Állami polgári fiú- és leányiskola, Mezőberény, 1937

I. A polgári iskola és a társadalom­) „Összeomlás fenyegeti azt a nemzetet — mondja Kelemen Krizosztom —, amely kultúráját egyoldalúan a magasba építi s a nemzettest tömegét el­hanyagolja, amely pedig az alapzat hordozója lehetett volna.“ A nemzettest tömegét a kisgazda-, iparos- és kereskedőosztályok társadalma adja, melyet nemzeti érzésben, tudásban és jellemben emelni kell, hogy a középosztály gyökerei innen nyerjenek megerősödést. Ezzel a társadalmi réteggel a polgári iskola szoros kapcsolatban van, melynek feladata az 1927. évi XII. t.-c. 1. §-a szerint az, hogy a tanulót vallásos, erkölcsös és nemzeti szellemben gyakorlati irányú általános műveltséghez juttassa és ezzel közvetlenül a gya­korlati életre, vagy pedig a középfokú szakiskolákra előkészítse. Az a tár­sadalmi réteg, melyiknek az elemi iskola által nyújtható kisebbfokú általános műveltségnél nagyobbra volt szüksége, ebben a hetven év óta működő iskola­típusban megtalálhatta. Nemcsak az általános műveltség nyújtását szolgálta, hanem magából termelte ki a felső kereskedelmi­, felső mezőgazdasági iskolát; reáépült a felső ipariskola s bőséges anyagot juttatott a tanítóképzőnek is. Kevés jogosítvány nyújtásával ruházták fel, de azért szaporodott s a magyar ipar-, kereskedelmi- és gazdaosztály széles területének kiaknázatlan mélysé­géből hozta napfényre az ott rejlő értékeket és lettek azok neveléssel, okta­tással a társadalom hasznos polgárai. Ma az élet új követelményeket támaszt iskolafajunkkal szemben, mely csak akkor fejlődhetik helyes irányban, ha a tanárság gazdag tapasztalatait és a társadalom megnyilatkozó közvéleményét is figyelembe veszik. Ma a gyakorlati pályák megkedveltetése, a szellemi proletariátus mérséklése a tár­sadalom egyik problémája. Másik feladata az, hogy a legszélesebb társadalmi osztály a kisgazdák osztálya a polgári iskola által nagyobb gyakorlati művelt­ségben részesüljön. Harmadik feladat e társadalmi körbe vágó nőnevelési kérdésnek a polgári leányiskola fejlesztésével leendő egészséges megoldása, megfelelő gyakorlati szempontok figyelembevételével. A polgári iskola célkitűzése helyes, megvalósításának azonban a társa­dalomban néha gátlásai vannak. Egyes jobbmódú iparos és kereskedő gyer­mekét lehetőleg gimnáziumba küldi. Az apa foglalkozását a fiú már nem *) Előadta Magdó István áll. polg. iskolai igazgató, általános tanulmányi felügyelő 1938. évi február hó 12-én Szegeden, a szegedi tankerületi tanulmányi felügyelők értekezletén.

Next