Marczius Tizenötödike, 1848 (2-247. szám)
1848-06-01 / 67. szám
Csütörtök 67.szám. Pest, junius 1. 1848 Nem kell táblabiró politika. MARGITOS TIZENÖTÖDIKE. Az Unió máj. 30-án d. u. 4 órakor az erdélyi országgyűlésen elfogadtatott: a követek útban vannak. Programm. Van szerencsénk az olvasó közönséget értesíteni, hogy lapjainkat a jövő félévre is rendesen folytatni fogjuk. Közepette a legméltatlanabb megtámadásoknak azt hisszük magunkról, hogy nyugodtan és rendületlenül állunk. Az első pillanatokban, midőn a megtámadás hangjai a vidék minden részeiből felénk tárulának lelkünkben mély fájdalmat érezénk. Lehet-e sajgóbb fájdalom mint félreértetni, kárhoztatva lenni azoktól, kiket mint hazánkfiait a szeretet véghetetlenségével kívántunk karjaink között tartani. Mi ezen kellemetlen emlékezetű napokban átvisgáltuk lapjaink korábbi számait s az eredmény az jön, hogy megnyugodtunk. A zajt ezer összejövő körülményeknek, tulajdonítottuk a féltékenységnek , kik elég hibásan szavaink nyílt hangját károsnak hitték ifjú szabadságunk megerősítésére nézve. Táblabirói vaskalaposságnak, kik elég szegényül azt hitték, hogy amit nem ők mondanak, tesznek, annak okvetlenül rosznak kell lenni. — Bősz akaratot nem akarunk senkitől feltenni. Lapjaink első gyümölcse a sajtószabadságnak. — Azon napon, mellyben az első szám este megjelent, reggel még eszünkben sem volt, hogy lapot adjunk ki. Az egész egy gondolatszülemény. Midőn mi lapjaink által először kezdtünk a közönséghez szólani, a marcziusi szép napok folytak. Azon pillanatban az ország egész tömegben egynek látszott. Mindenkit, az elsőtől az utolsóig egy eszme látszott lelkesíteni. A fővárosban nemzeti kokárdánkat még a koldusok is feltevék. A fővárosban egy forradalmi választmány volt a jelleges főhatalom. Ha választmánynak kedve leendett bármelly pillanatban az ország kormányát és kezébe vehette volna. A vidék a mi első mozgalmunkat úgy vévé mint a szabadság első hajnalát, melly felé az ébredő nép minden felől oda tekintett. Az országgyűlés eloszlása után, politikánk kifejtésében a megállapodás jelei kezdtek feltünedezni; 1848-ban pedig a megállapodás annyi mint visszalépés, valóságos halál. A ministerium azt hitte, hogy az országgyűlés volt a harcz, a parlamentáris kormány pedig a harcz és győzelem gyümölcse, mellyel az eloszlás után csak élveznünk kell. Mi ellenben parlamentáris kormányunkat sem tekintjük még többnek, mint első használható fegyvernek arra, hogy azzal, azt mi minden nemzetnek egyedüli kincse, kivinni lehessen. Ha jelen kormányunk állását, a mi értelmünkben fogja fel a bajok, mellyek környeznek sokkal kisebb mértékben tűnnek fel. Az ezernemű szenvedélyeket jó előre megelőzni lehetett volna. Most egy kevéssé jobban kezdenek ügyeink menni. De ki biztosit minket, hogy azon perezben, mellyben legkevésbé sem várnék, olly hírrel le Petünk meg, mi által az első hónap tétlenül elmúlta a legiszonyatosb alakban fog feltűnni. És ez volt a különbözés , ez volt, a miért a ministerium ellenében mint oppositió léptünk fel. Ezért sürgettük a nemzeti gyűlést. A nemzeti gyűlés össze van híva. Ez fog sorsunk felett határozni. Ám várjuk el az eredményt. Egy rövid hó ubtin Magyarország a körülményekhez képest híven lesz képviselve. Mi illusiokat nem akarunk magunknak csinálni. Mi előre tudjuk, hogy a tisztán radical párt e gyűlésben roppant nagy minoritásban fog maradni. A ministerium maga is, a mint látszik inkább eltűr maga körül kilenczvenkilencz pecsovicsot mint egy radical. De ez minket nem fegyverez le. — A sors úgy határozta, hogy Magyarország ügyei a külföldön intézessenek el. A külföld jelenleg egy nagyszerű dráma, mellynek kifejtését a cselekvény bonyolódásaiból még ki nem ismerhetni. A mi politikánk ollyan természetű, hogy annak győzelmét egy nap meghozandja. A miniszeriálisok azt hiszik, hogy illy nap nem fog lenni, de ne legyen, de jaj nekünk, ha az minket készületlenül fog találni. Ez értelemben a mi politikánk a radicalok doctrinájára lesz alapítva. Tisztán radicalok leszünk. Nem vétkezünk e szép név ellen , mint különben most nagyon is megszokott dolog. A speciális kérdésekben radicalis ésunk abból fog állani , hogy egyedüli tekintet lesz előttünk a haza boldogsága, legutolsó egynémellyek kiváltságai, vagy a gót időkből megmaradt históriai jogok. Ez értelemben fogunk mi, és dolgozó társaink működni. E tekintetben bátrak vagyunk lapjainkat a szabad szó barátainak figyelmébe ajánlani. Országgyűlési tudósításainkat gyorsan s a mennyiben lehetséges lesz még az ülés napján fogjuk adni. Azonban elhagyva a sok táblabirói phrasist arra szorítkozunk a mi lényeges jelemző tanuságos. — Majd a mi a mulatságost illeti lesz gondunk, hogy saját modorunkban egy néha olvasóinkat felvidítsuk. Előfizethetni Pesten, csak a kiadónál (a Beimelféle nyomdában, aldunasor Piaristák építlete) vidéken a k. postahivataloknál. Előfizetési ár: Julius elejétől kezdve félévre. Pesten házhozhordással 5 ft. Vidékre postán borítékban 6 ft. Évnegyedre Pesten 2 ft 30 kr. vidékre postán 3 ft 30 kr Egy hónapos előfizetést csak helyben, s a hónap első napjától számítva 1 forintjával fogadunk el. Úgy látszik, hogy ismét elérkezett ideje, hogy a világ színpadáról egy király megint letisztuljon. Itt pár hasard arról van szó, kinek palotája Nápolyban van. Olvasóink előtt nem mondunk újságot, ha a nápolyi május tizenötödiki történeteket felemlítjük. Május tizenötödikei Ez Európában ismét egy új nevezetes nap lett. Párisban, Bécsben és Nápolyban egyszerre. Váljon nem jogosan és alaposan lehetett gyanakodni, hogy mindez összeköttetésben van, s hogy ezen mozgalmakat egy titokban működő, s királyi gazdagsággal ellátott pártok idézik elő. Az természetesen egészen más kérdés, hogy ezen párt illynemű működéseivel , mit fog elérni. A szabadelvű ügyek barátjai meglehetnek nyugodva, az ellenpárt saját keble felé irányozza a halálos döfést. A nápolyi legújabb történetek méltó boszankodással töltenek el mindenkit, de nem kell kétségbeesni. A contrarevolutio híre váratlanul jött, várva várunk ismét egy újabbat. A király meg akará nyitni az országgyűlést.A követek, s a mivolt osztály egy kérelemmel járult ,a királyhoz, melyben az európai feudalismus azon utolsó lovagvárát, a peerséget eltöröltetni kívánják. A kérelem mozgalmat idézett elő, a mozgalom vitákat és félreértéseket. És minthogy, amint látjuk, 1848ban a parka-