Méhészet, 1983 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1983-08-01 / 8. szám
nak a méhészek lépesméz és virágpor termeléssel is. Borsy Imre Pest megyei méhész szaktitkár Nógrád megye méhészete Nógrád megye kis megyének számít, méhészeti szerepe viszont nagyobb, mivel kb. 22 ezer hektáros akácos erdői megfelelő időjárás esetén több megye méztermelői számára 8—10 napon át jó minőségű méhlegelőt biztosítanak. Méhész szakcsoportok tagságainak nagy többsége ipari munkás. Abból, hogy akácon kívül más egyéb utóbbiakból eredően, valamint alméhlegelőkkel alig rendelkeznek, méhészeik túlnyomó része kizárólagosan áruméz termeléssel foglalkozik. A megye méhegészségügyi helyzete különleges. Ugyanis a kis megyébe évenként több tízezer családot szállítanak. Ennélfogva a fertőzöttségi veszély mindig nagy. Az utóbbiak ellenére amegyében az előforduló fertőzött méhbetegség száma nem számottevő. A megyei méhész szakcsoport tagjainak az áruméz termelése egyenletesen fejlődött. Ezeket a felvásárlási számok is bizonyítják. A felvásárolt áruméz az ötödik ötéves terv 19 500 g. A megye részesedése az összfelvásárlásból 4,5% körül alakul. Zétl Sándor Nógrád megyei méhész szaktitkár Vas megye méhészete Vas megye hazánk nyugati részén, az Alpok tövében helyezkedik el. Enyhe tél, hűvös nyár jellemzi, ugyanakkor egyik legcsapadékosabb vidék. Az évi napsütéses órák száma jóval kevesebb az ország középső és déli részeinél. Méhészeti szempontból nagy jelentősége van, hogy mintegy 8—10 nappal késik az akácvirágzás. Azoknak a méhészeknek, akik élnek ennek a természet adta lehetőséggel, már eddig is sok jó és hasznos tapasztalatot jelentett. Amikor az akácvirágzás kezdetét veszi az ország keleti középső és déli részein. Vas megye vándorméhészei is elindulnak az első akácvirágos területekre. Innen a virágzás teljes befejeződése előtt indulnak vissza, de már az ottani vándorméhészekkel együtt, a Vas megyében is virágba borult akácosokra. Vas megyében 9 Afész kötelékén belül 10 méhész szakcsoport működik. A 10 méhész szakcsoport 985 aktív tagja 22 570 méhcsaláddal méhészkedik. Az utóbbi években tervszerű méhészkedés eredményeként — amit az időjárás is kedvezően segített — a megtermelt méz menynyisége fokozatosan növekedett. Az 1982. évben a méhészek 510 tonna mézet értékesítettek. Nagy Lajos Vas megyei méhész szaktitkár Tolna megye méhészete A megye történelmi múltjához tartozik, hogy hazánk nagy költője, Petőfi Sándor kedvelt pihenőhelyén, az uzd-borjádi méhesben több verset írt, melyből egyet idézünk: .. .„Mert jól tudod: szép a virág, azonban Tavasszal él csak és ez oly rövid Míg a szerény méh munkálkodása- Megédesíted téli napjaid” Az 1982. évi adatok szerint a megyében 27 méhész szervezet működött 961 taggal és 27 600 méhcsaláddal. Az utóbbi öt év átlagában 25—30 millió Ft értéket termelnek a méhészek. 1982-ben pl. közel 80 tonna mézet, 205 kg propoliszt, 720 kg méhviaszt, 40 500 kg keretes lépesmézet és 72 500 üveg lépesmézet állítottak elő, illetve értékesítettek szerződéses úton a Hungaronektárnak. Jelentősnek tartják, hogy egyedül a Tolna megyei méhészek termelik a legnagyobb mennyiségű méhpempőt hazánkban — évente 200 kg-ot — és a tamási üzem „Pempősméz” kiszerelésiben 200 000 db dobozban hozza forgalomba. Szervezett oktatással elérték, hogy a méhészek 70%-a közép- és felsőfokú tanfolyamokon szerzett oklevelet, 52-en pedig állami szakmunkás bizonyítványt. Az utóbbi három évben 30 db 40—60 méhcsalád befogadására alkalmas méhes házat építettek a méhészek. Zehán Gergely Tolna megyei méhész szaktitkár Heves megye méhészete Heves megye első méhészeti emlékei a kaptárkövek. Ezek fellelhetők Szalók, Demjén, Eger, Sólymos, Sírok, Cserépváralja környékén. Eredetük az Árpádkorra vezethetők vissza. Ezeket a bemélyedéseket méhészkedés céljaira is felhasználták. Jelenleg 10 Áfész keretében 17 méhész szakcsoport 1180 szorgos méhésze tevékenykedik. A méhcsaládok száma 11 600-ról 25 800-ra emelkedett. Főleg a termelő méhészek száma gyarapodott, akik árut termelnek és szerződést kötnek termékeikre. Évente 30-40 fiatal ismerkedik a méhészkedés fortélyaival, a termelés alapvető fogásaival. Évek kellenek, amíg jó méhész lesz belőlük. A mezőgazdasági szakemberek és a méhészek egyre többször, eredményesebben „nyújtanak kezet” egymásnak, mert felismerték, hogy csak egymásra utalva, csak jól együttműködve tudnak eredményesen dolgozni, termelni. Végül Egerben felépült és működik egy 60—100 tonna kapacitású viaszműlépüzem, amely megfelel mind a minőségi, mind a méhegészségügyi követelményeknek. Az üzemet az egri Áfész és a Hungaronektár közösen valósította meg 8 milliós beruházással. Sajnos, az alapanyag (főleg a sonkoly) még hiányzik a folyamatos termeléshez, de reméljük, 1-2 év alatt, ha a méhészek és az üzemeltetők is úgy akarják, teljes kapacitással működik és megoldódik a jelenlegi probléma. Nagy Lajos Heves megyei méhész szaktitkár Szolnok megye méhészete Szolnok megyében a biztonságos méhészkedés alapfeltétele nincs biztosítva. A Tisza-menti árterületek egész éven át megadták a lehetőséget a méhészkedésre. Erdő sehol nem található. . A megyében 39 000 méhcsaládot tartanak. Egy méhcsaládra eső mézhozam 28 kg. Az atkafertőzés 1981- ben vált valóssá a megyében. őszi káposztarepcét 5—7000 hektárt vetnek a gazdaságok. A hűvös, szeles tavaszi időben virágzik, ezért mézelése is szeszélyes. A méhészek szívesen látogatják a repcetáblákat. Volt idő, amikor a megyében 200— 220 tonna mézet termeltek róla. Lucerna, szeszélyes mézelésű növény. 28—34 ° C-on mézes, 5—7000 hektár maghozó lucernát tartanak számon, mint méhlegelőt. Napraforgó 30—35 000 hektáron biztosítja a méhcsaládok jó hozamát. Méhesmegporzás: Szolnok-Békés megye területe aprómagtermelésre kijelölt terület. Szolnok megyében 40—50 000 hektáron termelnek idegen megporzást igénylő aprómagvakat. Ezenkívül egy-kettő ezer hektár gyümölcsös is van a megyében. A megporzás szervezett formában történő lebonyolítása mindenképpen indokolt. A megyei Méhész Szakbizottság több éven keresztül kereste a lehetőséget a nagyüzemekkel. Helyes az a gyakorlat, hogy a méhészeket a növényvédő szakmérnök koordinálja. Modla Ferenc Szolnok megyei méhész szaktitkár Baranya megye méhészete Baranya megye természeti adottságánál fogva mindig alkalmas volt méhészkedésre. A középkoriban királyi adománylevelek szódnak Baranyában méhészetekről, az egyházi és világi földesurak mézbeli dézsmaszedési jogáról. A megyében megindult a méhészetek koncentrálódása. A kiöregedett méhészek méhészeteit megvásárolták a pár méhcsaláddal méhészkedő fiatalok. Tehát a kölcsön beindításával automatikusan megindult a megye méhészeinek fiatalodása. Egyre több fiatal végezte el Zalaapátiban a méhészeti szakis 15