Mathematikai és Physikai Lapok 23. (Budapest, 1914)
1. füzet - Báró Harkányi Béla: A fénysebesség változásának szerepe asztronómiai jelenségeknél
A FÉNYSEBESSÉG VÁLTOZÁSÁNAK SZEREPE STB. 35 ványai szerint, ha M — n (t— r) a közép anomália és /o l a középhossz, akkor ismert formulák szerint lesz : p— k cos [Z+2e sin (/—a)+ 5 e2 sin n (l—w) -j----] + l\'e cos ra, (3) hol K a ,o-ban szereplő állandó tényező. Ha most már a fény terjedési sebessége nem állandó, hanem a fényforrás sebességétől függ, ez a befolyás, még ha igen kicsiny is, nagy mértékben módosíthatja az észlelt radiális sebességet, de Sitter Ritz nyomán felteszi, hogy a fény sebessége a nyugvó fényforrásnál észlelt sebességnek és a fényforrás a radiális sebességének algebrai összege, u-1 pozitívnak véve, ha a fényforrás közeledik. Ez volna a sebesség törvénye pl. a fény emisszió-elméletében. Ezen egyszerű feltevéstől egyelőre eltekintve, a kapcsolatot a fénysebesség és u között általánosabban Guthrick nyomán úgy fogalmazzak, hogy a fénysebesség: c—f(u) cos s-nal legyen egyenlő, hol f(u) a fényforrás eredő sebességének (nem radiális componensének) ismeretlen, u-val kisebbedő függvénye, s u szöge a látóvonal irányával, tehát f(u) coss pozitív, ha u-nak radiális componense -az észlelő felé irányul. Ez a tag mindenesetre igen kicsiny c-hez képest és it-val eltűnik. Vizsgáljuk meg ezek alapján egy A távolságban u egyenletes sebességgel körpályában mozgó csillag radiális sebességét, ha a látóvonal a pálya síkjában fekszik. Igen közelről észlelve volna:poncos l, ha ismét a középhossz a felszálló csomótól számítva. A mozgást A távolságból észlelve, ennek bizonyos időben bekövetkező fázisát /■ + - időpillanatban észlelnék, ha c független C volna u-tól, mivel azonban ezen esetben e — l, tehát a fentebbi feltevések szerint a fény t --------r—------5 időpillanatban 1 c—f(u) cos l * ér hozzánk. De az előbbi fáziseltolódás állandó lévén, észlelés útján nem állapítható meg, hanem csak a két fáziskésés különbsége : 3*