Mathematikai és Természettudományi Közlemények, 18. kötet, 1883.
ROTH SAMU: Jelentés az eperjes-tokaji hegyláncz éjszaki részében tett utazásról
AZ EPERJES-TOKAJI HEGYLÁNCZON TETT UTAZÁSRÓL. 285 hegység éjszak-nyugati szélén, Boroszló és Kőrösfő között elhúzódó trachytról is, és mégis a földtani térképen az elsőt andesitnek, az utóbbit pedig zöldkőnek tünteti fel. WOLF e felosztásánál leginkább csak a helyszínen tett észleleteire volt tekintettel, és ez a körülmény némileg mentségül szolgálhat ingadozásainak és tévedéseinek megítélésénél. Már sokkal szélesebb alapon nyugszik DOELTER-nek felosztása. E búvár a hegyláncznak egy tetemes részét bejárta és mind saját gyűjteményét, mind a WOLF által gyűjtött anyagot a nagyító segítségével és nagyrészt chemiai elemzés útján is tanulmányozta. DOELTER az eperjes-tokaji hegyláncz eruptív kőzeteit augitandesitre, amphibolandesitre, rhyolithra és quarcztartalmú sanidintrachytra osztja fel.1) E felosztás nagyjában megfelel a fiatalabb eruptív kőzetek, különösen Németországban dívó osztályozásának, amint az újabban ROSENBUSCH jeles munkájában van tárgyalva,2) azonban mind DOELTER mind BOSENBUSCH ismételten hangsúlyozzák, hogy ezen kőzetcsoportok között nincs határozott választófal, hanem, hogy az egyik a másikkal számos átmeneti tag által összefügg. Ezen tény, melynek valódiságáról magamnak is volt alkalmam meggyőződni, továbbá azon körülmény, hogy újabban a fiatalabb eruptív kőzetek összetételének megjelölésére oly elnevezéseket hoztak be, melyeket azelőtt a kőzetek külső tulajdonságainak és szövetbeli viszonyainak (habitus) kifejezésére használtak, —ami által gyakran zavar támad —, arra bírtak, hogy a dr. SZABÓ JÓZSEF által indítványozott 8) terminológiát fogadjam el, mely legalkalmasabb a támadt zavar megszüntetésére és legvilágosabban fejezi ki a kőzet összetételét. Nem csekély előnye e terminológiának továbbá az is, hogy makrografiai alapon állva, a mikro ) Doelter: Über einige Trachyte cl. Tokaj-Eperjeser Gebirges. Mineral. Mittli. 1874. évf. 200. lap. 2) Eosenbuscli: Mikroskopische Pliysiographie d. mass. Gesteine. 139—201, 293—314 és 406—421. lap. 3) Dr. Szabó: A trachytok makrografiai osztályozása. Fölett. Közlöny 1881. évi 9—12. sz. 214. lap.