Mathematikai és Physikai Lapok 12. (Budapest, 1903)
6. füzet - Báró Harkányi Béla: Az égitestek hőmérsékletének meghatározásáról
AZ ÉGI TESTEK HŐMÉRSÉKLETÉNEK MEGHATÁROZÁSÁRÓL. 257 hőmérsékletnél egyenlő az egységgel, mely tehát minden ráeső sugarat absorbeál. Ilyen testet Kirchhoff absolut feketének nevez. Mivel ezen e függvény ilyformán minden anyagra közös, míg az R és A mennyiségek más és más fényforrásoknál a hullámhossz változásával igen különbözően viselkednek, nyilvánvaló ezen függvény kiváló fontossága úgy az elmélet, mint az alkalmazások szempontjából. Az újabb elméleti vizsgálatok kiindulópontja a Stefan Boltzmann-féle törvény, mely szerint az absolut fekete test összes sugárzása vagyis az e függvénynek a spektrum egész hosszára kiterjesztett integrálja a hullámhossz szerint véve, az absolut hőmérséklet negyedik hatványával arányos, vagyis : j edX s trT*. 26 Ezen törvényt Stefan tapasztalati úton vezette le s Boltzmannnak sikerült azt elméletileg bebizonyítani, a mechanikai hőelmélet második főtételére támaszkodva. Az izzó szilárd testek spektrumának energia-eloszlását vizsgálva már régen felismerték azt a tényt, hogy az intenzitás a spektrum ibolya végétől kezdve elég gyorsan emelkedik maximumáig s azután valamivel lassabban kisebbedik zérus értékig. Az energia-maximum helye más és más testnél általában elég különböző, de jellemző tulajdonsága, hogy a rövidebb hullámhosszak irányában tolódik el, ha a hőmérséklet növekszik. Ez az oka annak, hogy az izzó test színe fokozatos hevítésnél a vörösből a sárgába, végül a fehérbe és kékesbe megy át. Az absolut fekete test esetében WiENnek sikerült elméletileg bebizonyítani, hogy az energia maximum hullámhosszának, Xm és az absolut hőmérsékletnek szorzata állandó, azaz: XmT — const. 3) A törvény levezetésénél a thermodynamikai alapelveken kívül Doppler elvére is támaszkodik s a törvényt «eltolódási törvénynek» (Verschiebungsgesetz) nevezi. Ezután hasonló alapon az: