Medvetánc, 1984/2-3

Havas Gábor: Foglalkozásváltási stratégiák különböző cigány közösségekben

Havas Gábor FOGLALKOZÁSVÁLTÁSI STRATÉGIÁK KÜLÖNBÖZŐ CIGÁNY KÖZÖSSÉGEKBEN A hagyományos foglalkozások visszaszorulása A hagyományos mesterségek elsorvadása hosszú folyamat. Nincs pontos és megbízható képünk arról, hogy a múlt század végén és a századfordulón az egyes hagyományos cigány mesterségek milyen szintű megélhetést tettek lehe­tővé, mennyire biztosítottak stabil és rendszeres jövedelmet. Az azonban való­színű, hogy a területi és jogalkotási különbségektől függetlenül a megélhetés fő forrását képezték, és köréjük minden esetben sajátos életforma épült. Ennél­fogva valószínűleg a cigányok és nem cigányok között a társadalmi távolság is kisebb volt. A két háború között azonban a hagyományos mesterségek piacai fokozatosan szűkülni kezdtek, a hatóságok sem voltak olyan liberálisak a cigá­nyokkal szemben, és a továbbra is megőrzött hagyományos mesterség a megél­hetés egyre kisebb részét fedezte. A visszaszorulás mértéke és okai az egyes mesterségek esetében különbözőek voltak. Volt, ahol a kereslet csökkent radi­kálisan, volt ahol a feltételek szigorodtak meg. A két háború közötti helyzetet mindenesetre már az jellmzi, hogy az életformát a hagyományos mesterség és a kiegészítő jövedelemforrások együttes jelenléte, aránya és egymáshoz való vi­szonya határozza meg elsősorban. 1945 után a hagyományos mesterségek sor­­vadási folyamata felgyorsult, az életformaváltás kényszere egyre erőteljesebb lett. A visszaszorulás üteme és mértéke azonban még ebben az időszakban sem volt egyforma. Függetlenül azonban attól, hogy a hagyományos mesterség milyen színvo­nalú és mennyire biztonságos egzisztenciát tett lehetővé a mesterség űzéséhez legkedvezőbb időszakokban, függetlenül attól, hogy elsorvadása mikor kezdő­dött, és mlyen hosszú ideig tartott, hogy a többségi társadalommal milyen jel­legű és rendszerességű kapcsolatokat tett lehetővé, a megélhetésben játszott szerepe mára­­az egészen ritka kivételektől eltekintve) megszűnt vagy minimá­lisra zsugorodott. Nem mindegy azonban, hogy a köré szerveződött életforma milyen mentalitásokat, milyen készségeket fejlesztett ki, és ezáltal a megválto­zott és változó gazdasági feltételek között milyen átváltási stratégiákat, milyen alternatívákat tett lehetővé. Bonyolult, egymást kölcsönösen meghatározó té­nyezők összefonódásáról van szó, amelyek bizonyos összefüggésben okként, más összefüggésben okozatként szerepelnek. A magyar anyanyelvű cigány közösségeknek pl. összehasonlíthatatlan nagyobb esélyük van arra, hogy az is­

Next