Marczali Henrik: Nagy képes világtörténet 9. Az ujkor 3. Az absolutismus kora (Budapest, 1902)
Második rész. Ausztria mint nagyhatalom és Magyarország - X. fejezet. A pragmatica sanctio
BELGRÁD OSTROMA. 40!» hajnalban kezdődött, reggeli kilenczre már vége volt (1717. aug. 16.). A török sereg szétbomlott, ismét zsákmányul esett az egész tábor minden kincsével együtt. Eugén hadi dicsőségének ez a csata a legfényesebb lapja. A német népnek akkor lett dalban dicsőített hőse, irigyei és ellenségei a császári udvarban semmivé voltak téve.* Harmadnapra megadta magát Belgrád vára, a török őrség kivonult, s aug. 22-én újra császári hadak szállották meg a török birodalom kulcsát. A belgrádi veszteség annál nagyobb csapás volt a törökök ügyére nézve, mert különben a háború többi színhelyein eredményesen harczoltak és sok bajt okoztak a császáriaknak. Károlyi nem akadályozhatá meg a tatárok benyomulását Erdélybe és Mármarosba, s a magyar vezér maga is hűtlenség gyanújába keveredett. Egész Magyarország felkelésétől tartottak. Zsákóczi, ki addig Francziaországban tartózkodott, Törökországon át hazájába készült, Bercsényi és Esterházy Lengyelországból készültek betörni. Hanem a népfölkelés Mármarosban, Borsa mellett megsemmisíté a tatár hadat, a nándorfehérvári diadal biztosítá a magyar állapotokat, s Eugén maga kifejezte, mennyit köszönhet Károlyinak az uralkodó. Rákóczi, kit különösen az akkori császárellenes spanyol politika vitt arra, hogy ügyét összekösse a törökkel, akkor ért a szultán birodalmába, midőn az már csak a békében keresett segítséget. «A nép itt már szalad Ázsiába», írja Mikes Kelemen Gallipoliból, röviddel partraszállása után. «Úgy tetszik, már a német Drinápolynál volna, noha vagyon onnét másfélszáz mérföldnyire. Eleget mondjuk, hogy mi azért jöttünk, hogy velek hadakozzunk, de ők csak szaladnak, ki ide, ki amoda. Jaj! édes néném, hogy lehet ilyen néppel hadakozni ?»** A porta már szeptember óta alkudozott és a császár nem idegenkedett kedvező békétől. Ismét a nyugati bonyodalmak kényszerítették a bécsi udvart az erélyes és következetes keleti politikától való eltérésre. Belgrád elfoglalása után csak Orsovát és néhány kisebb helyet foglalt el a győztes sereg, s Eugen Passarovitz városát Szerbiában tűzte ki a békealku helyéül. Ott gyűlt össze a békecongressus 1718 tavaszán. A császáron és a törökön kívül ott voltak szövetségesének Velenczének, ezenkívül Hollandiának és Angliának megbízottjai, az utóbbiak mint közben * Arneth, i. m. 432—6. 1. ** Törökországi levelek. II. 1717. okt. 21.