Mérleg, 1984 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1984-06-01 / 6. szám

Veszprém megye Vizsgázott a propaganda- és információs munka A gazdasági feladatok megoldásának, a dolgozók érdekvédel­mének egyik biztosítéka az információ és a tájékoztatás. Az infor­máció biztosítja, hogy a vezetőtestületek a tagság véleményét, han­gulatát, javaslatait, észrevételeit megismerjék, munkájukban hasz­nosítsák, a döntéseknél figyelembe vegyék. A KPVDSZ Veszprém megyei bizottsága testületi ülésén azt vizsgálta, hogy az alapszerveze­tek mit tettek az agitációs, pro­paganda és információs munka továbbfejlesztése érdekében és melyek azok a feladatok, ami­nek megvalósításával emelhetik a szakszervezeti munka színvo­nalát. A megyebizottsági ülésre ké­szített tájékoztató jelentés elké­szítését széleskörű vizsgálat előzte meg. Tizenhat alapszer­vezetet kerestek fel a megyebi­zottság szakszervezeti aktivistái és tájékozódtak a témában. A vizsgálatok megállapították, hogy a SZOT és a KPVDSZ el­nöksége ilyen irányú határoza­tát nyolc alapszervezet tárgyal­ta meg és hozott határozatot a feladatok végrehajtására, a te­vékenység továbbfejlesztésére. E tény bizonyítja, hogy nem érzik még kellően e tevékenység fon­tosságát, holott minden jellegű szakszervezeti munka alapját képezi az agitációs és propa­ganda munka — állapította meg a megyebizottsági ülés. Az alapszervezetek egy részé­nél az információs feladatokat az szb titkárok végzik, nem használják ki kellő mértékben a bizalmiak kulcsszerepét az in­formációs hálózatba való beépí­tésükkel. Ennek pedig fontos szerepe lenne a felsőbb és alap­­szervi határozatok ismertetésé­ben, magyarázatában, a megfe­lelő helyi viszonyokat értelme­ző propaganda­anyag biztosítá­sában. A tapasztalatok szerint az alapszervezetek működési terü­letén a gazdasági tervkészítési munka általában­­ a hálózatból indul ki. Az egységek tervja­vaslatai a kirendeltségenkénti összesítés után kerülnek továb­bításra. Ez a rendszer lehetővé teszi, hogy a szakszervezeti tisztségviselők, a dolgozók meg­ismerjék az üzletpolitikából adódó lehetőségeket és a javas­latok kialakításánál véleményt tudjanak mondani. A vállalati, szövetkezeti célok kialakításá­ban, megvalósításában a gaz­dasági vezetés igényli az szb véleményét. A gazdasági élet gyors vál­tozása azt a követelményt állít­ja az alapszervezetek elé, hogy szervezeti életükben, munka­­módszerükben önállóbb, a mai feladatokhoz alkalmazkodó, tag­ságuk érdekeit jobban szolgáló tevékenységet folytassanak. Eb­ben nagy szerepe van az infor­mációnak, mely feltárja a dol­gozók egyes csoportjainak érde­keit, beépül az szb-k munkájá­ba, azt megelőzően munkater­veik összeállításába. Az alap­szervezetek egy részénél bizto­sított csak a bizalmiak rendsze­res, folyamatos beleszólási lehe­tősége az ülésrendek alakításá­ba. Az szb-k munkájáról a tag­ság tájékoztatása eltérő. E tájé­koztatási láncon még nagyon sok javítani való van. Az szb­­tagoknak rendszeresebben szük­séges részt venni a bizalmi cso­portértekezleteken, hogy a két­oldalú információáramlás bizto­sított legyen. A téma tárgyalása kapcsán a megyei bizottság határozatot hozott az agitációs és propagan­da munka továbbfejlesztésére. Felhívta az alapszervezetek fi­gyelmét a szakszervezeti munka nyilvánosságának növelésére, az információ sokrétűbb alkalma­zására, a bizalmi hálózat infor­mációs munkába való teljeskörű bevonására. Szükségesnek tart­ja a KPVDSZ Veszprém megyei bizottsága, hogy minden alap­szervezetnél legyen a megyében megfelelő felkészültségű infor­máció felelős és részvételük az szlb üléseken biztosított legyen. Növelni kell a szakszervezeti munka nyilvánosságát, hogy a tagság tájékozott legyen a vá­lasztott vezetők érdekvédelmi, képviseleti munkájáról. R. Gubicza Aranka Irodalom VÍZSZINTES: 1. Mészöly Miklós mű­ve. 16. Forma. 17. Hozzáférhetetlenné tesz. 18. Vastag, bolyhos gyapjúszőt­tes. 19. Szalonnát rövid ideig főző. 21. Fegyver része. 23. Kőbányai tér. 24. Biztatást kifejező szó. 25. Valaminek a lényege, veleje. 27. Hüvelyes. 29. VII. 31. Az ekevas szeszi. 32. Többek között nyomdában is készül. 34. Ró­mai hal. 36. E nélkül nem közleked­hetne a villamos. 38. Olasz filmszínész­nő vezetékneve. 39. Vég nélkül rőt. 40. Őseim. 42. Bokros, fás terület. 44. Kérdőszó. 45. El. 46. Lobogtató. 47. Ruhát felfejt. 48. Magát. 50. Fogai­val morzsolja. 51. Bizonyos idő a fordítottja. 52. Elekes András. 53. nemrég elhunyt komikusunk (László). 55. Baj, ha a testünkön sok van be­lőle. 56. Az ozmium vegyjele. 57. Ve­vőcsalogató. 58. A Duna mellékfolyó­ja. 59. Békja egyneműi. 61. Batida (6800) fele. 62. Villamoskocsi-szín. 63 Tiltószó. 64. Elfenekel. 67. A szív is ezt teszi. 68. Román folyó (Jiul) ma­gyar neve névelővel. 70. Valóságos, kézzelfogható. 72. Örökzöld törpe­cserje. 74. Fordítva: Szekérre eősített sátortető. 75. James Jones könyvének címe: FÜGGŐLEGES: 1. Német igen. 2. Sziget. Napóleon első fogságának színhelye volt. 3. Kevert alá. 4. Egy­házközség. 5. Személyes névmás. 6. „Éljen!” kiáltással ünnepel valakit. 7. Ajkam. 8. Órá keveredés. 9. Üres tér. 10. Gécé. 11. Elme. 12. Az USA elnöke. 13. RRL. 14 Gyök, de kever­ve. 15. Női becenév. 19. Victor Hugo egyik leghíresebb könyve. 20. Ke­­tyegőim. 22. . . . János, a verbunkos zene képviselője volt. 26. Dunán pá­ratlan betűi. 27. Belepottyartt. 28. Szeszes ital. 30., Emily Brontë műve. 33. Tagadószó. 35. Női név. 37. Áru­készlet. 39. Rongáló. 41. Elvet párat­lanjai. 42. Raktár. 43. Egyforma más­salhangzók. 44. Haza. 47. Leoncaval­o operája. 49. Végtag. 51. A társada­lom kitagadottja. 53. Néptelen. 54. Takarmány. 55. ... and egis. 58. Fér­finév. 60. Kleopátra része. 62. Min­den tárgy a helyén van. 63. A győ­zelem istennője. 65. Fordított latyak. 66. Tulajdonra vonatkozó kérdő név­más. 67. Kapható. 69. SHK. 71. Egy­forma mássalhangzók. 72. Fél hiba. 73. Az argon vegyjele. Beküldendő a vízszintes 1. és 75., valamint a függőleges 19. és 30. szá­mú sorok megfejtése. Beküldési határidő: július 10. A MÉRLEG májusi számában meg­jelent keresztrejtvény megfejtése: ,,Valóban rendes a férjem, soha sem kell megkérdezni, hogy hol volt. Miért? Mert sehová sem engedem!” A rejtvényt helyesen megfejtők kö­zül, sorsolás útján a következők nyertek könyvjutalmat: Ungar Sán­­dorné, Hajdúszoboszló, Farkas Györgyné, Bódvasutas; Kiss Mária, Celldömölk. Részükre a könyvutalványt postán küldjük el. A kényelem veszélyei AMIÓTA a civilizációs betegségek fokozottabb mértékben veszélyeztetik egészségünket, gyakrabban beszélünk a sport és a testedzés élettani szere­péről, egészségügyi hatásáról. Orvosi vélemények, gyakorlati példák soka­sága bizonyítja, hogy a mozgáshiány számtalan betegség forrását jelentheti. Bár számos figyelmeztető jel és a megrázó tragédiák egész sora int bennünket a következményekre, első­sorban az elkényelmesedő életmód miatt fittyet hányunk ezekre a jelzé­sekre. Sokak számára már a lakásuk és az autóbusz megálló közötti távol­ság is megerőltetőnek tűnik. Vannak, akik presztízsből nem hajlandók igénybe venni a tömegközlekedési esz­közöket. Ha­rr­ár a szomszéd állan­dóan négy keréken rója a város for­galmas útjait, nem törődve azzal, hogy gyorsan ürül a benzinasztály, egy osztályvezető sem adhatja alább és nem paszíroztathatja magát nap mint nap az autóbuszon. Sokan azt tartják, hogy a pult mögött véget nem érő gyaloglás, az otthoni, illetve a kiskertben végzett munka bőven biztosítja azt a mozgás­igényt, amelyről oly sokat beszélnek az orvosok. Rossz ez a felfogás, mert a bányászaton, a kohászaton és még néhány nagyobb fizikai megterhelés­sel járó tevékenységen kívül ma már nagyon kevés az olyan munkahely, amely nagyobb terhelést jelentene izomrendszerünknek. A mozgáshiány, különösen ha az még jó étvággyal, kiadós táplálkozással is párosul, előbb-utóbb elhízással, izomgyengü­léssel jár, egyéb káros élettani hatá­sokról nem is beszélve. Bizonyított tény, hogy a szikár testalkatú, a szer­­vezet alapvető mozgásigényét rend­szeresen kielégítő embernek nagyobb az esélye az egészségesebb és hosz­­szabb életre. MA MÁR mindenki előtt nyilván­való, hogy a néhány perces torna, a futás vagy az úszás milyen nagy mértékben befolyásolja közérzetünket, a szervezet biológiai harmóniáját. Egy ismerősöm ifjú korában az aktív spor­tolók táborához tartozott, de a kö­zépiskola befejezése után hátat fordí­tott a rendszeres testedzésnek. Már huszonnégy évesen szívtáji panaszok­kal fordult orvoshoz. Az EKG vizsgá­latot követően fokozottabb fizikai igénybevételt javasoltak számára. Megfogadta az intelmeket és másna­ponként egy-két kilométeres futás eredményeként alig néhány héttel ké­sőbb megszűntek a panaszai. Úgy vélem, az az ember csapja be önmagát a legjobban, aki saját egész­sége ellen tudatosan vétkezik. Bár­mennyire is felgyorsult körülöttünk az életritmus, ha nagyon akar, min­den ember tud magának annyi időt szakítani, hogy néhány perces testmoz­gással felfrissítse vérkeringését, meg­mozgassa végtagjait A kereskedelem­ben, a szolgáltatás területén, de az iro­dai dolgozóknál­ is megvan a lehetőség arra, hogy egészségesebb életmódot alakítsanak ki. Saját egészségét min­denkinek­­magának kell védenie — amíg nem késő. —VJ— Kérünk egy receptet! Rovatunk vendége: TÓTH ZOLTÁNNÉ Tóth Zoltánná neve nem is­meretlen a Borsod megyében lakók előtt, hiszen számtalan esetben olvashatták és olvashat­ják még ezután is, remélhetőleg jó ideig sütemény receptjeit a Déli Hírlap „Mit süssünk” ro­vatában. Azt viszont kevesen tudják a fiatalos temperamentumú „fő­nöknőről”, hogy már 1956-ban a híres Roráriusz Lászlónál kezd­te el az ismerkedését a cukrász szakmával, s 3 évvel később szakmunkás bizonyítványt ka­pott a kezébe. Ennek bizony már huszonöt éve, s az eltelt két és fél évti­zed számtalan eseménnyel tar­kította Erzsike életét, aki akkor, a tanuló idő kezdetén „eljegyez­te” magát a szakma mellett a Miskolci Vendéglátó Vállalattal, s annak is a 902. számú cuk­­rászüzemével. Kitartó munkakedve, szorgal­ma és szakmaszeretete hamar megnyitotta számára a lehetősé­get a továbbtanuláshoz. 1971- ben végzi el a Vendéglátóipari Technikumot, 1973-ban kineve­zik üzemvezető-helyettessé, majd két évvel később, amikor nyugdíjba ment a főnöke min­denki előtt egyértelmű, hogy csakis Tóth Zol­tánné jöhet szá­mításba mint vezető. — A kezdeti, kevesebb süte­mény mennyiség alkalmat adott arra, hogy a külcsínre jobban ügyeljünk, egy-egy terméket minél tetszetősebb kivitelbe ké­szítsük el. Ma már a külalakra nem tudunk annyi gondot for­dítani mint szeretnénk — mondja. Panaszra nincsen oka, hiszen minden versenyre meghívják, s nemcsak, hogy részt vesz azo­kon egyedi készítésű sütemé­nyeivel, hanem a neves élme­zőnyben végez a legtöbb alka­lommal előkelő díjakkal is gaz­dagítja „érem és oklevél gyűj­teményét”. Szakmai tudását a versenye­ken elért díjak mellett a Vál­lalatnál is „honorálják”, hiszen már három alkalommal kapta meg a Vállalat, és egy alkalom­mal a Belkereskedelem kiváló dolgozója címet, s 1983. április 4-re a Munkaérdemrend bronz­fokozatot. 1981-ben egy éves tanfolyam után sikeres Mester­­cukrász vizsgát tett. A Petőfi Sándor brigád, amelynek tagja már hat alkalommal nyerte el a vállalat kiváló brigádja meg­tisztelő címet, s 1984-es évre be­neveztek, s az egyik legesélye­sebbként állnak a Szakma ki­váló brigádja cím elnyerése előtt. Szakmai munkája mellett a társadalmi munkából is kiveszi részét, tagja a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsa nőbi­zottságának, valamint párt­ve­zetőségi tag. Mint már említettem számta­lan szakmai elismerés birtokosa, így nem csoda, hogy a tanulók hozzá szeretnének a legtöbben szakmai gyakorlatra járni az üzemükből. Tóthné szívesen ok­tatja őket, de mindegyikkel közli, hogy ehhez a szakmához szépérzék kell, mert szépérzék nélkül nem lehet művelni. Ta­nítványai meg is fogadják az intelmet, s az utóbbi években már öt alkalommal a Szakma Ifjú Mestere, s másik öt alka­lommal a fiatalok versenyén az ő tanulói hozták el a legmaga­sabb díjakat. Erzsike szívvel-lélekkel cuk­rász, bármiről kezdünk el vele beszélni egy idő múlva óhatat­lanul a cukrász szakma vará­zsánál kötünk ki. — Végezetül, de nem utolsó sorban arra kérem, hogy ajánl­jon valami „mestercukrászi re­meket” olvasóinknak. NARANCSOS GESZTENYETORTA Hozzávalók: a tésztához: 4 tojás, 3 dkg cukor, 10 dkg liszt, 3 dkg re­szelt csokoládé, 3 dkg vaj (olvaszt­va). Krémhez: 25 dkg gesztenyemassza, fél deci portorikói rum, 5 dkg vaj, 5 dkg porcukor, narancs, vagy man­darinszelet, de felhasználható hozzá mandarin konzerv is. Feltörjük a négy tojást, úgy, hogy külön edénybe tesszük a fehérjét és külön a sárgáját. A tojás fehérjét kemény habbá verjük, majd a sárgá­ját a 8 dkg cukorral simára keverjük. A felvert habot hozzáadjuk a sárgájá­hoz, majd hozzákeverjük a lisztet, ezt követően pedig a reszelt csokolá­dét — és narancshajat, s végül az olvasztott vajat. Amikor kész va­gyunk vele tortaformába tesszük és kisütjük. Amig a piskótatésztánk sül, a gesz­tenyemasszát habosra keverjük a porcukorral és a vajjal, majd rum­mal ízesítjük. Ha kisült és kihűlt a tortalap két egyenlő részre vágjuk s az elkészí­tett gesztenyemasszával megkenjük és narancs darabokkal sűrűn megszór­juk, majd egymásra helyezzük a két lapot, s a tetejét is bevonjuk, majd az oldalát körülpanírozzuk pörkölt, tört dióval vagy mandulával, s a tor­tát tizenhat egyenlő szeletre osztjuk, és tejszínhabbal díszítjük, majd min­den kijelölt szeletet egyenként kíván­ság szerint díszíthetünk narancs vagy mandarin szelettel. A narancs vagy mandarin szeletet a tortába helyezés elől ízesített zse­lében megmárthatjuk, hogy tetszetős, fényes és tartós legyen. A kész narancsos gesztenyetortát hűtőben lehűtjük, majd tálalás előtt szeleteljük. Farkas János Miért nem? A Belvárosi Vendéglátó Vállalat által 1984-ben kibocsátott „Munkaverseny szabályzat” 11. oldalán olvastuk a szocialista brigá­dok naplójával kapcsolatban: — „Vállalatunknál a brigádnapló ve­zetése kötelező. A naplóban kell rögzíteni a vállalást, a féléves és éves önértékelést, valamint a brigádnévsort. A javaslattevő bizott­ság az értékelés előkészítésénél figyelembe veszi a napló tartalmát is. Külalakját nem.” Az utóbbi két szó kavart vitákat szakszervezeti berkekben, több szocialista brigád tagjai között. Sokan, éveken át, gondosan és sze­retettel „szerkesztették” naplójukat és örömmel, sőt némi büszke­séggel tárták a munkájuk után érdeklődők elé. Soraik között egyre több az érettségi vizsgát tett brigádtag, akikre életre szólóan be­lesulykolták a tartalom és a forma egységének törvényét. Joggal érzik úgy, hogy tisztességgel elvégzett munkájuk, elért sikereik méltó köntöst érdemelnek a napló keretében. Magam is azt vallom, hogy igenis törődjünk a brigádnaplók külalakjával. Idegenforgalmi tevékenységünk, kapcsolataink megkí­vánják, hogy dolgozóink szóban és írásban is színvonalasan tudják képviselni vendéglátásunkat. Mindennapos munkánk maradandó krónikája egyben fokmérője egy-egy szocialista brigád szakmai és emberi kulturáltságának, bátran adhassuk bárki kezébe, akár „tan­könyvpótló jegyzetként” is szolgálhat tanulóink, fiataljaink nevelé­sében. Galla György 7

Next