Makói Ujság, 1943. május (9. évfolyam, 97-122. szám)

1943-05-11 / 105. szám

1943. május 11. MA SOI ÚJSÁG Tízezer pengőt elengednek a város kaszaperi bérlőjének Megépítik a Leventeházat, befejezik a vágóhidat, kibővítik a polgári leányiskolát. A városi képviselőtestület májusi közgyűléséből A városi képviselőtestületben hétfőn d. u. fél 4 órakor ismertette a polgármester a vágóhíd építésének előhaladását s az építkezés befejezése érdekében Budapesten folytatott tárgyalásának eredményeit, melyeket a Makói Újság a múlt hét csütörtökjén ismertetett. Névszerinti szavazással megszavaztak további 300 ezer pengő kölcsönt, mert előreláthatóan ennyivel kerül többe a vágóhídépítés az előirányzott 600 ezer pengővel szemben. Tudomásul vette a képviselőtestület azt is, hogy egyelőre a leventeház építésével indítják el a leendő makói Dísztéren tervezett Levente- és Színház-építkezést. S. Bálint György és társai indítványára napi 10 pengőt javasoltak kiküldetési díj címén a kárbecslő bizottság tagjainak. Kotormán János arra figyelmeztette a közgyűlést, hogy a közérdekű bizottsági munkát önzetlenül szokás végezni s végeredményében azok a kárbecslő gazdák gazdaérdekeket szolgálnak, amiért elég, ha csak kész kiadásaikat téríti meg a város. Munkájukat külön megfizettetni nem lenne ildomos. Dr. Sípos József azt indítványozta, hogy óránként 14 pengőt adjanak a kárbecslőknek azzal a kikötéssel, hogy egy napra 14 pengőnél többet ne vehessenek fel egyegy napon. Ezt az indítványtemelte határozattá a képviselőtestület. Háromezer pengőt szavaztak meg a Szervita-atyák templomépítésére, illetve kápolnabővítésére. A polgármester előterjesztést tett, a szegénygondozó nővérek tiszteletdíjának mérsékelt emelésére. Ezzel kapcsolatban Kolomán János a legnagyobbelismeréssel emlékezett meg a nővérek (apácák s diakoniszszák) munkájáról. Elmondta, hogy kimennek a legnyomorúságosabb proletár otthonokba, nekilátnak, kimeszelik, kiseprik, felsorolják, ha kell, mosnak is az elesett szegényekre, egy szóval megérdemlik, hogy legalább jelképesen jobban értékeljék a munkájukat. A város 5 alapítványi helyet létesít a kiszombori téli gazdasági iskolában (750 pengővel). Doktor Lajost, a város kaszaperi bérlőjét is súlyos vízkár ér I,amiért haszonbérmérséklést kért. A polgármester 10.000 pengőt javasolt elengedni az 1941—42. gazdasági év haszonbéréből különös méltányosságból. Nagy György Mihály nem tartja helyesnek, hogy a város, mely maga is vízkárosult, a bérlőjét kártalanítsa. Napirendről levételt indítványoz. Nagy Ernő szembeszállt ezzel a merev és méltányosságot nem tekintő állásponttal s méltányosságból bérelengedést javasolt erkölcsi okokból, de annál is inkább, mert a kamarai egyeztető bizottság is ilyen értelemben foglalt állást. Dr. Sípos József a jogi gyakorlatra való hivatkozással ajánlotta a haszonbéremelés megadását annál is inkább, mert a bérlet 1944-ben lejár, tehát a bérlőnek ideje sincs, hogy az előző évek súlyos vízkárait „kiheverje1”. Többek hozzászólása után a képviselőtestület széltöbbséggel mégiscsak megszavazta a haszonbérmérséklést Doktor Lajoséknak. A polgármester kegyelettel emlékezett meg a rokkant Dombi Mihály városi képviselő haláláról , emlékét jegyzőkönyvben javasolta megörökíteni. A képviselőtestület így határozott. Helyébe Igaz Péter Pilsudszki u. 15. szám alatti , lakos póttagot hívják be a képviselőtestületbe, a szintén elhalt Börcsök Imre virilis képviselő helyébe pedig a soron következő Horváth Emilt. A város kibővíti a polgári leányiskolát s újraépíti a szolgalakást. A 72 ezer pengőnyi költségből azonban az idén csak 8000 pengő áll rendelkezésre. Ebből egyelőre a szolgalakást építik fel, a többit a jövőre kilátásba helyezett államsegélyből építik meg. Aki már most tudja, hogyan keletkezik a fagy, tudja, hogy mikor kell védekeznie. A védekezési mód lehet füstölés. Ez a legelterjedtebb és legolcsóbb. Lehet melegítés, vagy betakarás, esetleg permetezés. Fontos tudnunk, hogy sem a füstöléssel, sem a melegítéssel nem érünk el eredményt, ha túlságos meleget fejlesztünk, mert akkor a könnyű meleg levegő felemelkedik és eltávozik, helyére pedig hideg áramlik. Tudnunk kell azt is, hogy a hideg levegő mint valami folyó áramlik és meggyűlik a mélyebb helyeken. Ezért a lejtős oldalon alig van fagy, viszont a mélyebb helyeken mindent elpusztíthat. A hideget szinte veztni lehet. Sokszor a fagy puszttításának saját magunk vagyunk az okai, mert nem használjuk ki a tudomány által nyújtott ismereteinket. A fagy elleni védekezés már az ókorban is ismeretes volt. Mikor várható májusi fagy ? Hazánk időjárása rendkívül szeszélyes. Egyszer igen csapadékos, máskor rendkívüli száraz, egyszer túl meleg, máskor nagyon hűvös. Mezőgazdaságunk mindig más és más időjárási elemmel viaskodik. Május hónapban a késő tavaszi fagyok réme szokott feltűnni. Az, akinek csak néhány gyümölcsfája van, vagy csak egészen kis veteményes vagy virágoskertje van, tudja, mikor várhat fagyot és hogyan védekezhetik ellene. Napközben a napsugárzás melegíti fel a talajt és átadja melegét a vele érintkező levegőrétegnek. Éjjel a talaj kisugározza melegét. A kisugárzás következtében nemcsak a föld, hanem a vele érintkező levegőréteg is lehűl. A lehűlés azonban nem terjed magasra. Májusban már rövidek az éjszakák, nincsen alkalom, hogy nagy magasságig lehűljön a levegő, hiszen mihelyt a nap felkel, már újra megindul a melegedés. Úgy is mondhatnánk, hogy a föld melegháztartása nappal csak bevétellel dolgozik, éjjel csak kiadással. A májusi éjszakákon tehát az a helyzet, hogy lent hidegvan, felül pedig meleg. Igen ám, de ez csak szélcsendes, derült időben van így. Szeles időben nem lesz fagy, mert a felső melegebb levegő kerekedik az alísó hidegebbel. Ugyancsak nem lesz fagy, ha borult az égbolt. Ilyenkor a földről kisugárzott meleg nem távozik el, hanem visszaverődik, mint valami tüköről a fénysugár. Szeles, vagy borult éjszakákon nyugodtan hajthatjuk álomra fejünket, nem lesz fagy. Májusi fagyra akkor kell számítanunk, ha a meleg déli légáramlást, vagy esős időt hirtelen északnyugati szél váltja fel. Májusban ez északnyugati szél még erős hideget hozhat. Ha egy északnyugati betörés után a levegő csak 10 fok körüli és csendes, derült éjszaka jön, majdnem biztos a fagy. Ilyenkor kell tehát védekezni. Mondottuk, hogy csak a legalsó légréteg hűl le, tehát főleg az alacsony növényzetet fenyegeti a fagy. Legsúlyosabb a helyzet a hajnali órákban, közvetlen napfelkelte előtt, mert ilyenkor legerősebb a melegveszteség., A várható fagy mértéke ki is számítható, ha rendelkezésünkre áll egy hőmérő és egy nedvességmérő műszer. Mennél szárazabb a levegő, annál súlyosabb a helyzet. HÍREK AGGYISTEN „MÜNÖK“ ÚR! Már csaknem szállóigévé lett, hogy a felsőipariskolát végzettek a magyar ipari élet névtelen katonái. Hosszú esztendőkön keresztül foglalkoztatta ugyanis nemcsak az érdekelt felsőipariskolásokat, de a felsőipariskolák tanügyi hatóságait is az a kérdés, hogy a végzetteknek milyen nevet állapítsanak meg. Sokaknak külföldi mintára való utalással az volt a véleménye, hogy a mérnöki címet kell a felsőipariskolát végzettek számára biztosítani, szemben a műegyetemet végzettekkel, akik az ,,okleveles mérnöki1’ cím használatára jogosultak. Annál inkább szorgalmazzták azt egyesek, mert ismeretes, hogy a mérnöki kamarának igen sok felsőipariskolát végzett tagja van, akik ma is jogosan használják a mérnöki címet. A felsőipariskolát végzettek nagy többsége azonban mindig azt a tárgyilagos és igazságos álláspontot képviselte, hogy a felsőipariskolát végzettek éppen az összetéveszthetőség elkerülése céljából tekintsenek el a mérnöki cím használatának a további követelésétől és válasszanak maguknak teljesen új nevet, amely azután a köztudatban bekerülve fogalommá lesz. Sok javaslat futott be az ország különféle helyén működő és a felsőipariskolát végzettek érdekeit célzó egyesületek elnökségeihez ezzel kapcsolatban. Végül is a közelmúltban egységesen állást foglaltak a felsőipariskolát végzettek a „münök’ cím felvétele mellett. A felsőipariskolát végzettek körében örömet keltett a kérdés ilyen témában való végleges megoldása. Az a vélemény ugyanis, hogy az új nevet egyaránt t allalmazhatják a gépészeti, villamosipari, vegyészeti, építőipari, felsőipariskolát végzettjei. MI VAN MA? 1943 május 11., kedd. Róm. kath.: Hieron. Fer. Prot.: Mamerius. — Nap kel 4 óra 29 perckor, nyugszik 19 óra 24 perckor. — Hol kel 10 óra 12 perckor, nyugszik 0 óra 34 perckor. — Gyógyszertári szolgálat. Ezen a héten a déli és az éjjeli gyógyszertári szolgálatot a Dessewffy-téren vitéz Király és az Apaffyutcán Mathezer gyógyszertára tartja. — Adomány a sebesült honvédeknek. Ifjú Kovács Mihály mikói cigányprímás 9 hónapja, hogy az orosz fronton van, de már harmadik esztendeje, hogy katonai szolgálatot teljesít. Az egyesült cigányzenekartól most először kapott itt- S érdekében, a baromfitenyésztés népszerűsítése és fokozása érdekében s újból felhívta a gazdák figyelmét a mezőgazdasági szakoktatás és továbbképzés életbevágó fontosságára. Bejelentette, hogy a tánc és illemtanfolyamokon a válogatás nélküli toborzás azzal a szomorú következményekkel járt, hogy ezek erkölcsi szintje alaposan leszállott, miért is a jövőben csak egyesületi tagok gyermekeit engedik be az egyesület helyiségeiben rendezendő ilyen tanfolyamokra és mulatságokra. Beszámolt a tanyalátogatásokról, melyeknek egyik legfőbb eredménye a tanyai dülőutak rendbehozása 50 ezer pengős államsegélyből. Nagy dicsérettel és elismeréssel tett említést az egyesület tisztikarának odaadó és eredményes munkásságáról, végül igen megszívlelendő intelemmel fordult a gazdákhoz, de egymás hibáinak felhánytorgatásával és politikai nézetek szembeállításával zavarják a békét , és az összhangot, hanem ilyen súlyos időkben azt keressék, ami közelebb hozza őket egymáshoz, a közös életérdekekkel, az egységes közfelfogás kialakításával, egymás segítésével. — A barátság, szeretet és összetartozás érzése vezessen bennünket — mondotta befejezésül Nagy Ernő. A gazdaérdekek hathatós védelme el sem képzelhető anélkül, hogy a fezetőség mögött teljesen összetartó, egyetértő és a közérdekű dolgok iránt érdeklődő gazdatársadalom álljon. Dr. Tompa László kamarai titkár Máriássy elnök és Gsztey is-Nagy László üdvözletét tolmácsolta, majd a kamara silóakcióját ajánlotta a gazdák figyelmébe. Bejelentette, hogy a földmivelésügyi minisztériumban megkapta a Gazdasági Egyesület és a Hagymasegyesület a megbízást a hagymaterületek összeírására s ez a hét közepén meg is indul. Tóth János a szarvasmarhatenyésztés fontosságáról szólott röviden s bejelentette, hogy Makón a törzskönyvezett tehenek száma az idén 151-ről 221-re emelkedett, amivel elértüka szomszédos Hódmezővásárhely tehénlétszámát s megközelítettük Orosházáét, ahol legfejlettebb a törzskönyvezés. A tejszövetkezet néhány önzetlen, buzgó tag jóvoltából ma már kezd megfelelni rendeltetésének, de sajnos volt idő, mikor még a honvéd hadikórház tejszükségletét se tudta ellátni. Rámutatott Tóth János arra, hogy mennyire nem terhes az a kötelező tejbeszolgáltatás. Egy közepes tehén egy hónap alatt megadja az egész évre előírt tejmennyiséget, amit be kell szolgáltatni. Tóth Arisztid a Vármegyei Gazdasági Egyesület nevében megköszönte az üdvözléseket s egyesülete nevében is jókívánságait fejezte ki S. Bálint Györgynek újabb kitüntetéséhez. Ezután a zárszámadások, költségvetés és ügyi jelentések következtek. Ezekből megtudtuk a többi között, hogy az egyesületnek tagjai közül 12-en haltak meg, 55 új tag lépett be, 3 kilépett, négyen pedig tagságuk szüneteltetését kérték. Köblös György jegyző olvasta fel a számszerű jelentéseket és a mérleget. Egyhangúlag mindent jóváhagyott a közgyűlés s ugyanígy választotta újra a számvizsgáló bizottságot is. A közgyűlés fél 1 órakor ért véget. — Talált tárgy. A rendőrségen egy doboz szeget és egy görgős csapágyat őriznek talált tárgyként. Igazolt tulajdonosaik a hivatalos órák alatt a kapitányság pénztárhelyiségében (II. e. 138. ajtó) átvehetik.