Miskolczi Estilap, 1913. május (22. évfolyam, 53-68. szám)

1913-05-10 / 53. szám

1913 május 10 MISKOLCZ PESTILAP Hétpől-héfr©« Miskolcz, 1913. május 10. — Csókolom a kezét, nagyságos asszo­nyom. Miért didereg úgy? Ne h­alj­a­ így megcsúfolni az időt, a kalendáriumot. Hi­szen holnap pünkösd lesz. És maga didereg. — Mit tehetek most, ha egyszer hideg van. Jönnek a fagyos szentek. És ha ők fagyosak, mert ne lehetnék én is fagyos, mikor én szent se vagyok. — Nem szent, de szentem. — No, de remélem, hogy a pünkösd, a tüzes nyelvek ünnepe, majd csak felme­legít egy kicsit. Csak azt tudnám, hogy hol, kik és mivel fogják szimbolizálni a tüzes nyelveket. Azt hiszem, hogy maga fogja a Miskolczi Estilappal. A maga nyelve úgy is csípős, hát miért ne lehetne egyszersmind tüzes is. Mindenesetre ér­dekes, hogy éppen a tüzes nyelvek ünne­pén alakulnak át napilappá. Mintha ezzel szimbolizálni akarnák, hogy irónikusak, szatirikusok lesznek — ha akarnak. Kü­lönben majd meglátjuk, kedves tüzes­nyelvek úr, hogy milyen lesz a Miskolczi Estilip. — Azt hiszem, asszonyom, meg lesz velünk elégedve. Mi még fel tudjuk mele­gíteni. Igaz, hogy nem mi vagyunk az elsők, akik felmelegítettük. De hát az asz­­szony nemcsak másodszor vagy harmad­szor, hanem századszor vagy ezredszer , felmelegítve is jó. Nincs igazam, asszo­nyom ? — Magának mindig igaza van. Mert az újságíróknak mindig igazat kell adni. Nekik még a hamisak is igazat adnak. Vagy igazit. Mondja csak, hát mégis csak lesz ágyugyár Diósgyőrben? — Lesz, asszonyom. Ha nem is egész ágyugyár, de a legfontosabb alkatrészeit itt fogják csinálni. Itt csinálják majd az ágyucsövet, amiből lőnek és a löveget, amit lőnek. Hát kell ennél több ? Az ágyu­­talp, az már nem fontos. Mert az sose fontos, amin lőnek. Az ágyutalp az ma­radhat. Az a cső, meg az a löveg ágyú a talpán, a talp nélkül is. Ágyugyár Diós­győrben ! Az egész ország idejár majd, mert hja! itt csinálják az acél ágy­ucsö­­veket. — Mi újság a városban ? Mi van a Ta­­polczával ? — A görömbölyi Tapolczával? A Ta­­polcza, asszonyom, újjászületett. És ennél a szülésnél Hodobay Sándor főjegyző, Szűcs Sándor főmérnök, Báthory István mérnök és Kerekes József műszaki tiszt segédkeztek. A Tapolczán pünkösd első napjára kigyulnak a villanylámpák. És tódul a közönség. — Ne mondja! — De higgye el, asszonyom. Villany ég a fürdőszobákban. Két terem csoport­für­dés számára van átalakítva. Persze csak férfi vagy csak női csoportok fürödhetnek egyszerre. Vegyesen nem. Mert akkor a csoportosulásból könnyen tolongás szár­mazhatnék. Azután felemelték a hidakat. Most már állva is elcsónakázhat alattuk akárki. Felemelték a nívót. Felemelték a helyárakat. Megkeresztelték a csónakokat, a lócákat, a bort. Majd meglátja, mi lett a Tapolczából. — Hallom, hogy a zeneiskolába új tan­erőket választottak ? Igaz ! — Igaz, asszonyom. És hozzá micsoda tanerőket. A legelső köztük Koller Ferenc. Hogy hegedül ez a Koller, asszonyom! Meglássa, magukat, asszonyodat, egész megbolondítja a játékával. Mert ő nem­csak négy húron játszik. Ha akarják, asszonyom, egy húron is pendül. No és hogy forgatja a tollat. Hogy k­ ! És milyen fekete szemei vannak ... Aztán jön egy Haj.­.u is, aki csellózni fog. — Más újságot nem tud ? — Kinevezte a főkapitány a kémény­seprőket. Kettő miskolczi, egy budapesti. És most már jönnek az új seprők, hogy jól seperjenek. A tanács pedig kiküldte Szent-Gályt és Balogh Bertalant Maros­­vásárhelyre, hogy megnézzék az új kultúr­palotát. Hétfőn mennek. Együtt indulnak el és egyelőre együtt szándékoznak menni Marosvásárhelyig. — Mondja csak, igaz, hogy összevere­kedtek a török tisztek. Egy leányért ? Látja, milyen lovagiasak azok a törökök. Kardot húznak egy leányért. — Egy olyan leányért, akiért mások nem húznak se sorsot, se kardot. Aki maga fogta a törököt, mert nem tudta, hogy aztán nem ereszti el. No de ők se sokáig állanak már a miskolczi esemé­nyek középpontjában. Elmennek a jövő héten vissza — Anatóliába. — Szegények. Éppen most mennek el. A szép május közepén. Most, amikor végre megismerhetnék Miskolcz kiránduló helyeit. Sajnálom őket. Mondja, nem tesz velünk egy kirándulást pünkösdkor a Tapolczára ? — Szívesen, asszonyom. Nagyon szí­vesen. — Vasárnap délután tehát indulunk. Ebben megállapodtunk ? — Meg. A viszontlátásra! De ti ne felejtsen valami kitűnő fényképező­gépet hozni magával. Ferenczinél kaphat jobb­­nál-jobbat. Legalább megörökítjük az új Tapolczát. — Viszek, asszonyom. A legjobb gépet, ami Ferenczinél van, elviszem. Csókolom a kezét! Algion. A közönség pedig, mely különben­­ sem idegenkedett soha a Tapolczától, s ha az időjárás megengedi, pünkösd­­ első napján felkerekedik fürdőt látni. , Mert hire jár, hogy az idő a Tapolcza­­ felett sem szállhat el nyomtalan. — A konkurrencia, meg a jövedelmező­ség gondolata összefogtak és egy kicsit kipallérozták, kicsinosították, megfésülték a görömbölyi Tapolcza­­j fürdőt. Először is azt kell elmondanom,­­ hogy holnap, ünnep első napján,­­ villanylángok gyúlnak ki a Tapol­­­­czán. Villanyfényben úszik a fürdő-­­ telep. Villanylámpák égnek a fürdő­­­szobákban, a vendéglőben, a parkban , és ez már maga is mindjárt kultu­­­­rálisbb külsőt ad a fürdő képének.­­ De az egész fürdőtelepen első pillantásra meglátszik, hogy a város törődni akar a fürdőjével. Gondos­kodni akar róla annál inkább, mert a gondoskodás a közönség kényel­mét is jelenti. Ez pedig most már — a házi kezelés ideje alatt — fő, mondhatnám legfőbb szempont. A közönséget ki kell szolgálni. Min­den várakozását, minden igényét ki­­elégíteni. A közönség szép, gondozott par­kot, virágágyakat akar látni, van. Maga Fóris bácsi, a város főker­tésze tervezte a szebbnél-szebb virágágyakat. A közönség csónakázni akar. Tehát szép, új és újjá festett, külön­böző neveket viselő csolnakok vár­ják a vízi útra. A csónakázók eddig, ha a fürdőház előtt siklottak tova, alig győzték a fejüket kapkodni, lehajolni az alacsony hidak alatt. Most magas, szépen ivett hidak alatt repül a csónak és a benne ülő még állva sem üti bele fejét a hídba. Eddig a kocsik közvetlen a fürdő­telep mellett állottak meg, közel volt a dísztelen fedett állás is. Most mindez a kőbánya felé eső út mentén, a hegyaljában van elhelyezve. A kocsimegálló nem csalja most már a fürdőtelepre a legyek miriád­­jait. A görömbölyi Tapolcza-fürdő elő­nyösebb új külsőt, új ruhát kapott. Addig is, mig az uj fürdő építése bekövetkezik, a város tanácsa — de különösen Nagy Ferenc dr. pol­gármester és Hodobay Sándor dr. főjegyző — kicsinosították, tetsze­tőssé, széppé tették a város kedves kiránduló helyét, a „városi gyógy­fürdőt“. Mint érdekességet itt közöljük a Tapolcza-fürdő megnyitásáról szóló városi hirdetményt: „Értesítjük a közönséget, hogy a város tulajdonát képező Görömböly- Tapolczai fürdő folyó hó 11-én nyí­lik meg. Tájékozás céljából a következőket­­ közöljük: A fürdők reggel 5 órától kezdve­­ használhatók. Fürdőjegyek a 3., 4., 5. és 6. számú fürdőkbe 1 koronáért, 1., 2., 7. és 8. számú fürdőkben 80 fillérért adatnak ki. 12 éven aluli gyerme­­­kek 40 fillért fizetnek. Ezen árak-­­­ban a fürdőruhák árai is beszámít-­t­tatnak. A hétköznapok délelőttjén a für­dőt korlátozás nélkül egy személy is használhatja; a hétköznapok dél­utánjain, valamint vasár- és ünnep­napokon a 3., 4., 5. és 6. számú fürdők férfiak és nők részére elkü­lönítve csoportfürdőket használtat­nak s a 3-asban és 4-esben 5—5, az 5. és 6. számuakban 3—3 sze­mély fürödhet. A fürdésidő — a vetkőzést és öltözést beleértve — 1 órában álla­­pittatik meg. Csondfejegy egy órára személyen­ként 30 fillér. Gyermekjegy 20 fillér. Miskolcz, 1913 május 6. A városi tanács.*­ RPEHÍD NAGY MOZGÓSZINHÁZ WEIDLSCH.PALOTÁBAN 2 Ma színre kerül: Mater polárosa. Érdekfeszítő dráma 3 felvonásban. 5zépi bácsi Bécsben. Kacagtató. Az előadások kezdete: hétköznapokon délután 6 és este fél 9 órakor, vasár­nap és ünnepnapokon délután fél 3, 4, fél 6, 7 órakor és este fél 9 órakor. 14allg álla­­fm (a ▼árosnak fizetendő vigalmi adigdrfik. adóval) Páholyülés 1 K 65 f. Fentartott hely 1 K 10 f. — Zsöllye 88 fillér. Támlásszék 66 fillér. Zártszék 44 fillér. Gyer­mekek 10 éven alól és katonáknak őrmester­től lefelé — páholyok kivételével — félár. Riport — Saját tudósítónktól. — Miskolcz, május 10. Piros pünkösd első napján, a bazsarózsák és a kirándulások ünne­pén, nyitja meg Miskolcz t­jf. város tekintetes tanácsa a város tulajdonát képező görömbölyi Tapolcza-fürdőt. Tegnap jelentek meg az utcákon a megnyitásról szóló falragaszok. — Miskolcz város tanácsa, csakúgy — mint az avasi vendéglősök, vagy más fürdőtulajdonosok — falraga­szokon adja tudtára a városnak a fürdőmegnyitás idejét. 3 HARISNYÁK a legjobb minő­ségű (flohr)cérna trikók, nadrággal együtt, félharis­nyák (sockerlik) és mindenféle kö­tött és szövött áruk jól csakis a HARISNYA KIRÁLYNÁL szerezhetők be. KÖNYVES JENŐ Miskolcz, Széchenyi­ u. 18. Telefonszám 260. 30 Jó kávé Berry-nél kapható! 34 Miskolcz, Király­ utca 7. Friss zöld főzelékek, csemegék, sajtok, tejtermékek, mindenféle felvágottak és fűszernemű­ek a leg­olcsóbb árakon kaphatók ----- — " BÜGDY" ISTVÁN ható, kívánatra házhoz szállítva! ^sSS^SSSSul Kazinczy­ utca 10. Vőneky-ház. Főposta mellett. Kitűnő uradalmi tej állandóan kap­f

Next