Állami polgári fiú- és leányiskola, Mezőberény, 1937
fogja folytatni. Lesz belőle inkább kisfizetésű úr, ha pedig nincs szerencséje, tengődik a szülők nyakán, de apja foglalkozását űző derék ember már nem lesz. Ritkán találunk iparos és kereskedő magyar nemzetségeket. A cél pedig épen az, hogy jó magyar iparos és kereskedő nemzetségek keletkezzenek. Nagyon sok vagyonosabb gazda érzi fia iskoláztatásának szükségét, szeretné és anyagi helyzete is megengedi, hogy fia művelt és tanult ember legyen, de fél, hogy úrnak nevelik és nem lesz belőle földszerető gazda. A vagyonosabb gazdának ma nagyobb általános műveltségre és gyakorlati tudásra van szüksége, mint régen. A történelem folyamán nem kaphatta meg a művelődés eszközeit. A török megakasztotta, az idegenérdekű politika kerékkötője lett, a magyar vezetők pedig nem sokat törődtek vele. Kultúrában elmaradt, közönyös és haladni nem akaró lett. A földszeretete nagy erénye, de már annak megművelésében konzervatív, S a Trianoni magyar sorsával is keveset törődik. Ezen hibákat csak neveléssel lehet javítani. A Nagy-Alföldön több polgári iskolát kellene felállítani. A polgári iskola tantervében sok olyan anyag van, amely a nagyközségek és mezővárosok gazdatársadalmának szükséges. Ha meggondoljuk azt, hogy politizáló gazdatársadalmunk van, amelyik magából termeli ki a községi és egyházi életben döntő befolyást gyakorló elemeit, kötelesek vagyunk az ifjúság nevelésében és oktatásában arra is figyelemmel lenni, hogy az iskolánkat végzettek ne csak hanggal, hanem szellemi téren is tanácsadói lehessenek társaiknak. A gazdának nemcsak termelés a feladata, hanem a jövedelmezőségre befolyást gyakorló egyéb ismeretek elsajátítása is. Pl. A minőségi termelés. A termelvények átalakulása, a szövetkezet előnyei, piacok, utak, hitelrendszer, vám-, adókérdések megismerése és a fontos munkáskérdés. Ezek a problémák a népiskola és a gazdasági népiskolai oktatás lehetőségeit meghaladják, de a polgári iskolának nyújtania kell ilyen irányú ismereteket. A földbirtok 54%-a 100 holdon aluli birtokosok kezében van. Az állatállomány 72%-a kisbirtokon él. A kisgazda termelvényeinek 60%-át piacra viszi. Igazi termelő osztály, mellyel kulturális szempontból foglalkozni kell. Kultúrpolitikánk sokat áldozott a magasabb műveltségért. Az ország műveltségének színvonalát nem a legtanultabb emberek személyes műveltségének nemzetközi arányvonala adja, hanem az erős társadalom műveltségének foka. Erőteljes kisgazda-társadalmat kell nevelni, melynek erkölcsi és szellemi színvonala erősen gyökerezzék földjébe, melyet okosan meg tudjon művelni és védeni. Községekben és mezőgazdasági városokban a polgári iskolákban gazdasági irányú oktatás kell, más városi iskolákban pedig az ipari és kereskedelmi irányú gyakorlati cél jelölendő meg. A polgári iskola a nemzeti kultúra anyagát és a gyakorlati élet követelményeit veszi figyelembe. E kettőt nem egymástól szétválasztva, hanem