Katolikus gimnázium, Miskolc, 1921

A „Miskolczi kir. kath. Fráter György­főgimnázium." A nagymélt. Vallás- és Közokt. m. kir. Minisztérium 1921. évi 05­45. sz. rendeletével arra hivta fel a hazai középiskolák tanár­testületeit, hogy intézetüknek a magyar történelem egy-egy nagy alak­járól leendő elnevezése tárgyában tegyenek javaslatot. A miskolczi kir. kath. főgimnázium tanártestülete is hazafias lelke­sedéssel fogadta az eszmét. Amidőn egy középiskola nevéhez egy-egy történelmi nagy alak neve is hozzáfűződik, ezzel jelene és jövője ujabb eltéphetetlen gyökérrel kapcsolódik a múlthoz s nevében egyszersmind kifejezi azon eszméket is, amelyeknek különös szolgálatára szenteli magát. A tanártestület javaslatában Fráter György, II. Rákóczi Ferenc és Nagy Lajos neveit ajánlotta s a nagymélt. Minisztérium ezek közül választva, 64.408—1­922 V. sz. a. elrendelte, hogy intézetünk ezentúl a „Miskolczi kir. kath. Fráter György-főgimnázium." nevet viselje.­­ * V Fráter György 1482-ben született Kamícícben, Horvátországban. Ifjú korát Korvin János és a Szapolyaiak udvarában tölti, ahol acélos magyar jellemet, hagyománymegbecsülést lát. Eleinte hadipályán van, ezután pálosnak megy. Paptársai felismerik nagy tehetségét s meg­választják a sajóládi kolostor perjelének. A kettős királyválasztásban János mellé áll. Sajóládról viszi magával a menekülő János király Lengyelországba, ahol olyan hatalmas erővel és meggyőződéssel szónokolt a király ügyéért, hogy nemcsak a hallgatóságot, hanem a „követ" is megtudta indítani. Lengyelországból haza jöve, nem marad el János király mellől, kitart mellette, jóban, roszban társa lesz. A király halála után János Zsigmondnak gyámja lesz s apja helyett apja. A török foglalás mélyen lesújtja, de tettre is serkenti. A haza súlyos helyzetét egyedül ő látta világosan. Mindig az egységes és sértetlen Magyarország lebegett szeme előtt. A diplomácia forgatagában s útvesztőin

Next