Mathematikai és Természettudományi Közlemények, 18. kötet, 1883.

ROTH SAMU: Jelentés az eperjes-tokaji hegyláncz éjszaki részében tett utazásról

AZ EPERJES-TOKAJI HEGYLÁNCZON TETT UTAZÁSRÓL. 285 hegység éjszak-nyugati szélén, Boroszló és Kőrösfő között elhúzódó trachytról is, és mégis a földtani térképen az elsőt andesitnek, az utóbbit pedig zöldkőnek tünteti fel. WOLF e felosztásánál leginkább csak a helyszínen tett észleleteire volt tekintettel, és ez a körülmény némileg mentségül szolgálhat ingadozásainak és tévedéseinek meg­ítélésénél. Már sokkal szélesebb alapon nyugszik DOELTER-nek felosztása. E búvár a hegyláncznak egy tetemes részét bejárta és mind saját gyűjteményét, mind a WOLF által gyűjtött anyagot a nagyító segítségével és nagyrészt chemiai elemzés útján is tanulmányozta. DOELTER az eperjes-tokaji hegyláncz eruptív kőzeteit augitandesitre, amphibolandesitre, rhyolithra és quarcztartal­mú sanidintrachytra osztja fel.1) E felosztás nagyjában megfelel a fiatalabb eruptív kőzetek, különösen Németor­szágban dívó osztályozásának, a­mint az újabban ROSEN­BUSCH jeles munkájában van tárgyalva,2) azonban mind DOELTER mind BOSENBUSCH ismételten hangsúlyozzák, hogy ezen kőzetcsoportok között nincs határozott választófal, ha­nem, hogy az egyik a másikkal számos átmeneti tag által összefügg. Ezen tény, melynek valódiságáról magamnak is volt alkalmam meggyőződni, továbbá azon körülmény, hogy újabban a fiatalabb eruptív kőzetek összetételének megjelö­lésére oly elnevezéseket hoztak be, melyeket azelőtt a kőze­tek külső tulajdonságainak és szövetbeli viszonyainak (ha­bitus) kifejezésére használtak, —a­mi által gyakran zavar támad —, arra bírtak, hogy a dr. SZABÓ JÓZSEF által indít­ványozott 8) terminológiát fogadjam el, mely legalkalmasabb a támadt zavar megszüntetésére és legvilágosabban fejezi ki a kőzet összetételét. Nem csekély előnye e terminológiá­nak továbbá az is, hogy makrografiai alapon állva, a mikro­­ ­) Doelter: Über einige Trachyte cl. Tokaj-Eperjeser Gebirges. Mineral. Mittli. 1874. évf. 200. lap. 2) Eosenbuscli: Mikroskopische Pliysiographie d. mass. Gesteine. 139—201, 293—314 és 406—421. lap. 3) Dr. Szabó: A trachytok makrografiai osztályozása. Fölett. Közlöny 1881. évi 9—12. sz. 214. lap.

Next