Mathematikai és Physikai Lapok 23. (Budapest, 1914)
1. füzet - Báró Harkányi Béla: A fénysebesség változásának szerepe asztronómiai jelenségeknél
34 BÁRÓ HARKÁNYI BÉLA: nagy tengelyét, i a pályasík hajlásszögét, w a periasztron hoszszát, t. i. a Por radius vector szögét a póz. X tengelylyel abban a pillanatban, midőn r minimum, e szöget a mozgás irányában számítva, e a pályaellipszis exczentriczitását, v a valódi anomáliát, akkor a z — r sin i sin (e+co) (1) egyenlet idő szerinti differencziálása útján egyszerűen következik, hogy az észlelés egyedüli tárgya, a radiális sebesség: dz na sin i . , _P — lCOS ^+ e cos m ■ (2) hol h a közép napi mozgás, mely a T keringési időből könynyen kiszámítható. Itt egyszerűség okából feltesszük, — mi a következőkre lényegtelen megszorítás — hogy a G tömegközéppont radiális sebessége zérus. A p radiális sebesség spektroszkópiai úton lemért kellő számú értékéből megszerkeszthető az ú. n. sebességi görbe, ha p-1 mint ordinátát f-hez, mint abszczisszához felrakjuk. Ez a színuszvonalhoz hasonló görbe az észlelések kiegyenlítésénél és a pályaelemek meghatározásánál igen nagy szerepet játszik és az ily célú módszereknek alapjául szolgál. Itt nem részletezendő módon a/Œ-értékek sorozatából 5 pályaelem: a sin i, n, e, r és a> határozható meg, hol z a periasztron-átmenet ideje, a és i csak a fentebbi kapcsolatban szerepelvén, külön-külön nem számíthatók ki. T-t már a sebességi görbe szerkesztésekor állapíthatjuk meg a többi elemektől függetlenül. Tekintettel a következőkre fejtsük ki (2) jobb oldalát e hat- 1 L. pl. Lehmann-Filhes czikkét: Astr. Nachr. 136. k. 17. 1. (1894) vagy Seeliger czikkét a Valentiner : Handwörterbuch d. Astronomie I. kötetében 690. 1. (1897).