Makói Ujság, 1943. május (9. évfolyam, 97-122. szám)

1943-05-18 / 111. szám

2 KÉSZÜLJÜNK A BEIRATÁSRA Megvan a magyar közönségnek az a régi rossz szokása, hogy min­den hivatalos okmány beszerzését lehetőleg az utolsó percre hagyja, de akkor azután azonnal szeretné , ha a hivatalok nyomban nem törik össze kezüket-lábukat, hogy a tü­relmetlen ,,adófizető polgártól nyom­ban kiszolgálják, következnek a ki­­fakadások és lázadások. Pedig most a legönérzetesebb adófizető polgár­nak is illenék tudni azt, hogy min­den hivatal csökkentett létszámmal dolgozik, ezenkívül pedig minden hivatalban sokszorosan megnöve­kedett a munkahalmaz. Ennek elle­nére nemrégen a származásigazolá­­sokkal kapcsolatosan rohanták meg tömegesen az illetékes hivatalokat, ami természetesen nagy munkator­lódást s ebből folyóan sok késedel­meket okozott. Nehogy hasonló eset az iskolai behatások idején megis­métlődjék, a makói anyakönyvi hi­vatal lapunkon keresztül már most kéri az érdekelteket, hogy a beha­táshoz szükséges anyakönyvi kivo­natokat ne a beíratás idején szerez­zék be, hanem jóelőre, amikor a hi­vatalnak még ideje és módja van minden kérést a legrövidebb időn belül teljesíteni. üzent a front R­a­f­f­a­i Sándor honvéd (tábori posta 195/152. sz.) írja: Üzenetét küldi egy makói kislánynak. Borbás­­Imre őrvezető (tábo­ri posta szám Z 785.) Szüleimnek és ismerőseimnek szíves tudomására hozom, hogy tábori posta számom Z 785-re változott. Kérem, hogy új számomra hűségesebben írjanak, mint a régire. Kocsis István (tábori posta­szám 217/95): Üdvözlöm az összes rokonokat, barátokat és hagymá­sokat. Csókolom feleségemet, kis­lányomat, Jucikát (Justh Gyula-u 12.). Ne aggódjanak miattam, egészséges vagyok. Jól érzem ma­gam, írjanak sűrűbben. — Június 6-ig ne zaklassa s­enki a Vöröskeresztet. A Budapest Szent István­ körút 1. szám alatt elhelye­zett Vöröskereszt tudósító iroda fel­hívja az érdekelteket, hogy a fel­gyülemlett munkaanyag feldolgo­zása miatt május 10. és június 6-a­ között sem írásbeli, sem szóbeli ér­deklődésre tudósítást, nem adnak. Ettől függetlenül a hősi halált hal­tak, eltűntek és fogságba esettek hozzátartozóit a beérkező veszte­­ségjelentések alapján azonnal, min­den kérésem nélkül írásbelileg ér­tesítik. PARK MOZI ~mmmmmmmmmmmsammmi' Ma, kedden utoljára Magyar film rÉGI KVIIR Zenés vígjáték. Főszereplői: Honthy Hanna, Simor Erzsi, Szi­­lassy László, Csortos Gyula, Va­­szary Piri, Rajnay Gábor, Rózsa­hegyi , Csikós Rózsi és a két Pethes: Sándor és Ferenc Bevezetésül: Magyar Híradó Pénztárnyitás pénteken és vasár­nap délelőtt 10, a többi napokon délután 4 órakor. Az előjegyzett jegyek fél órával az előadás kez­dete előtt átveendők. MAKÓI ÚJSÁG „A román imperializmus nem utópia többé!" A Porunca Vremii a román-német viszony új alakulásáról Bukarest. A Porunca Vremii ha­sábjain csütörtökön hosszabb cikk jelent meg Románia és Németor­szág viszonyáról. Németországban az utóbbi két év alatt — írja a lap — gyökeresen megváltozott a románokról alkotott vélemény. A románokat a németek ma nemcsak igen jól ismerik, ha­nem szeretik is. Az az idő, amikor Romániának a fejét meg kellett hajtania, egyszer­­s mindenkorra elmúlt. A románok világpresztizsét hihetetlenül emel­te mindenütt az a több mint száz megemlékezés, amelyt a vezeti fő­hadiszállásról kiadott h­adijelenté­­sekben román haditettekre vonat­koztak. Németország számára Romá­nia ma a legmegbízhatóbb, leg­jelentősebb s leginkább szeretett és megbecsült szövetséges. A német-román barátság a kék­ nép lelke mélyén gyökerezik és szerte Németországban Antonescut csak mint a „nagy marsal­l‘’-t emlegetik. A lap továbbiakban kiemeli, hogy Romániának mindent el kell követ­nie, annak érdekében, hogy Német­országban ezt a kivételes állását megtarthassa, majd szó szerint eze­ket írja: — Németországban mindenki cso­dálattal emlékszik meg Románia egészséges politikai ösztönéről, hi­szen mi vagyunk az egyetlen ama nagyszámú állam között, amely an­nak idején az angol szövetségi rend­szerhez tartozott s mégis ki tudott menekülni az angolszász hajótörés­ből. Más államoknak, mint például Franciaországnak és Jugoszláviá­nak erre sokkal kedvezőbb al­kalma volt, mégsem értettek ahhoz, hogy e kedvező pillanatokat ki­használva, kiemekedjenek a mo­csárból . A lap végül megállapítja, hogy a román népnek a jövőben nagy­ságához és méltóságához mért határokat kell teremteni és a következőkkel fejezi be elme­futtatását : — A román imperializmus gon­dolata ma már túlnőtt a sajtó ha- ■ sábjain és már nem utópia többé. • 1 Egy hónapi fogházat kapott a zsírdrágító hentessegéd Maximális áron (?) adta a zsírt a „kollégának", mégis elítélték Érdekes zsírdrágítási bűnügyet– tárgyalt a napokban a makói járás­­bíróság uzsorabírája, dr. Kapron­­czay Emil járásbíró. Egy hentes és ík egy hentessegéd kerültek ezúttal a vádlottak padjára s az az érdekess­­ége az ügynek, hogy a hentest is elítélték, holott tulajdonképen maxi­­mális áron adta a zsírt a kartár­­sának, aki azután busás haszonnal adta azt tovább. Ifjú Vári István 26 éves makói hentessegéd 21 és fél kilogramm olvasztott zsírt. 19 kilogramm zsírnak való szallonnát és 5 kilo­gramm sózott szalonnát adott el Marsi Ilona makói lakosnak a maximális 3 pengő 40, illtve 3 pen­gő 80 filléres ár helyett 7 pengőért kilónként. A tárgyaláson töredelmesen beis­merte ifjú Vári István az árdrágí­tást, ezért és mert nem volt még büntetve, a bíró csupán egy hónapi fogházbüntetésre ítélte, ezenfelül kötellezte, hogy a már elkobozni­­ nem lehetett zsírfélének az árát,­­ 152 pengő 6 fillért is fizesse meg.­­ Kerekes Imre 29 éves hentes ke­rült az ügybe, hogy ő adott 20 kiló zsírt ifjú Vári Istvánnak, állítólag maximális áron. Ennek ellenére elítélte őt is a bíró, mert ez a­ zsírmennyiség jóval meghaladta azt, ami ifjú Várit törvényes fej­adagként megillette s így Kerekes Imre a közeli látás ellen követett el bűncselkményt, mert elvonta a fe­hérárút, azoktól, akiket ez törvé­nyes jog szerint megillette volna. Ezért a bíró 100 pengő pénzbünte­tésre lelte Kerekest azzal, hogy ha nem fizet határidőre, 10 napot kell ülnie a makói fogházban. Mindkét félet jogerős. • " A hatóságok epren­kednek a tűzharcosok ügyeiben A Magyar Tűzharcos Szövetség már több ízben kérelemmel fordult az illetékes főhatóságokhoz, hogy a törvényben megállapított érdekkép­viseleti minőségét az egyes ható­ságokkal való érintkezési módját külön rendeletben szabályozzák. A honvédelmi miniszter kezdeménye­zésére miniszterközi értekezleten már többször is foglalkoztak ezzel a kérelemmel és el is készítették a rendelettervezetet. A honvédelmi miniszter nemrég adta ki a 10.281/em­. 15.--1943. H. M. számú körrendeletét, amely­ben kiemelte, hogy több ízben ta­pasztalta, hogy a Magyar Tűzhar­cos Szövetség nem minden esetben részesül megfelelő súlyú hatósági támogatásban. Ezért a belügymi­niszterrel egyetértőleg felhívta az önkormányzati hatóságok hivatali vezetőit, hogy a Szövetségnek a tűz­harcosok érdekében kifejtett alap­szabályszerű működését tőlük le­­­hetőleg segítsék elő, a szövetséget,­ illetőleg annak helyi alakulatait a felmerülő szükséghez képest támo­gassák és hassanak oda, hogy a tár­sadalmi tényezők is megértéssel és jóindulattal járuljanak hozzá a szövetség sikeres működéséhez. A rendelet értelmében ha a tűz­harcosok előnyt nyújtó jogszabály alkalmazása, vagy valamely tűz­harcos ügyének­­elintézése szüksé­gessé teszi, hogy az illetékes ható­ságok, hivatalok, stb. a tűzharcosok törvényes érdekképviseletei szer­veivel érintkezzenek, azt közvetle­nül és haladéktalanul tegyék meg. Minden olyan jogszabály alkalma­zásánál, amely a tűzharcosok ré­szére kedvezményt, előnyt, vagy el­sőbbséget biztosít, a kérelmező tűz­harcos személyére, alkalmazására és körülményeire vonatkozó adatok közlése végett és általában az ügy­ * SPORT A nagy vihar tönkretette a mérkő­zéseket. 22-ik NB pontját óriási esőben, emberfeletti küzdelemben szerezte meg a MÁK. Szél és eső ellen kezd a MÁK, ami látható volt, hogy előny a vendégeknek. Ezt a BMÁV ki is használta s a 2­3-ik percben Szabó révén 1:0-ra vezetnek. A­­MÁK támadással válaszol. A 18-ik percben Huszta pompásan Bandur­­hoz juttatja a labdát , Bandur kiegyenlít 1:1. Nemsokára a BMÁV támadásaitól a MÁK véde­lem, megzavarodik, Faragó a kapu­­mellé tartó lövést a csatár elé ejti, amit Szabó az üres kapuba lő 2:1. A mérkőzés 40-ik percében a gyenge MÁK védők kétszer is hi­báznak és 4:1-re vezet a MÁV. A második félidőben eláll a szél és az eső és így a MAK-ot nem segíti és óriási iram kezdődik a kiegyen­lítőéért. A 8-ik percben Bajusz pompás szabadrúgása a hálóba ta­lál 4:2. A BMÁV tartani igyekszik az erdményt, időhúzást alkalmaz a MÁK rohamokkal szemben. A jó lábakon állló Tóth, Horváth, Ban­dur ívelt labdái a Mák csatárait tömik, amiből Bajusz a 40-ik perc­ben a MÁK legszebb gólját lövi. A vesztésre álló mérkőzés az utolsó percben lett döntetlen. Huszta küzd­ szögletre, ő íveli bifelé és a szem­füles Rácz fejelt pompásan a ka­puba 4:4. Jók voltak Horváth, Ba­jusz, Suba, MÁK is.—KITE 4:2 (2:1) Szabó 2, Faludi, Pusztay egy-egy góljával biztosan győzött a MÁK második csapata. .. MÁK ifi—Makói SE 6:5 (4:3) A nagyobb tudású MÁK ifi már 4:0-ra vezetett de majdnem el k­önnyelmüsködte a mérkőzést. Molnár MVSE II.—Kiszombor 1:­2 (4:0)­ Az MVSE csapata iskolajátékot mutatott a kiszomboriaknak. Ez a mérkőzés megfelelt egy jó edzés­nek amelyen nem a gólok száma, hanem a szép játék a fontos­ A gó­lokat Galamb, Dózsa­­ Varga és Márza lőtték. Magyarország—Svájc 3:1 (3:1) Svájcban is hatalmas szélben játszottak a csapatok. A magyarok ismét bebizonyították, hogy a nem­zetek közti viaskodásban megérde­meljük azt a helyet amelyet a ma­gyar jellem és küzdeni tudás szá­munkra már régóta biztosít A sváj­ciak egyetlen góljára Bodola­i és Zsengellér válaszoltak. 1943. május 18. gyel kapcsolatos véleménynyilvání­tás céljából, amennyiben ezt az el­járni hivatott hatóság szükséges­nek tartja, a Magyar Tűzharcos­ Szövetség, illetőleg annak helyi alakulatát keresi meg. Az általá­nosságban és az egyes konkrét ese­tekben eljáró hatóságok és hivata­lok a Szövetségnek és az egyes tűz­harcosoknak ügyében soronkívül­ intézkedjenek. KÖZLEKEDÉSI KORLÁTOZÁS ÉSZAK NORVÉGIÁBAN Stockholm. Svéd lapok értesülése szerint egész Észak-Norvégiát a finn határig a­­ német biztonsági rendőrség lezárta, mert inváziós­ területnek tekintik. A lakosságnak a területet nem szabad elhagyni és figyelmeztettek mindenkit, hogy azok, akik engedély nélkül akarnak távozni, kiteszik magukat az agyon­­lövésnek. Egyébként sok, norvég mozgósított munkaerőt az erődítési munkálatok elvégzésére Észak-Nor­­végiába küldtek.

Next