Medvetánc, 1984/2-3
Havas Gábor: Foglalkozásváltási stratégiák különböző cigány közösségekben
Havas Gábor FOGLALKOZÁSVÁLTÁSI STRATÉGIÁK KÜLÖNBÖZŐ CIGÁNY KÖZÖSSÉGEKBEN A hagyományos foglalkozások visszaszorulása A hagyományos mesterségek elsorvadása hosszú folyamat. Nincs pontos és megbízható képünk arról, hogy a múlt század végén és a századfordulón az egyes hagyományos cigány mesterségek milyen szintű megélhetést tettek lehetővé, mennyire biztosítottak stabil és rendszeres jövedelmet. Az azonban valószínű, hogy a területi és jogalkotási különbségektől függetlenül a megélhetés fő forrását képezték, és köréjük minden esetben sajátos életforma épült. Ennélfogva valószínűleg a cigányok és nem cigányok között a társadalmi távolság is kisebb volt. A két háború között azonban a hagyományos mesterségek piacai fokozatosan szűkülni kezdtek, a hatóságok sem voltak olyan liberálisak a cigányokkal szemben, és a továbbra is megőrzött hagyományos mesterség a megélhetés egyre kisebb részét fedezte. A visszaszorulás mértéke és okai az egyes mesterségek esetében különbözőek voltak. Volt, ahol a kereslet csökkent radikálisan, volt ahol a feltételek szigorodtak meg. A két háború közötti helyzetet mindenesetre már az jellmzi, hogy az életformát a hagyományos mesterség és a kiegészítő jövedelemforrások együttes jelenléte, aránya és egymáshoz való viszonya határozza meg elsősorban. 1945 után a hagyományos mesterségek sorvadási folyamata felgyorsult, az életformaváltás kényszere egyre erőteljesebb lett. A visszaszorulás üteme és mértéke azonban még ebben az időszakban sem volt egyforma. Függetlenül azonban attól, hogy a hagyományos mesterség milyen színvonalú és mennyire biztonságos egzisztenciát tett lehetővé a mesterség űzéséhez legkedvezőbb időszakokban, függetlenül attól, hogy elsorvadása mikor kezdődött, és mlyen hosszú ideig tartott, hogy a többségi társadalommal milyen jellegű és rendszerességű kapcsolatokat tett lehetővé, a megélhetésben játszott szerepe máraaz egészen ritka kivételektől eltekintve) megszűnt vagy minimálisra zsugorodott. Nem mindegy azonban, hogy a köré szerveződött életforma milyen mentalitásokat, milyen készségeket fejlesztett ki, és ezáltal a megváltozott és változó gazdasági feltételek között milyen átváltási stratégiákat, milyen alternatívákat tett lehetővé. Bonyolult, egymást kölcsönösen meghatározó tényezők összefonódásáról van szó, amelyek bizonyos összefüggésben okként, más összefüggésben okozatként szerepelnek. A magyar anyanyelvű cigány közösségeknek pl. összehasonlíthatatlan nagyobb esélyük van arra, hogy az is