­en nem elégíthe­tett ki minden igényt, de mégis jelentős réteget látott el olcsó és jót ruhával. A Kamara munkássága kapcsán nagy elismeréssel emlékezett meg dr. Gesztelyi Nagy László munkás­ságáról és indítványt tett, hogy a közgyűlés áviratban köszöntse őt abból az alkalomból, hogy a kul­tuszminiszter úttörő tudományos munkássága elismeréséül egyetemi rendkívüli tanárrá nevezte ki. Részletesen ismertette a Gazda­sági Egyesület akcióit a beszolgál­tatás egyes terheinek csökkentése 1943. május 11. Korzó Mozi­ja, kedden utoljára fél 6 és fél 8 órai kezdettel az év legjobb ma­gyar vígjátéka Anna-Hlária Ebben a derűs filmben a vidám­ságról Szörényi Éva, Szilasy László, Raj­­nay Gábor, Vizváry Mariska, Pet­­hes Sándor, Pethes Ferenc, Somo­gyi Nusi és Majtláry Zoltán gondoskodnak. Megelőzi: 1000. számú ünnepi magyar híradó Visszapillantás a küzdelmes ma­gyar élet és a dicsőséges feltáma­dás elmúlt két évtizedére. Pénztár pénteken és vasárnap délelőtt 10, a többi napokon délután 4 órától

Next