Marosvidék, 1885 (15. évfolyam, 1-56. szám)

1885-12-03 / 53. szám

XV-I K ÉVFOLYAM. 53. (rendkívüli) szám. Marosvásárhely tt, 1885. deczember 3. MAROSY ILEK. Marostordamegye és Marosvásárhely sz. kir. város társadalmi, közmivelődési, közigazgatási, közgazdasági érdekeit képviselő ÉS SZÉPIRODALMI KÖZLÖNY. IMI e g j xx m i h d e n vasárnap. Előfizetési díjak: Egész évre............6 frt — kr. Félévre...................3 „ — „ Negyedévre...........X „ 50 „ Egyes szám ára H k*­. SZERKESZTŐI SZÁLLÁS: Hajósk­öz 301. számú háznál. A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez, pénzküldemények a kiadóhivatalhoz bérmentve küldendők. Kiadóhivatal az ev. ref. fő tanodai könyvnyomdában. Hirdetések díja: Egy háromszor hasábozott garm. sor vagy annak térmértéke 5 kr. Bélyegdíj minden beigt. után 30 „ Nyilttér soronként 25 . A hird. és nyiltt. dijak előre fizetendők A marostordamegyei tanítótestület.­­■ A marostordamegyei tankerület általános taní­tótestülete 1885-ik év decz. hó 2-ik és 3-ik napjaira tűzte ki rendes évi közgyűlését, a lapunkban már közlött tárgysorozattal. A köz­gyűlés főbb mozzanatairól külön czikkben ho­zunk érdemleges tudósítást, míg jelen czik­­kü­nkben egy pár észrevételt kívánunk tenni ezen szépen fejlődő tanítótestületre. A marostordamegyei tankerületi általános ta­nítótestület alapszabályai az 1878-ik év ápril. hó 24-én hagyattak jóvá a m. kir. vallás és közoktatásügyi ministerium által. Azóta folyto­nosan gyarapodott szellemileg és anyagilag, s jelenleg — 8-ik közgyűlésén—már 136 ren­des-, 74 pártoló-, 20 alapító- és 6 tiszteletbeli tagot tüntet fel a titkári jelentés, mely kimu­tatott létszám bizonyosan a közgyűlés mával is emelkedni fog. Örömmel jelezzük, hogy az újabb nem csak az állami, községi, felső­pél­pári iskolai tanítók, illetőleg tanárok több előkelő megyei és városi birtokos ügybarát, s újabban a papság és a nodák tanítótestületéből is több­en észlelhettünk ezen jóravaló testület­et mely a nagyméltóságu m. kir. vallás oktatásügyi ministerium által az 1818 szept. 2-án kibocsátott szabályrendele­tében alakult egy szerves egészszé, hol kerület körébe vágó tanitás ügyének s minél nagyobb lendületet adhasson. A marostordamegyei tankerület álta­nitótestülete fokról-fokra halad előre helyes irányban. Politikai, vagy felekezeti pár­toskodások (vagy még csak eszmecserék is) egé­szen kívül maradnak a tanácskozások és tár­gyalások keretén, s úgy maga a tantestület, mint a kebelében alakult 5 fiókkör (központi, mezőségi, görgényi, nyárádmelléki és küküllő­­menti fiókkörök) egyedül a tanügy fejlesztését, annak előbbvitelét és lehető fölvirágoztatását tűzte ki zászlójára. Óhajtjuk, hogy ezen zászló lobogjon magasan és hirdesse mindenfelé a ne­velés és közoktatásügy térfoglaló haladását s a fejlődő tanügyi viszonyok diadalát! A vallás, nevelés, az erkölcsi oktatás a rend­szeres tanítás nyerjen hova tovább mind na­gyobb és nagyobb tért, hogy a művelt népek nevelés- és tanításügyi sorompói között a mi cultur-ügyeink is számottevő sorozatot nyer­hessenek ! Szívünk egész melegével üdvözöljük a ma­rostorda megyei tanítótestületet és üdvös sikert kívánunk folytonos előhaladás­ához! Lever. És makacsul paczkáz a tullágy, gyáva szülőkön. Ők nem így edződnek magasabb czélokra törendő Férfiak............“ Csak az iskolai nevelést sürgetik a házi nevelés­sel s­emben. Rég időtől fogva vita tárgyát képezte e kérdés a paedagógusok között. Mindkettőnek, az is­kolai és házi vagy családi nevelésnek is voltak ba­rátai is pro et contra. Czuczor épen azok közé tar­tozott, a­kik az iskolai nevelést tartották jobbnak, czélszerűbbnek. Ezért sürgeti idézett szavaiban az iskolai nevelést olyan gyermekekre vonatkozólag, kik a hazának hős fér fiai, támaszai akarnak, pedig kell, hogy akarjanak azzá lenni, sürgeti, mert ön­álló, erős férfit, csak az iskolai nevelés, s természe­tesen ennek bevégzése után az idegen föld tud ké­-------. A j./_. ---- 1/ T nriAirt Q .^.aSztalatom te. .Bu­széd is azt mondja: jós,“ „su­nyi macska nagyot ugrik“. E példabeszédek azt bi­zonyítják, hogy nem egyedül vagyok e nézeten. Na­gyon sajnálom, hogy e tapasztalatra legnagyobb részben épen a zárda volt növendékei vezettek. Meg­támadott czikkemben is én csak egyéni vélemé­nyemnek adtam kifejezést. Nem erőltetem én e né­zetem senkire, de attól el sem is tántorodom. Meg­engedem, hogy ezt is inkább az életben kell keresni, mint a zárdában; (sajnos, már többszöri fájdalmas csalódás vezetett engem is e tapasztalatra, hogy ma már azt se tudja az ember, a kivel szőrit kezet s hogy sokszor épen abban csalódik legjobban, kit legbizalmasabb emberének ismert); de az is bizo­nyos, hogy a küléletben több ember forog, mint a zárdában, s több növendék kerül ki világi iskolák­ból, mint zárdából. Hogy a zárdából kikerült növendékek rendesen a szélsőségben járnak s csak kevesen vannak, kik a középúton haladnak, s hogy sok közöttük a kép­zelgő ábrándos: ez állításra ismét tapasztalatom vezérelt s igy a zárdas növendékekről alkotott íté­letemet e tekintetben csak akkor tudnám megvál­toztatni, ha tapasztalataimat el tudnám feledni vagy ha később hosszú időn át az eddigiekkel ellenkezőt tapasztalnék. Azt ismét igen jól tudom, hogy az apáczákat a szeretet érzelme lengi át s e szeretetet éreztetik a növendékekkel valláskülönbség nélkül, mert, ha azt nem éreztetnék, s a más felekezethez tartozók iránt türelmetlenek lennének hamar kiürülne vagy legalább nagyon megapadna növendékeiknek száma, épen ezért, mert 200—250 növendék közül 100—110 más felekezethez tartozik, vagy épen idegen vallású. Az ellenem, illetve czikkem ellen felhozott vá­dak között kétségkívül legerősebb a fel­ekezeties színezet, mintha én azt csupán felekezeti elfo­gultság által vezérelve írtam volna. Ezzel szemben ki kell jelentenem, hogy az nem áll­ okaim, melyek alapján én a zárdas nevelést helyeselni nem tudom, részint neveléstani alapel­vemből folynak, részint egyszerű tapasztalati okok. Hogy magamat e váddal szemben igazoljam, min­denek előtt padagogiai álláspontomat kell röviden körvonalaznom. (Folyt. köv.) Kőpataki Gyula: Beszámolás. A folyó 1885. év elején alakult városunkban egy — 10 tagból álló bizottság — felerészben az Iparos 'sztmányi tajai közül — felerész­­­etegsegélyző egylet válas­ztmp­­olgári egylet elnöksége veze­­ttt ezen bizottságnak alapot­rszágos kiálitás tanulmányom ő iparosaink utazási költsé­giket koronázta, mert 363 írt rá, miből ezen bizottság által­áros részesült fejenként, 50—50 égetve teendőjét folyó november polgári egylet helyiségében tar­­támoló gyűlését, melynek főbb étkezőkben ismételjük, jelzett alaphoz orsz. képviselőnk nagysá­gos Lázár Ádám, mint kezdeményező járult 200 fo­rinttal. A helyi takarékpénztár részvény­társaság adott 60 frtot. Az erdélyi kereskedelmi és hitel­bank adott 50 frtot. Nagyságos Lázár Ádám úr gyűjtő ivén begyült 53 frt. Összeg: 363 frt. Kiadás: Hét iparosnak egyenként 50 frt 350 frt. Pénztár maradvány 13 frt. Összeg: 363 forint. A fenn maradt 13 forintot a bizottság a kiáli­­tott tárgyaink hazaszólítási költségeinek fedezésére, a kiálitás helyi végrehajtó bizottságának rendelke­zése alá bocsátotta. Továbbá fölszólítani határozta mindazon iparosokat, kik ezen alapból a Budapestre utazhatás költségeire segélyben részesültek, hogy a kiálltáson szerzett tapasztalatuk alapján beszámoló­jukat az iparos polgári egylet helyiségében a ka­rácson ünnep napjain tartsák meg. A­midőn a bizottság ezen végelszámolását a nyil­vánosság elé bocsátja, nem mulasztja el e helyen is a szíves adakozóknak az érdekeltek nevében, be­cses adományukért köszönetet mondani. Ezzel a bizottság magát végleg feloszlatva, min­den iratait az iparos polgári egylet levéltárába meg­őrzés végett elhelyezni határozta. Marosvásárhely­­t 1885. év november hó 24-ikén. Szathmári S. Ferencz, Szabó István, kerékgyártó, bizottmányi elnök, bizottsági jegyző. V­iszon­t V­­ál­asz főt. 8 mélt. Kovács Ferencz apát-plebános urnak. (Folytatás). Azért ajánlották hát, hogy menjen az ifjú az ide­genek közé, hogy az idegenek közt idegen dolgokat látva szélesbitse látkörét, tanuljon meg önállóan gon­dolkozni, ismerje meg az életet s tanuljon meg a maga lábán járni. A Czuczortól idézett szavak is­: „A nevelés balirányi részén elvont h­ázi körökben: A csak alig dadogó kisded követelni tanul már, Irodalom. Uj könyvek. A Franklin-Társulat kiadásában Bu­dapesten, újabban megjelentek: Falusi könyvtár. XXX. füzet. A termőföldről, annak miveléséről és javításáról. A gazdaközönség használatára irta Réti János. Ara fűzve 50 kr. 1 Olcsó könyvtár. Szerkeszti Gyulai Pál.

Next