Mathematikai és Physikai Lapok 22. (Budapest, 1913)

1-3. füzet - Pólya György: A valószínűség-számítás néhány kérdéséről és bizonyos velük összefüggő határozott integrálokról. (Első közlemény)

56 PÓLYA GYÖRGY. mn sík közül valamilyen n síkon feküsznek; t. i. egyszerűen az (ylt y., . . ., yn) húzási sorozatnak az (—, — —) 11 y­­m m ml pontot feleltetjük meg. Egy koczka «legnagyobb sarkának» nevezzük azon pontját, a­melynek egyetlen koordinátája sem kisebb, mint bármely más pontjának megfelelő koordinátája, akkor minden koczkát legnagyobb sarkának feleltetvén meg, azt is mondhatjuk, hogy az mn húzási eshetőségnek mn egyenlő, t. i. í­­) kiterjedésű koczka felel meg, a­melyek összesen az egységkoczkát maradék nélkül kitöltik. Ha (yt, y%,..., yn) egy kedvező húzás, akkor vagyis Vi+2/1H-----· rm, — + “d-----—­­ — — m m m — m Azaz, ha egy húzás kedvező, akkor a megfelelő pont, éppen , / i y* úgy, mint az y—r kiterjedésű koczka, a­melynek ezen pont a legnagyobb sarka, az an+fajd-----· r síknak azon oldalán fekszik, a­melyiken a koordináták kezdő­pontja. A keresett valószínűséget megkapjuk, ha a kedvező (y±, ys,...,?/») húzások számát elosztjuk mn-el; azaz, ha az -----|-£Cn_r sík mondott oldalán levő metszéspontjait az említett mn sík­nak megszámoljuk és számukat elosztjuk mn-e­l; vagy ha ezen / 1 mn sík által az egységkoc­kából kivágott y~1 térfogatú koc­­kák közül azoknak a számát veszszük, a­melyek legnagyobb sarka az 2^+3^-1-----\-xn _ r sík mondott oldalán fekszik és számukat megszorozzuk egynek a térfogatával, más szóval, ha megalkotjuk összkiterjedésüket. Ezen összkiterjedés Moivre problémájának a megoldása. Laplace problémájának megoldását úgy kapjuk, ha v­et vég­

Next