Katolikus Gimnázium, Máramarossziget, 1900
Magyarország politikai és kultúrái hivatása az európai államrendszerben,*) BEVEZETÉS. Röviden, csupán legfőbb vonásaiban összefoglalva szándékozom az alábbiakban hazánk politikai és kulturális szerepét és közrehatását az európai nemzetek és államok családjában méltatni. Ha a történelem ítélőszéke előtt bebizonyítható az, hogy hazánk akként vett és vesz részt az európai politika bonyodalmaiban és művelődési mozgalmaiban, hogy ezen részvétele, közrehatásai által egészben véve a világrész s az egyetemes emberiség közjavát szolgálta, ha miként egy nagyobb, magasabb rendű egésznek egy kicsiny része hivatását úgy töltötte be, hogy az organizmus életműködésében nem mint a többieket gyöngítő, tehát akadályozó szerv, hanem mint a többi szerveket összeműködésükben elősegítő tényező szerepelt, akkor nemzetünk nem csupán jogosan foglalta el és tartotta meg helyét azon a részén a térképnek, melyet Magyarországnak neveznek, hanem méltán kiérdemli a művelt világ azon elismerését és rokonszenvét is, mely folyton fokozódó mérvben kezd iránta megnyilvánulni; akkor, mint serény és hasznos munkás, jól teljesített hivatása tudatából meríthet magának erőt és kitartást a küzdelmes munka folytatásához, anyagi és szellemi művelődésének fejlesztéséhez, állami létének és önállóságának megszilárdításához, akkor bizvást remélhető az, hogy ellenségeink gyűlölködése s a nemzetiségi izgatás olyanféle akcziója, mint amilyen az »árja diákok« mozgalma volt, Európa közvéleménye előtt czélját el nem érheti. *) A hasonló czimű értekezés I. és II. szakasza. *