Mathematikai és Természettudományi Közlemények, 16. kötet, 1881.
ROTH SAMU: Szepesmegye nehány barlangjának leirása
SZEPESMEGYE. NÉHÁNY BARLANGJÁNAK LEÍRÁSA. G.t- csal, látható a haligóczi cseppkő-barlang bejárata. (I. tábla, 1. ábra A alatt, a bemetszés azon legsötétebb pontja, mely a barlanggal szemben fekvő hegység szélével határos.) Ezen barlangot a lengyelek Axamitkának és a környék lakói «mliecna diera» «tejes lyuk »-nak nevezik. A bejárat a lipniksmerdzsonkai útról tisztán felismerhető. Ugyanazon útról látható a «rabló barlang»-nak egy nyílása is. Ezen barlang tovább keletre van (I. tábla 1. ábra) a Hruby skala nevű csúcs alatt, míg az első a Cservena skala nevű hegyben van. Midőn fölfedeztük az említett pontokat, első tekintetre meggyőződtünk arról is, hogy azok a hegység déli oldaláról egykönnyen el nem érhetők, sőt a velünk volt munkások állítása szerint erről csak is tél idején lehet hozzájuk férni. Nyáron meg kell kerülni a hegységet és áthágva éjszakról a gerinczet, lebocsátkozhatni a kívánt helyekhez. De ez az út sem valami kényelmes. Már a felmászás is felette igénybe veszi az ember izmainak erejét, a sziklarakásokon át történő lebocsátkozás pedig az edzett izmokon kívül még szédelgéstől ment fejet is kíván. Mind a hegygerinczen, mind a barlang bejáratánál gyönyörű kilátás van. Dél felé hullámzatos dombok és dombsorok terülnek el, délnyugat felé a Magas-Tátra emelkedik szakgatott csúcsaival, melyek az őket dél, kelet és éjszakról körülvevő és innét legnagyobb részében áttekinthető fensíkból mint egy áttört bástya maradványai meredeznek az égnek; láttunk ott végül magunk körül meredek sziklafalakat, óriási bemetszéseket és merész csúcsokat s tapasztaltuk, hogy e vadregényes vidék teljesen elfogulttá teszi a bámuló és oly végtelen tér felett uralkodni vélő ember elméjét. Ezeken kívül még a Dunajecz mellett elhúzódó Penninnek kopár és meredek csúcsai is láthatók a gerinczről a Koronahegy gyönyörű csúcscsoportjával. -' barlangok geológiai viszonyai. A haligóczi hegységnek mind a két barlanja mészkőben van, mely a bécsi cs. k. földtani intézet felvételei szerint a krétakorban rakódott le. Ezen mészkőképlet palás homokkövön nyugszik, mely a lipniki patak partjain, különösen a haligóczi korcsma táján, kitűnően van feltárva. A homokkő szintén krétakorbeli. Ezen képlet a