Miről beszélgessünk? - Városon, 1955

1955-01-01

MU'&t teszUty&ssiiuU? 1955. JANUÁR 1. VÁROSBAN Ti­­­lakozunk Nyugat-Németország új parelf­egy­vérzése ellen Magyarország felszabadulásának 10 éves évfordulójára készülünk. S éppen ezekben a napokban, amikor a városokban és falvakban arról be­szélnek a dolgozók: mit jelentett számukra, hogy megszabadultak a fasiz­mus jármától, a német militarizmus újjáélesztéséről tárgyalnak az impe­rialisták. Az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország vezetői, de elsősorban az amerikai imperialisták Nyugat-Németország újrafelfegyverzésében le­hetőséget látnak rendszerük életének meghosszabbítására, saját milliárd­­jaik szaporítására. Egyben fel akarják használni a Szovjetunió és a népi demokráciák elleni háborúra, hiszen a szovjet állam fennállása óta tervez­getik a szocializmus kiirtását a föld színéről. A világ népei azonban — köztük maga a német nép — nem akarnak újra háborút. Még fel sem száradtak az özvegyek és árvák könnyei, még fel sem épültek a romok a szörnyű pusztítás óta, s a halálgyárosok a min­den eddigi fegyvereknél szörnyűbb atom- és hidrogénbombával igyekez­nek ismét rettegésben tartani az egyszerű embereket. A népek millióinak tiltakozó szava harsog ezekben a hetekben és hó­napokban: nem akarunk háborút. Ez a magyar nép, a magyar nők véle­ménye is. Nincs olyan magyar asszony, akitől a német militarizmus az el­múlt két világháborúban ne ragadta volna el apját, vagy testvérét, férjét, fiát, vagy közeli rokonát. Ki ne gyűlölné nálunk annyi balsors és annyi szenvedés okozóját, a német militarizmust? Rózsaszentmártonban az asszonyok békegyűléseket tartanak, ahol el­mondják, mit jelent nekik a béke. Dorner Lajosné, az MNDSZ elnöke már sok-sok asszonnyal beszélgetett, nemcsak kisgyűlésen, hanem felke­reste őket otthonaikban is. »Én már annyit szenvedtem életemben — mondja — 13 gyermeket felneveltem, s milyen jó nézni őket: szépek, egész­ségesek, a nagyobbak dolgoznak, a kisebbeknek népi demokráciánk lehe­tővé tette, hogy tanuljanak. Azért kapcsolódtam be a felszabadulás után mindjárt a pártmunkába, azért vagyok az MNDSZ vezetője annak a meg­alakulása óta, hogy segítsem a béke ügyét, s ami azzal egyet jelent, orszá­gunk építését.« * Kaposváron néhány nap alatt 1200 tiltakozó aláírást gyűjtöttek az asz­­szonyok. Kevés szóval nagyon sokat mondanak ezek az aláírások. Ilye­neket olvashatunk az aláírások mellett: gyermekeinkért, unokáimért. 1

Next