Marosvidék, 1885 (15. évfolyam, 1-56. szám)
1885-12-03 / 53. szám
XV-I K ÉVFOLYAM. 53. (rendkívüli) szám. Marosvásárhely tt, 1885. deczember 3. MAROSY ILEK. Marostordamegye és Marosvásárhely sz. kir. város társadalmi, közmivelődési, közigazgatási, közgazdasági érdekeit képviselő ÉS SZÉPIRODALMI KÖZLÖNY. IMI e g j xx m i h d e n vasárnap. Előfizetési díjak: Egész évre............6 frt — kr. Félévre...................3 „ — „ Negyedévre...........X „ 50 „ Egyes szám ára H k*. SZERKESZTŐI SZÁLLÁS: Hajósköz 301. számú háznál. A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez, pénzküldemények a kiadóhivatalhoz bérmentve küldendők. Kiadóhivatal az ev. ref. fő tanodai könyvnyomdában. Hirdetések díja: Egy háromszor hasábozott garm. sor vagy annak térmértéke 5 kr. Bélyegdíj minden beigt. után 30 „ Nyilttér soronként 25 . A hird. és nyiltt. dijak előre fizetendők A marostordamegyei tanítótestület.■ A marostordamegyei tankerület általános tanítótestülete 1885-ik év decz. hó 2-ik és 3-ik napjaira tűzte ki rendes évi közgyűlését, a lapunkban már közlött tárgysorozattal. A közgyűlés főbb mozzanatairól külön czikkben hozunk érdemleges tudósítást, míg jelen czikkünkben egy pár észrevételt kívánunk tenni ezen szépen fejlődő tanítótestületre. A marostordamegyei tankerületi általános tanítótestület alapszabályai az 1878-ik év ápril. hó 24-én hagyattak jóvá a m. kir. vallás és közoktatásügyi ministerium által. Azóta folytonosan gyarapodott szellemileg és anyagilag, s jelenleg — 8-ik közgyűlésén—már 136 rendes-, 74 pártoló-, 20 alapító- és 6 tiszteletbeli tagot tüntet fel a titkári jelentés, mely kimutatott létszám bizonyosan a közgyűlés mával is emelkedni fog. Örömmel jelezzük, hogy az újabb nem csak az állami, községi, felsőpélpári iskolai tanítók, illetőleg tanárok több előkelő megyei és városi birtokos ügybarát, s újabban a papság és a nodák tanítótestületéből is többen észlelhettünk ezen jóravaló testületet mely a nagyméltóságu m. kir. vallás oktatásügyi ministerium által az 1818 szept. 2-án kibocsátott szabályrendeletében alakult egy szerves egészszé, hol kerület körébe vágó tanitás ügyének s minél nagyobb lendületet adhasson. A marostordamegyei tankerület áltanitótestülete fokról-fokra halad előre helyes irányban. Politikai, vagy felekezeti pártoskodások (vagy még csak eszmecserék is) egészen kívül maradnak a tanácskozások és tárgyalások keretén, s úgy maga a tantestület, mint a kebelében alakult 5 fiókkör (központi, mezőségi, görgényi, nyárádmelléki és küküllőmenti fiókkörök) egyedül a tanügy fejlesztését, annak előbbvitelét és lehető fölvirágoztatását tűzte ki zászlójára. Óhajtjuk, hogy ezen zászló lobogjon magasan és hirdesse mindenfelé a nevelés és közoktatásügy térfoglaló haladását s a fejlődő tanügyi viszonyok diadalát! A vallás, nevelés, az erkölcsi oktatás a rendszeres tanítás nyerjen hova tovább mind nagyobb és nagyobb tért, hogy a művelt népek nevelés- és tanításügyi sorompói között a mi cultur-ügyeink is számottevő sorozatot nyerhessenek ! Szívünk egész melegével üdvözöljük a marostorda megyei tanítótestületet és üdvös sikert kívánunk folytonos előhaladásához! Lever. És makacsul paczkáz a tullágy, gyáva szülőkön. Ők nem így edződnek magasabb czélokra törendő Férfiak............“ Csak az iskolai nevelést sürgetik a házi neveléssel semben. Rég időtől fogva vita tárgyát képezte e kérdés a paedagógusok között. Mindkettőnek, az iskolai és házi vagy családi nevelésnek is voltak barátai is pro et contra. Czuczor épen azok közé tartozott, akik az iskolai nevelést tartották jobbnak, czélszerűbbnek. Ezért sürgeti idézett szavaiban az iskolai nevelést olyan gyermekekre vonatkozólag, kik a hazának hős fér fiai, támaszai akarnak, pedig kell, hogy akarjanak azzá lenni, sürgeti, mert önálló, erős férfit, csak az iskolai nevelés, s természetesen ennek bevégzése után az idegen föld tud ké-------. A j./_. ---- 1/ T nriAirt Q .^.aSztalatom te. .Buszéd is azt mondja: jós,“ „sunyi macska nagyot ugrik“. E példabeszédek azt bizonyítják, hogy nem egyedül vagyok e nézeten. Nagyon sajnálom, hogy e tapasztalatra legnagyobb részben épen a zárda volt növendékei vezettek. Megtámadott czikkemben is én csak egyéni véleményemnek adtam kifejezést. Nem erőltetem én e nézetem senkire, de attól el sem is tántorodom. Megengedem, hogy ezt is inkább az életben kell keresni, mint a zárdában; (sajnos, már többszöri fájdalmas csalódás vezetett engem is e tapasztalatra, hogy ma már azt se tudja az ember, a kivel szőrit kezet s hogy sokszor épen abban csalódik legjobban, kit legbizalmasabb emberének ismert); de az is bizonyos, hogy a küléletben több ember forog, mint a zárdában, s több növendék kerül ki világi iskolákból, mint zárdából. Hogy a zárdából kikerült növendékek rendesen a szélsőségben járnak s csak kevesen vannak, kik a középúton haladnak, s hogy sok közöttük a képzelgő ábrándos: ez állításra ismét tapasztalatom vezérelt s igy a zárdas növendékekről alkotott ítéletemet e tekintetben csak akkor tudnám megváltoztatni, ha tapasztalataimat el tudnám feledni vagy ha később hosszú időn át az eddigiekkel ellenkezőt tapasztalnék. Azt ismét igen jól tudom, hogy az apáczákat a szeretet érzelme lengi át s e szeretetet éreztetik a növendékekkel valláskülönbség nélkül, mert, ha azt nem éreztetnék, s a más felekezethez tartozók iránt türelmetlenek lennének hamar kiürülne vagy legalább nagyon megapadna növendékeiknek száma, épen ezért, mert 200—250 növendék közül 100—110 más felekezethez tartozik, vagy épen idegen vallású. Az ellenem, illetve czikkem ellen felhozott vádak között kétségkívül legerősebb a felekezeties színezet, mintha én azt csupán felekezeti elfogultság által vezérelve írtam volna. Ezzel szemben ki kell jelentenem, hogy az nem áll okaim, melyek alapján én a zárdas nevelést helyeselni nem tudom, részint neveléstani alapelvemből folynak, részint egyszerű tapasztalati okok. Hogy magamat e váddal szemben igazoljam, mindenek előtt padagogiai álláspontomat kell röviden körvonalaznom. (Folyt. köv.) Kőpataki Gyula: Beszámolás. A folyó 1885. év elején alakult városunkban egy — 10 tagból álló bizottság — felerészben az Iparos 'sztmányi tajai közül — felerészetegsegélyző egylet választmpolgári egylet elnöksége vezettt ezen bizottságnak alapotrszágos kiálitás tanulmányom ő iparosaink utazási költségiket koronázta, mert 363 írt rá, miből ezen bizottság általáros részesült fejenként, 50—50 égetve teendőjét folyó november polgári egylet helyiségében tartámoló gyűlését, melynek főbb étkezőkben ismételjük, jelzett alaphoz orsz. képviselőnk nagyságos Lázár Ádám, mint kezdeményező járult 200 forinttal. A helyi takarékpénztár részvénytársaság adott 60 frtot. Az erdélyi kereskedelmi és hitelbank adott 50 frtot. Nagyságos Lázár Ádám úr gyűjtő ivén begyült 53 frt. Összeg: 363 frt. Kiadás: Hét iparosnak egyenként 50 frt 350 frt. Pénztár maradvány 13 frt. Összeg: 363 forint. A fenn maradt 13 forintot a bizottság a kiálitott tárgyaink hazaszólítási költségeinek fedezésére, a kiálitás helyi végrehajtó bizottságának rendelkezése alá bocsátotta. Továbbá fölszólítani határozta mindazon iparosokat, kik ezen alapból a Budapestre utazhatás költségeire segélyben részesültek, hogy a kiálltáson szerzett tapasztalatuk alapján beszámolójukat az iparos polgári egylet helyiségében a karácson ünnep napjain tartsák meg. Amidőn a bizottság ezen végelszámolását a nyilvánosság elé bocsátja, nem mulasztja el e helyen is a szíves adakozóknak az érdekeltek nevében, becses adományukért köszönetet mondani. Ezzel a bizottság magát végleg feloszlatva, minden iratait az iparos polgári egylet levéltárába megőrzés végett elhelyezni határozta. Marosvásárhelyt 1885. év november hó 24-ikén. Szathmári S. Ferencz, Szabó István, kerékgyártó, bizottmányi elnök, bizottsági jegyző. Viszont Válasz főt. 8 mélt. Kovács Ferencz apát-plebános urnak. (Folytatás). Azért ajánlották hát, hogy menjen az ifjú az idegenek közé, hogy az idegenek közt idegen dolgokat látva szélesbitse látkörét, tanuljon meg önállóan gondolkozni, ismerje meg az életet s tanuljon meg a maga lábán járni. A Czuczortól idézett szavak is: „A nevelés balirányi részén elvont házi körökben: A csak alig dadogó kisded követelni tanul már, Irodalom. Uj könyvek. A Franklin-Társulat kiadásában Budapesten, újabban megjelentek: Falusi könyvtár. XXX. füzet. A termőföldről, annak miveléséről és javításáról. A gazdaközönség használatára irta Réti János. Ara fűzve 50 kr. 1 Olcsó könyvtár. Szerkeszti Gyulai Pál.