Marczius Tizenötödike, 1848 (2-247. szám)
1848-05-26 / 62. szám
April 10. kezdve e lap hetenként hatszor egy középnagyságú ivén fog megjelenni, és posta útján is megrendelhető. Előfizetési ár: April 10-kétől június végéig, Budapesten, házhozhordással 2 ft. 30 kr., vidékre postán borítékban 3 ft. 30 kr. April 10. September végéig félévre , Budapesten 5 ft. Vidékre postán borítékban 6 ft. Ápril 10-étől december végéig három évnegyedre: Budapesten házhozhordással 6 ft. 30 kr., vidékre postán borítékban 8 ft. Budapesten egy pengő forintjával, egy hónapra szóló előfizetést is elfogadunk. Hirdetésektől egy háromszor hasábozott sorért, vagy ennek helyéért 3 kr. pp. fizettetik. A bécsi történteket senki sem érti. Száz két, száz különböző érdekben egymásra dolgozik. Jelenetek adják elő magukat, melyeknek nincsen értelme, vagy az előbbeniektől anynyira elütnek, hogy azokból kiigazodni teljes lehetlen. Mit mondjunk ollyan népről, melly erejének érzetében azért kél fel, hogy országgyűlése csak egy kamarából álljon. A világ története megmutatta azt, hogy a felső házak soha sem akadékoskodhattak az ország ellenében, vagy ha igen, akkor az alsó tábla a hibás. — Ott ahol az alsóház a népképviselet alapján választott követekből áll, a ministerek felelősek, s a táblahatározatai nem papír fogyasztás, mint eddig nálunk, ott a felső ház tettleg meg van szüntetve. Francziaországban a pakkamra nem volt más, mint egy politikai tudós társaság. Soha sem hallottuk, hogy egyesek, vagy a lapok csak kiváncsiak is lettek volna arra, mint fognak a pairek ezen vagy azon tárgyban határozni. Magyarország maga példa lesz rá időnap előtt, hogy a felső tábla egy magától összeroskadó használhatlan épület, és hogy arra agitálni, hogy legyen e felső tábla, vagy nem alig érdemes egy rész dictio, egy még roszabb hírlapi czikk. Az felső tábláknak időnkben kilátásai csak a halál lehet. Ha mindenben követik az alsó házat, oda van függetlenségük, ha hallgatnak az alsó házra, azt teszik mint mindenki tehet, ha nem hallgatnak, s rájok sem hallgat senki. Múlt törvényhozásunk végén, alsó házunk egy nap alatt mindenható lett. A karok és rendek (de régen nem hallottuk ezt a szót) a nemzetre csak ráfogták, hogy azt képviselik, s mégis mint hajolt meg a nyakas aristocratia, s a megrögzött bureaucratia! így lett volna ez Bécsben is. Annyi bizonyos, hogy azok, kik a mozgalmat előidézők, sokkal több ésszel birtak, mintsem illy lényegtelen kérdések miatt zavart okozzanak, s kitegyék magukat annak, hogy a mozgalom leágyaztatván, minden a régibe essék vissza. Bele kell tekintenünk a fátyol alá. Itt pánszláv elemek dolgoztak. A czél csak az volt, hogy Bécsre a revolutio szellemét erővel ráfoghassák. Ezt pedig azért, hogy az uralkodó ház hagyja el a várost. A czél most el van érve. Igaz az izgatók számításaikban megcsalatkoztak , a császár éjszak helyett a nyugatot választotta, a hiv tirolokat, kik ha még tízszer ollyan hivek is, de igen gyengék arra, hogy mint anyaország a többi tartományoktól a főhelyiséget elragadhassák. Mások azt hisszik hogy a mozgalom titkos vezetői a megbukott párt maradványa. És mint a következés mutatja ezeknek számításaik sem alap nélküliek. Bécs császár nélkül holt város. A császár eltávoztával ismét egy nagy rész gazdag birtokos hagyta oda a várost. Azt mondják hogy a márcziusi napok után harminczegy főrendű család költözött ki. Bécs gazdagsága, jólléte és dicsősége tökéletesen egybe van forva avval, hogy a császár ott lakjék. — Császár nélkül a Graben kövezetei közöttn fog kinőni. Ezt tudja a bécsi nép, azért most már mindenfelé jajgatnak. A kereskedők és iparosok óbégatnak, átkozzák az új rendszert, a nyert alkotmányos jogokat ostobaságnak mondják — szóval gyönyörűen készül az út, mellyel a régi rendszer minden következményeiben vissza fogna jönni. A bécsiek a fejdelmi házat minden áron visszakivánják. Ha a császár körül tovább is ollyan tanácsosok lesznek, mint a kik most vele vannak, nagyon hihető , hogy visszajövetelére a feltétel a régi systema lesz. Megköszönjük szépen... Mi pedig magyarok, lássunk körül, mi vár ránk. Nekünk senkire sem lehet támaszkodnunk. Legyünk szövetségesek, de ezünket belül fejtsük ki. A mi alkotmányos ügyeinkre, ha Bécsbe a régi kormány visszajö, csak olly veszély, mint a prágai combinatio, a szláv császárság. Vigyázzunk magunkra. Mentsük meg magunkat, mert ha magunk nem mentjük meg, az isten sem ment meg. Tessék a tényekből megítélni a kormánypárt politikáját. Pest, május 26. Néhány nap múlva az erdélyi országgyűlés meg lesz nyitva. Erdély nevezete megszűnik. Magyarországra mintegy örökségképen egy nagy és sok természeti előnyökkel megáldott territórium esik. Azonban, hogy ezen új szerzemény valóságban is álló, hozzánk még mindig kétséges. Kétséges, mert attól függ, ha váljon ellenségeink , az unió kimondása napján eljöttnek hiszik e a napot, mellyben régi terveiket egyszerre kivihetni remélik. Erdélyben az unió sorsáról két hatalom határozhat, az országgyűlés s az oláhság. Az országgyűlés nem más, mint egy pár száz ember. Az oláhság egész Erdély. Kormányunk az erdélyi országgyűlés nélkül maga is végrehajthatná az uniót de az oláhság nélkül sem az erdélyi országgyűlés, sem a mienk. Emlékezzünk vissza, mit tett a nép Jósef alatt Mint állott fel tömegben, mint akarta Magyarországot is elárasztani. Az erdélyi országgyűlésen az unió keresztül fog menni. Ezt többektől hallottuk, kik a viszonyokat ismerik s kik mint követek vagy meghívottak a gyűlésben határozni fognak. Kolosvárra az ország minden részéből számosan készülnek. Az utolsó napokban egy mozgalom, s az országgyűlés népgyűléssé változhatik. A dolgok rendes menetében, a szabadelvű párt maga is kivihet mindent. Az országgyűlés egy felkiáltásban mondja ki az uniót. És többet nem. Semmi formalitások, semmi deputatiok Puchner uram kegyelméhez, mert szerintük jelenleg nem törvényhozásról van szó. Arra, hogy egyesüljünk nincs articulusra szükség. Az ügyhöz hozzászólani e három tényezőnek van joga. A magyar országgyűlésnek, az erdélyinek, s a magyar királynak ki az erdélyi fejedelemmel ugyanazon személy, ugyan azon egy meggyőződése. A magyar országgyűlés s a király már kimondta határozatát. Erdélynek csak egyszerűen hozzá kell járulni. Az országgyűlésen bajtól nem lehet félni, a múlt erdélyi diaetai sok királyi hivatalos le van verve,amegyékből s városokból mindenünnen szabadelvű követek vannak választva. De a nép ? Mit teszünk az oláhokkal ha ellen- 62. szám. Pest, május 26. 1848 Nem kell táblabiró politika. PéntekiAHOMS TEEHWOMl