Mészárosok és Hentesek Lapja, 1913. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1913-03-21 / 12. szám
10 MÉSZÁROSOK És HENTESEK LAPJA. 1918. március 21. Dvoracsek néven szerepelt az öreg úr nem kis bosszúságára, mert Hunyadi nem fizette ki a házbért, a miért Dvoracseknek gyűlt meg a baja a háziúrral. Adós maradt a megvásárolt sertések árával s Dvoracsek Ferenc alig győzte a sok igénypört bejelenteni. Mivel pedig ismételt tiltakozása ellenére is folytatta Hunyadi folyton a régi eljárást, végre is Dvoracsek cimbitorlás miatt följelentette a főkapitányságnál s egyúttal a Mészárosok és Hentesek Lapjában nyilatkozatot tett közzé, melyben kijelentette, hogy Hunyadi Mátyás bitorolja az ő nevét, s adósságáért felelősséget nem vállal. Hunyadi Mátyás nyomtatvány útján elkövetett rágalmazás miatt jelentette föl a Dvoracsek-házaspárt, mert az öreg helyett, aki Morvaországból szakadt ide s a magyar nyelvet nem bírja tökéletesen, a felesége írta meg a nyilatkozatot. A budapesti büntetőtörvényszék mint sajtóidóság fölmentette a vád alól a házastársakat, az ítéletet azonban a főmagánvádló megfélebbezte. Az érdekes sajtópert tegnap tárgyalta a királyi tábla első büntetőtanácsa Agerasztó Péter elnöklésével. A tábla is felmentette a vádlott házaspárt azzal az indokolással, hogy jogosan tiltakoztak a névbitorlás ellen. — Eljegyzés. Simó Sándor, a „Minerva“ automobil részvénytársaság műszaki igazgatója eljegyezte Marady Mariskát. — A húsvéti bárányvásár. A f. hó 20-iki csütörtöki budapesti marhavásáron meglehetős nagy zavart okozott a mészárosok közt az, hogy a bárányvásárt a korábbi évektől eltérően e napon nem lehetett megtartani. Oka az, hogy a szárányvásár tulajdonképen a szúrómarhavásár része s mint ilyen csak ezzel együtt tartható meg. Mivel pedig a csütörtöki szúrómarhavásárt péntekre helyezték át, ennélfogva a bárányvásár is csak ezzel együtt f. hó 21-én pénteken lesz megtartható. — A budapesti marhavásár e heti felhajtása — a két közbeeső vásár 23 drbnyi marha kínálatával együtt — 2047 drb szarvasmarhából, 1006 drb borjúból és 660 drb bárányból állott. Kevesebb tehát az e heti kínálat 327 drb szarvasmarhával, 278 drb borjúval és 727 drb aprómarhával. A csütörtöki marhavásár — bár a kínálat jóval kisebb volt — a küszöbön álló ünnepek csekély marhaszükségletére való tekintettel lanyhán indult és még lanyhábban végződött. Az árak az egész vonalon meggyengültek. Különösen a bika lett olcsóbbá mintegy 2—3 K-val, a jó minőség tartotta az árát, de a közép és silányabb fajták 1—2 K-val olcsóbban voltak megszerezhetők. — Vásárváltozások. Az esedékes ünnepek miatt Budapesten a különben hétfőre (24) eső birkavásárt előbb, szombaton vagyis 22-én fogják megtartani, amely napon bárányvásár is lesz. A kedden, 25-én esedékes borjúvásárt viszont, szintén az ünnepek miatt, egy nappal később szerdán, 26-án fogják megtartani. A bécsi marhavásár felhajtása a héten 179 darabbal nagyobb volt ugyan, de a közvtlen istállóvételek 257 darabbal csökkentek. A magyarországi hozatalok a vásáron 200 darabbal emelkedtek. Bár kilenc napi szükségletet kellett erről a vásárról fedezni, a nagyheti húsfogyasztás csekélysége és a húsvéti ünnepek egyéb hússzükségletei folytán a vásár lanyhán indult s egyre lanyhábbá vált, ugy hogy délután már nagy árhanyatlások állottak elő. Még a legprímább minőségű jószág is, mely eddig tartotta az árát, csak 1—2 koronás árveszteséggel volt értékesíthető. A prima minőségek árvesztesége eleinte szintén 1—2 korona, de a későbbi délutáni órákban 3—4 korona is volt. A középminőségű széki áru eladása különösen nehéz volt. Délelőtt az értékesítés 3—4 korona, délután meg egészen 6 koronáig terjedő árveszteséggel volt csak lehetséges. A silányabb minőségűek is, bár Trieszt, és Póla részére szépen vásároltak, 4—6 koronát vesztettek az árakból. A bika 3—4 koronát, egyéb kicsontozni való jószág 2 koronát vesztett az árából. 247 darab a 3136 darabnyi fölhajtásból el sem kelt. — A bécsi sertésvásár fölhajtása a héten 8410 darab hús és 6387 darab zsirsertésből alakult. Az irányzat a kisebb kínálat folytán szilárd, de nyugodt volt. A zsirsertés 4—6 koronával, a hússertés 8—10 koronával kelt drágábban. A legközelebbi sertésvásár szerdán lesz. Őszinte szó az élelmiszerdrágaság okairól. Az élelmiszerdrágaság okairól a legellentétesebb és legkalandosabb mesék szoktak időnkint forgalomba jutni. A húsdrágaság okát illetőleg pedig a legtöbb magántudós megelégszik az uraságoktól levetett bölcseséggel, hogy annak csak a „kapzsi mészárosok“ az okai. Annál feltűnőbb és jelentőségteljesebb tehát az a híradás, amelyet Szatmár-Németi városából jelentenek, hogy az ottani városi magisztrátus szembe mert szállani ezzel az ostoba mesével és nyíltan meg merte mondani, hogy ne kísérletezzenek a húsdrágaság ellen a polgárság pénzén, mert annak semmi eredménye sem lenne. A drágaság oka a gazdasági viszonyokban keresendő s azok javulásával majd az élelmiszerdrágaság is fel fog engedni. De halljuk a magisztrátus jelentését: Szatmár-Németi sz. kir. város törvényhatósági bizottságának j hó 10-iki közgyűlésében a polgármester havi jelentésében többek között ezeket mondja: „Bizonyára ismeretes a tekintetes Közgyűlés előtt, hogy a városi hatóságok országszerte mozgalmakat indítottak s tanulmányokat tettek az élelmiszer-piac javítása és az élelmiszer drágaság csökkentése érdekében. Hozzánk legközelebb eső város Debrecen volt, mely nagyobb szabású akciót indított és több intézkedést tett az élelmiszerit. olcsóbbá tétele érdekében. A rendőrfőkapitányi hivatal az elmúlt hóban megtekintette Debrecenben és tanulmány tárgyává tette ez intézkedéseket, de arra az eredményre jutott, hogy a piac javítása érdekében csak igen kicsi, mondhatni jelentéktelen eredményeket értek el és igen valószínű, hogy végeredményben az akció a városi közpénztár jelentékeny ráfizetésével fog zárulni. A városi tanács a beszerzett információk alapján azon meggyőződésre jutott, hogy az élelmiszerpiacot hatósági intézkedésekkel olcsóbbá tenni nem lehet. Itt más irányú, általánosabb jelentőségű változások, különösen a gazdasági viszonyok javulása szükséges. Ennélfogva a hatóság nem is tartotta szükségesnek ez irányban intézkedést tenni“. — A sátoraljaújhelyi községi husszék kudarca. Ezen város hivatalos közlönye a következőket írja: „A húsdrágaság ügyében a múlt hó folyamán tartott értekezlet megállapodásához képest Farkas Andor polgármester átiratot intézett több városhoz a hatósági mészárszékre vonatkozó szabályrendelet megküldése s egyéb szükséges adatok közlése iránt. Valamennyi várostól nemleges választ kapott. Egyes városokban van hatósági busszék, amely azonban a földművelésügyi kormány ismert rendelete következtében állíttatott fel. Ez a nálunk is felállítandó hússzék a drágaság megszüntetésére nem lesz alkalmas. Legutoljára a Polgármesterek orsz. egyesületének titkárától azt az értesítést kapta a polgármester, hogy a községi mészárszékeket pár évvel ezelőtt valamennyi városban megszüntették. A polgármeser a még e hóban összehívandó közgyűlés elé azt a javaslatot fogja tenni a képviselőtestületnek, hogy egyelőre az idegen hús elárusítására megfelelő helyiségről történjék gondoskodás és előzetes próbavágás után egy oly községi mészárszék létesítése határoztassék el, mely egyelőre sertéshús kimérésével fog foglalkozni. Az elérendő gyakorlati eredménytől tétessék függővé, hogy a felállítandó mészárszék aztán egyéb húsneműek kimérésével is foglalkozzék. A polgármester reméli, hogy ez a két intézkedés fog hatni a húsárakra.“ — A sátoraljaújhelyi polgármestert tehát nem kedvetlenítette el az eddigi kudarc, hanem rohan bátran a további blamázsba. Ám rajta, ha Sátoraljaújhelynek annyi a kidobni való pénze! — Feljelentés egy hússzállító cég ellen. A „Nagyszalontai Lapok”ban olvassuk, hogy egy szalontai mészáros feljelentette a Nagyszalontán pár hónap előtt alakult „Alföldi kiviteli vállalat“-ot, amely az ottani mészárosoktól vásárolt húsokat öt kilós postacsomagokban küldötte szét olyan városokba és községekbe, ahol drágább volt a hús. A mészárosokat eleinte az utánvételezett postacsomagok kiváltása után befolyt összegekből elégítette ki, később azonban pontatlanul kezdett fizetni, majd utóbb mind nagyobb és nagyobb összeggel maradt adós. Az egyik szalontai mészáros végre is megunta a dolgot, s feljelentést tett a hússzállító cég ellen, amelyről már az eddigi nyomozás során is kiderült állítólag, hogy az utánvételes lapokat szállítás után kicserélte és a pénzeket nem a mészárosok, hanem a saját címére küldette, azokat felvette és így csalárd után elvonta kikötött rendeltetésétől. — A vendéglősök a ,,jó öreg mészárosnak.“ A fővárosban március tizenötödikén kegyeletes ünnepséggel áldozott a Magyar Vendéglősök Országos Szövetsége a halhatatlan emlékű Petőfi Sándor szüleinek a kerepesi úti temetőben nyugvó sírjánál. A főváros tanácsa, a Petőfi Társaság, az Országos Iparegyesület és az ipartestület küldötteinek jelenlétében Glück Frigyes, szövetségi elnök tartott a sírnál emlékbeszédet, majd Fellner László vendéglős-szakiskolai növendék elszavalta Petőfi Sándor „A jó öreg korcsmáros“ c. költeményét, amelyet tudvalévően édesapja emlékének szentelt. Ezután hatalmas érckoszorút helyeztek a sírra, ezzel a felírással: „A Magyar Vendéglősök Országos Szövetsége — a jó öreg korcsmárosnak. 1913. március 15.“ — Feltétlenül dicséretre méltó a vendéglősök kegyeletes megemlékezése, csak azt fájlaljuk, hogy az emlékünnepély során egyetlen szó sem hangzott el arról, hogy Petőfi Sándor szülőapja, Petrovics