Méhészet, 1983 (31. évfolyam, 1-12. szám)

1983-08-01 / 8. szám

nak a méhészek lépesméz és virág­por termeléssel is. Borsy Imre Pest megyei méhész szaktitkár Nógrád megye méhészete Nógrád megye kis megyének szá­mít, méhészeti szerepe viszont na­gyobb, mivel kb. 22 ezer hektáros akácos erdői megfelelő időjárás ese­tén több megye méztermelői szá­mára 8—10 napon át jó minőségű méhlegelőt biztosítanak. Méhész szakcsoportok tagságainak nagy többsége ipari munkás. Ab­ból, hogy akácon kívül más egyéb utóbbiakból eredően, valamint al­­méhlegelőkkel alig rendelkeznek, méhészeik túlnyomó része kizáróla­gosan áruméz termeléssel foglalko­zik. A megye méhegészségügyi helyze­te különleges. Ugyanis a kis me­gyébe évenként több tízezer csalá­dot szállítanak. Ennélfogva a fertő­­zöttségi veszély mindig nagy. Az utóbbiak ellenére a­­megyében az előforduló fertőzött méhbetegség száma nem számottevő. A megyei méhész szakcsoport tag­jainak az áruméz termelése egyen­letesen fejlődött. Ezeket a felvásár­lási számok is bizonyítják. A felvá­sárolt áruméz az ötödik ötéves terv 19 500 g. A megye részesedése az összfelvásárlásból 4,5% körül alakul. Zétl Sándor Nógrád megyei méhész szaktitkár Vas megye méhészete Vas megye hazánk nyugati ré­szén, az Alpok tövében helyezkedik el. Enyhe tél, hűvös nyár jellemzi, ugyanakkor egyik legcsapadékosabb vidék. Az évi napsütéses órák szá­ma jóval kevesebb az ország kö­zépső és déli részeinél. Méhészeti szempontból nagy je­lentősége van, hogy mintegy 8—10 nappal késik az akácvirágzás. Azok­nak a méhészeknek, akik élnek en­nek a természet adta lehetőséggel, már eddig is sok jó és hasznos ta­pasztalatot jelentett. Amikor az akácvirágzás kezdetét veszi az or­szág keleti középső és déli részein. Vas megye vándorméhészei is elin­dulnak az első akácvirágos terüle­tekre. Innen a virágzás teljes befe­jeződése előtt indulnak vissza, de már az ottani vándorméhészekkel együtt, a Vas megyében is virágba borult akácosokra. Vas megyében 9 Afész kötelékén belül 10 méhész szakcsoport műkö­dik. A 10 méhész szakcsoport 985 aktív tagja 22 570 méhcsaláddal mé­­hészkedik. Az utóbbi években terv­szerű méhészkedés eredményeként — amit az időjárás is kedvezően segített — a megtermelt méz meny­­nyisége fokozatosan növekedett. Az 1982. évben a méhészek 510 tonna mézet értékesítettek. Nagy Lajos Vas megyei méhész szaktitkár Tolna megye méhészete A megye történelmi múltjához tartozik, hogy hazánk nagy költő­je, Petőfi Sándor ked­velt pihenő­helyén, az uzd-borjádi méhesben több verset írt, melyből egyet idé­zünk: .. .„Mert jól tudod: szép a virág, azonban Tavasszal él csak és ez oly rövid Míg a szerény méh munkálkodása- Megédesíted téli napjaid” Az 1982. évi adatok szerint a megyében 27 méhész szervezet mű­ködött 961 taggal és 27 600 méh­családdal. Az utóbbi öt év átlagá­ban 25—30 millió Ft értéket ter­melnek a méhészek. 1982-­ben pl. közel 80 tonna mé­zet, 205 kg propoliszt, 720 kg méh­viaszt, 40 500 kg keretes lépesmé­zet és 72 500 üveg lépesmézet ál­lítottak elő, illetve értékesítettek szerződéses úton a Hungaronektár­­nak. Jelentősnek tartják, hogy egye­dül a Tolna megyei méhészek ter­melik a legnagyobb mennyiségű méhpempőt hazánkban — évente 200 kg-ot — és a tamási üzem „Pempősméz” kiszerelésiben 200 000 db dobozban hozza forgalomba. Szervezett oktatással elérték, hogy a méhészek 70%-a közép- és fel­sőfokú tanfolyamokon szerzett ok­levelet, 52-en pedig állami szak­munkás bizonyítványt. Az utóbbi három évben 30 db 40—60 méhcsalád befogadására al­kalmas méhes házat építettek a méhészek. Zehán Gergely Tolna megyei méhész szaktitkár Heves megye méhészete Heves megye első méhészeti em­lékei a kaptárkövek. Ezek fellelhe­tők Szalók, Demjén, Eger, Sólymos, Sírok, Cserépváralja környékén. Eredetük az Árpádkorra vezethetők vissza. Ezeket a bemélyedéseket méhészkedés céljaira is felhasznál­ták. Jelenleg 10 Áfész keretében 17 méhész szakcsoport 1180 szorgos méhésze tevékenykedik. A méh­családok száma 11 600-ról 25 800-ra emelkedett. Főleg a termelő méhé­szek száma gyarapodott, akik árut termelnek és szerződést kötnek ter­mékeikre. Évente 30-40 fiatal ismerkedik a méhészkedés fortélyaival, a terme­lés alapvető fogásaival. Évek kelle­nek, amíg jó méhész lesz belőlük. A mezőgazdasági szakemberek és a méhészek egyre többször, eredmé­nyesebben „nyújtanak kezet” egy­másnak, mert felismerték, hogy csak egymásra utalva, csak jól együttműködve tudnak eredménye­sen dolgozni, termelni. Végül Egerben felépült és mű­ködik egy 60—100 tonna kapacitású viaszműlépüzem, amely megfelel mind a minőségi, mind a méhegész­ségügyi követelményeknek. Az üze­met az egri Áfész és a Hungaro­­nektár közösen valósította meg 8 milliós beruházással. Sajnos, az alapanyag (főleg a sonkoly) még hiányzik a folyamatos termeléshez, de reméljük, 1-2 év alatt, ha a mé­hészek és az üzemeltetők is úgy akarják, teljes kapacitással műkö­dik és megoldódik a jelenlegi prob­léma. Nagy Lajos Heves megyei méhész szaktitkár Szolnok megye méhészete Szolnok megyében a biztonságos méhészkedés alapfeltétele nincs biz­tosítva. A Tisza-menti árterületek egész éven át megadták a lehetősé­get a méhészkedésre. Erdő sehol nem található. . A megyében 39 000 méhcsaládot tartanak. Egy méhcsaládra eső méz­hozam 28 kg. Az atkafertőzés 1981- ben vált valóssá a megyében. őszi káposztarepcét 5—7000 hek­tárt vetnek a gazdaságok. A hűvös, szeles tavaszi időben virágzik, ezért mézelése is szeszélyes. A méhészek szívesen látogatják a repcetáblákat. Volt idő, amikor a megyében 200— 220 tonna mézet termeltek róla. Lucerna, szeszélyes mézelésű nö­vény. 28—34 ° C-on mézes, 5—7000 hektár maghozó lucernát tartanak számon, mint méhlegelőt. Napraforgó 30—35 000 hektáron biztosítja a méhcsaládok jó hoza­mát.­­ Méhesmegporzás: Szolnok-Békés megye területe aprómagtermelésre kijelölt terület. Szolnok megyében 40—50 000 hektáron termelnek ide­gen megporzást igénylő aprómagva­kat. Ezenkívül egy-kettő ezer hektár gyümölcsös is van a megyében. A megporzás szervezett formában tör­ténő lebonyolítása mindenképpen indokolt. A megyei Méhész Szakbi­zottság több éven keresztül kereste a lehetőséget a nagyüzemekkel. He­lyes az a gyakorlat, hogy a méhé­szeket a növényvédő szakmérnök koordinálja. Modla Ferenc Szolnok megyei méhész szaktitkár Baranya megye méhészete Baranya megye természeti adott­ságánál fogva mindig alkalmas volt méhészkedésre. A középkoriban ki­rályi adománylevelek szódnak Ba­ranyában méhészetekről, az egyházi és világi földesurak mézbeli dézs­­maszedési jogáról. A megyében megindult a méhé­szetek koncentrálódása. A kiörege­dett méhészek méhészeteit megvá­sárolták a pár méhcsaláddal mé­hészkedő fiatalok. Tehát a kölcsön beindításával automatikusan meg­indult a megye méhészeinek fiata­­lodása. Egyre több fiatal végezte el Zalaapátiban a méhészeti szakis­ 15

Next