Marczius Tizenötödike, 1848 (2-247. szám)

1848-07-01 / 93. szám

a szatmármegyei svábok már kiszemelték szentnek, s amint meghal, ki fogják itt faragni a falu számára , mert a sok szent János és Donát már nagyon unalmas, mindennapi, s divatból kimentnek kezd látszani. Polgár püspök, s több tekintetes, nemes vármegyék táblabirája! Ön szinte mint Tihanyi excellentiás úr, bár ha az apostolok csak perkend beszéltek egymással. Egy legszerényebb kérést önhöz. Ne fogadja el a primásságot. Ennél még kevesebbet soha sem kért öntől senki, akit pedig az üdvözítő szeretete lelkesít, hogy tagadhatna meg illy csekélységet. És különösen ne mystificálja magát. Ön a kinevező diplomára tán keresztet vetve, azt fogja mondani: Fiát voluntas tua sicut in coelis et in terra. De lássa ön, nem az isten nevezi ki önt, hanem a ministerek,kik között eretnekek is vannak. Aztán emlékezzék vissza, mit hitt ön ez előtt Kossuthéktól, legyen ön következetes. Ah, ha ön a breviárium mellett Pol de Rockot olvasná. Majd tudná, mit kelljen csinálni. Pest július 1. A nemzeti gyűlésnek sok különféle teendői lesznek. Pénzt teremteni és katonát ajánlani a két legfőbb feladat, melly rá vár. Ebben, úgy hiszem, mindnyájan egyetértünk. De ezen két nagy fontosságú kérdéseken kívül, a gyűlés rövid tartóssága mellett is, lesznek még egy pár ollyanok, mellyeknek megfejtése s tulajdonképpen tisztábahozatala elhalasztást nem szenvedhet. Ilyen a sajtótörvények átnézése és módosítása. Hogy mostani sajtótörvényeink mellett, hírlapjaink a hivatalos Közlönyt kivéve mind és naponként le nem foglaltattak, azt csak a körülmények hatalmának, s a kormány jó akaratának köszönhetni. De ezek mellett tovább is megmaradni, a Censura alatti létnél nem sokkal derekabb állapot volna. Ezen törvények mellett csak akarni kell a kormánynak, hogy az egész időszaki sajtó elhallgattassék, s pedig törvényszerűleg. Ezen törvények mellett - nyugodtabb időkben - ügyvédeink csupa sajtóperekbeni védszereppel lennének elfoglalva, s a felmentetés ritka lenne mint a fehér holló. Elemezni a törvényeket, csak idővesztegetés volna. Ezek azon törvények, mellyek a szent epithetont csak úgy érdemlik meg, mint Loyola Ignácz. El kell vetni az egészet, habár nemzetük megsiratná is őket. A legszabadabb sajtótörvényt kívánunk. Semmi cautio, semmi czafrangos és felesleges visszatorló törvények. A cautio a legigazságtalanabb teher a sajtón; az nem egyébb, mint egy maskírozott censura, mellynek álruhája czifra sajtótörvényekből áll. Nyomtatni mindent és mindenkinek szabad. Ez elidegenithetlen és természeti joga mindenikünknek. A cautio lakat a gondolatszabadságon, s épp olly joggal vethetni cautiót a szólásra. Ez valóban a legjobb methodus volna,egy ország panaszait sérelmeit elhallgattatni. Azért legyen gondotok a sajtótörvényekre, s ha mit sem csinálnátok,és e nemzeti gyűlésen semmisítsétek meg a mostaniakat. Ha mindent vesztünk is, csak korlátlan sajtószabadságunk legyen, és mi nem féltjük e hont sem a zsarnokság jármától, sem belzavargásoktól. Ennyit kívántunk előleges figyelmeztetésül ezen septemberi törvényekre, s kérjük a többi lapokat is e közügyben erélyesen szólalni fel. Csernátoni, Szeged, jan. 29. A bácsmegyei Ferenczcsatornán, a régi rendszer zsarnokhatalma még ma is teljes épségében fentartatik. Az ott átutazó hajóktól annyi penget (mint ők nevezik) vesznek, mennyit akarnak, — számadásaikat olly zavarosan viszik, hogy azt utánszámolni teljes lehetetlen.— Csak az öszveget mondják ki, és azt, — ha az illető hajóját letartóztattatni, és ez által magának még több költséget okoztatni nem akar, — azonnal minden ellenmondás nélkül fizetni kell. A hajósnak minden nap, csak emberei fizetése 15 ftba kerül, hát még a jószág veszteglése, melly 3—4 nap mulasztással ezreket veszíthet. Ez előtt nehány évvel a penge a legelső(7000 mázsás) nagyságú hajótól legtöbb 700—720 forint volt fizetendő, ma ezektől 850, sőt 900 forintot is vesznek, hogy miért szökött fel ennyire, azt senki sem tudja. Minden illy nagy hajónak a csatornán, annak a legnagyobb vízállásával is megsegittetni, azaz : a teherből, másik segédhajóba által rakni kelletik. Illy segédhajókat a kincstár tart, mellyért azonban használás idejekor naponkint 14, mind tizennégy forint, azon felül annak ökrök általi vontatásért különösen fizettetik. Vannak minden évben, (a midőn a Duna, mint épen jelenleg kis vízállásban van)sokszori esetek, midőn a kereskedőhajók útjukat bevégezni sietvén, a csatornába olly rakásra tolulnak, hogy a segédhajók, — egy anyahajónak 2—3. is szükségeltetvén — a szolgálatra kevesek, a keresztül segítést meg nem győzik, és illyenkor 14—20. napokat és többet is kell a jószágnak vesztegelni addig, mig segédhajót csak kaphat. Illy alkalommal a hajós a midőn a Tiszáról Földvárnál a tiszai torkolathoz megérkezik, kérdést tesz a tisztségnél, hogy van e elegendő segédhajó? A tisztség menyet földet igér, a hajós becsalja azzal, hogy segédhajó elegendő van; — ha egyszer a hajó a földvári zárgáton (Schleusse) belől van , onnan vissza már nem jöhetvén, minaddig kénytelen vesztegelni, mig segédhajót nem kap, különben ha azt, hogy nincs hajó, neki mig a zárgáson kívül van, megmondanák , körül venné útját a Dunán, és addig, mig erre az időt eltölti, körül félutjára haladott volna, anélkül, hogy a rémítő fizetéseket, — mig egy hajó a 14 és fél mérföld hosszú csatornán keresztül vergődik, minden költségeket, s a pengét észrevéve 1000—1200 forintba kerül. —időveszteséget, és a tisztviselők secaturáit viselni kénytelenittetnék. Egy szegedi hajóstól (mi még soha se történt) addig, mig a segédhajóból a jószágot az anyahajóba által nem rakták, 100 pftot vettek biztosítékul. A midőn az általrakás megtörtént, a 100 pft visszaadni kelletett abból 16. f. 40, mint még 1841. évben Zsótér Jánosnak hibásan számolt fizetendöjéből elmaradott öszveget levonták a nélkül, hogy az illető hajós beleegyezett volna, különben pedig hajós és Zsótér T. között legkevesebb öszveköttetés nincs, tehát ők álitólagosan Zsótér János szegedi hajósnak 16 f. 40 kr. kevesebbet számoltak, azt ők egy hajóstól, mivel ő is szegedi, erősz kosan levonják! E már mégis zsarnokság valakivel erőszakosan fizettetni mivel nem tartozik. A hajós más állítólagos adósságát fizetni vonakodván, törvényes keresésre utasittatott. Minden zárgátnál két, évi fizetéses egyén van alkalmazva, mindannyi boros csap, kik a zárgátakból a vizet kis be bocsátják, mig ezeknek a rendes vám, minden hajótól 2.—4. szezekor ki nem adódik, addig a zárgázolásról szó se lehet. — Minden dobszó után megy, reggel 8 óráig, délben fél 12 — 2. óráig és estre 6 órától estig a tisztviselők és hátramozditóknak henyeórák, illyenkor hajók keresztül nem bocsáttatnak. Az illető miniszer e részbeni czélszerű intézkedése és a jelenlegi Bohmek, Vorläufer, még Isten tudja miféle Nalló tisztek helyett becsületes magyarérzésű tisztviselők alkalmazására e zsarnok bánásmód, rendellen erőszakos fizetések elhárítása tekintetéből figyelmeztetjük. Zsótér Andor: A radicálkör tagjai, úgy a feljött és jövendő követek figyelmeztetnek , hogy mától kezdve a körnek uj vendéglője leend. Pár nap múlva pedig az ebédlő és vacsoráló hely a serviták kertjében fog lenni, mellynek kellemessé tételére a legnagyobb gond fordittatott. A társasági élven kívül az étkek jutányossága is ajánlóvá teszi e helyet, melly mindenesetre egyike leend a legkeresettebbeknek. A vendéglőnél hószámra is lehet előfizetni. Pest jun. 30. Szerkezte! Kérek egy kis tért engedni lapjában, egy fameuse parenthesis beigtatására. A dolog csiklandós, de tán nem lesz sajtóper belőle. Ma délbe egy szatmármegyei ismerősömmel találkoztam, ki a következő történetet, beszélte ez sans géné. A nagy Károlyi küldöttség ugyan megjárta egy belügyministeri tanácsnokkal. De elölkezdem. Nagy-Károly városa márczius óta felszabadult város, megszabadult, hála az égnek, földes urától, megmenekült, ezer hála az égnek határtalan ké- 372