Magyar Élet, 1944. március (6. évfolyam, 49-73. szám)

1944-03-23 / 67. szám

Csütörtök, 1914 március 23. MAGYAR ÉLET A zsidókérdés megoldási: kitelepítés a Turul Szövetség új munkaterve Miskolc, március 22 Most adta ki Festetich­ Domon­kos gróf országos fővezér a Társa­dalmi Turul Szövetség új munka­tervét. A nagymultú és a magyar­­országi társadalmi egyesületek kö­zött a legnagyobb társadalmi szer­vezet új munkaprogramját nagy vonalaiban érdemesnek tartjuk kö­zölni, hiszen soha nem volt na­gyobb szükség a nemzet erőinek összefogására, mint éppen a mai sorsdöntő időkben. Az új Turul munkaterv a szel­­lemi küzdelem és felkészülés fel­adatait általában a következőkben állapítja meg. A zsidókérdésben a Szövetség álláspontja 25 év óta­­ változatlan. Tudatában vagyunk a jelenlegi há­borús nehézségeknek, azonban a zsidókérdésben eddig hozott ösz­­szes törvények legteljesebb végre­hajtását­ sürgősen szükségesnek tartjuk . A zsidókérdés végleges ,A gyökeres rendezése a magyar­ság létkérdése. A végleges megoldás pedig a zsidóságnak a közéletből és magángazdasági életből való gyökeres eltávolítását jelentheti csak. Lehetőség esetén kitelepíted ultján. Félre a zsidó szellemmel! A keresztény, tiszta szellemi élet kialakítása érdekében kizáró­lag csak a konstruktív, nemzeti szellemű irodalomnak van létjogo­sultsága. Minden, legalább 5—10 ezer lakosú helységben legyen köz­könyvtár. Zsidó és zsidó szellemű írók könyvei a közoktatási intéz­mények könyvtáraiból és a köz­könyvtárakból azonnal eltávolítan­­­dók s papírgyártásra használan­dók fel. Követendő példa a karcagi könyvrostálás. A Turul programja szerint ki kell építeni a kapcsolatokat a ke­resztény, nemzeti szellemű sajtó­val. Utasítja a tervezet a vidéki kerületek vezetőit, hogy minden tagegyesület fizessen elő a jobbol­dali napilapokra, annak, hogy a magyar középosz­tály utánpótlását, felfrissítését csakis a népből meríthetjük. Biztosítani kell a magyar faj vezető szerepét A nemzetiségi kérdésben a Tu­rul Szövetség álláspontja nem vál­tozott. A magyar faj szupremá­ciáját a Szent Korongi területén minden körülmények között és minden vonalon biztosítani kell.— Vigyázni kell, hogy magyarságunk a nemzetiségek közé történt fel­szívódás útján ne veszítsen népi erejéből. Több millió magyar él külföldön. A kivándorolt magya­rok százezreinek helyére beszivár­gott zsidók teljes kitelepítését kö­veteli a Turul Szövetség. Háború után a külföldi magyarságot visz­­sza kell telepíteni. A népben rejlő óriási erők A Szövetség erkölcsi támogatás­ban részesíti a keresztény és nem­beli alapon álló és ebben a szellem­ben működő, alkotó, ábrázoló mű­vészeket és azok termékeit A népi erők fejlesztése terén a Turul Szö­vetség már eddig is elévülhetetlen érdemeket szerzett.­­ A Magyar Egészség Hete, a Magyar Föld cí­­men megrendezett kiállítások, a velük kapcsolatos előadások és a nagymérvű propaganda különösen élesen, de eredményesen hívta fel a magyar társadalom figyelmét a népben rejlő óriási erőkre. A Tu­rul által meghirdetett program kormányprogrammá vált és így született meg az Országos Nép- és Családvédelmi Alap, a Zöldke­­reszt, az Egészségvédelmi Szövet­­ség, Házasodási Kölcsön, Telepíté­si Kormánybiztosság stb. Ezeket az intézményeket jelentős mérték­­b­e­n fejleszteni kell. A Társadalmi Turul Szövetség minden tagjának a magyar népi erő nevelésére léte­sített intézményeket, a legmesszebb menően támogatni kell. A népi kultúra színvonalának emelése ér­dekében a Bolyai kollégium felállí­tását kezdeményezte. Tudatában van ugyanis a Turul Szövetség R Turul harcai hirdet a destrukció elles A magyar közszellem kialakítá­sával kapcsolatosan megállapítja a Turul Szövetség új munkaprog­ramja, hogy az utóbbi időtlen­­ zsidó aknamunka folytán ismét erősödött a defetizmus, a liberáls felfogás. A megalkuvó szellem mindjobban terjed. Az emberek nagy része azt hiszi, hogy elszínte­lenedés által egy esetleges h­dra­­fordulást is simán megúszhat.­­ Ezek ellen a jelenségek ellen a Tu­rul Szövetség teljes erővel felveszi a harcot. A közszellem kialakítá­sánál a Turmn Szövetség a közéleti tisztaságot követeli. Az új Turul munkaterv a to­vábbiakban belső szövetségi ügye­ket­ tárgyal, a szervezés, gazdasági s­ezdeményezések, a Turul Ház Alap, a Turul sajtó, a szociális feladatok kérdéseit ismerteti. Az új Turul munkaterv azt bizonyít­ja, hogy a nagymultú szövetség ismét a cselekvés előterébe lépett és ma ,amikor oly nagy szüksé­günk van egy egységes magyar társadalom kialakítására, ismét segíteni kész. Mi csak ahhoz a táborhoz tar­tozhatunk, amelyből hiányzik a Szovjet Birodalom Vasárnap délelőtt a Magyar Fu­tár és az Egyedül Vagyunk mati­nét rendezett az Új Magyar Szín­házban, amely hatalmas antibolse­­vista tüntetés színhelye lett az előadás során. Zsúfolt nézőtéren összegyűlt Budapest jobboldali társadalmának számos vezető egyénisége és nagy tömegekkel képviseltette magát a munkásság is. Oláh György A Hiszekegy eléneklése után Oláh György országgyűlési képvi­selő, az Egyedül Vagyunk főszer­kesztője, mondott nagyhatású megnyitó beszédet. — Azért jöttünk ide, hogy a bi­zonytalankodóknak, a kétkedők­nek, mondotta többek között, oda­kiáltsuk Kossuthtal: Mi nem alku­szunk! Ha Kossuthék két világha­talom malomköve közé kerülve nem alázkodtak meg, mi sem lehe­tünk olyan hitványak, hogy az új Paskievicsek csizmáját csókoljuk, amikor a másik világhatalom a világ legerősebb hadseregével itt­ áll mellettünk. — összejöttünk, hogy megkér­­­dezzük: tessék idejekorán kibújni ebből a langyos üvegházból. Mert akik ma is azt hirdetik ná­lunk, engem a nagyvilág drámája nem érdekel, én irtózom minden­től, ami világpolitika, azok ma már a hitetleneket a szalonbolse­­vistákat támogatják. Oláh György ezután ismertette a bolsevista világszemlélet pusztí­tó voltát, majd hangoztatta, hogy az állítólag feloszlatott komintern továbbra is szorgalmasan rakja legkülönbözőbb kakuktojásait. Az egyiket úgy hívják, új humaniz­mus, a másikat békepárt, a har­madik harc a népszabadságért, a negyediket harc a jobboldali zsar­nokság ellen, az ötödiket küzdelem az egyén felszabadításáért. Figyel­meztetjük a magyar társadalmat: sok minden, ami tegnap még szép lelkek ártatlan szórakozása volt, ma dinamittal való játék, össze­jöttünk, hogy számot adjunk róla, hány írótól lett azóta azok közül, akik minket vádoltak idegen esz­mékkel, a legrettentőbb idegen eszmekor megszédültje, anélkül, hogy­ tudná magáról, hogy musz­kavezető. Rajniss Ferenc Rajniss Ferenc emelkedett szó­lásra ezután: — Alig aegy®ds*hís#d* annak — mondotta —, hogy a vörös forrada­lom tüzét hírhedt kalandorok láng­ra lobbantoták a hasc®ren küzdő seregek mögött s trianoni halálra sebezték a fáradt magyar nemze­tet. Károlyi Mihály, Kohn Béla zendülésének rövid tíz hónapjában darabokra hullott az ország. Vagonlakók és menekül­tek százai ették a honta­lanság­ keserű kenyerét s lelketlen zsidó terroristák uralkodtak Szent István földjén. Hányszor sírtak akkor hogy csak egyszer menekülhessenek ki a bol­sevista pokolból és soha többé nem feledkeznek meg a nép és nemzet iránti kötelességükről és soha többé nem tűrik meg hazájukban a zsidó­ság és marxizmus bomiasiaé akna­munkáját. Nyugodtan állíthatjuk, hogy sehol a világon nem úszták meg vétkeiket a bolsevizmus szál­­láscsinálói, mint min­álunk. Ezután azt fejtegette Rajniss Fe­renc, hogy a magyar nemzet a leg­csekélyebb mértékben sem felelős az emberiségre szakadt borzalmas világháborúért." — Mi nem készíthetünk progra- 5 mm Imrédy Béla Végezetül hatalmas ünneplés kö­zepette vitéz Imrédy Béla ny. mi­niszterelnök jelent meg az előadói emelvényen. Első szavai után érzett, hogy nem a matiné számára össze­állított beszédét mondja, hanem rögtönöz. Bevezető szavaiban hivat­kozott a helyzet komolyságára. Be­­feje­zésül meg-megúj­uló lelkesedés közepette szögezte le pártjának a német szövetségesekhez érzett hűsé­gét. mok.-.t száz esztendőre, nem csal­im­juk magunkat a tényektől füg­getlen jámbor elmélkedésekkel, mert a világ két táborra szakadt, mi csak ahhoz a táborhoz tartozhatunk, amelyikből hiányzik a Szovjet Biroda­lom, a nemzetközi bolse­vizmus és a régi kisantant. A magyar nemzet életének kultú­rájával és rendeltetésének minden erejével küzd a bolsevizmus ellen s az 1919-es vörös forradalom óta ter­mészetes szövetségeseinek tekint minden olyan népet, amely a bol­sevizmus megakadályozására, nem­zeti küzdelmet indított. A marxizmus minden válfaja a bolsevizmus útját egyengeti , a szociáldemokrata vezérek csak ad­dig fújják a szabadság dalát, amíg ■íérkezik a várt idő, a kommunista egységokmány elvtársi aláírására, sötéten felrémlő bolsevista törek­­vések a háborús árnyékban, hogy tagadhatnák meg a magyarság baj­társi rokonszenvez és mélységes há­láját azoktól a seregektől, amelyek Etler Adolf zászlói alatt, a vérál­dozat páratlant elszántságával küz­denek a­­Dnyeper és a Bug között. Velük vérzünk s honvéd fiainkban velük vagyunk a magyar határok előterében s a győzelmüket kíván­juk, a szabad népek a mi hazánk, Magyarország érdekében. —•­ Árulók azok­­ mindannyian és belső ellenségek, akik soha sehol meg nem mondották becsületes nyíltsággal, hogy mi a véleményük a bolsevizmusról és hogy hajlan­dók-e küzdeni ellene, vagy a musz­kavezetők aljas szerepére leselked­nek. — Ma már hiába suttognak az angolkórba esett előkelőségek is arról, hogy ők utálják ugyan a bol­­sevizmust, de bíznak az angolszász demokráciákban, mert a bolseviz­­mussal szövetséges nagyhatalmak egyebet sem tesznek, csak vissza­koznak a szovjet elől s még az em­bertelen terrorbombázásokkal is a szovjet céljait szolgálják. — A mi magyar szempon­tunkból a demokrácia és a bolsevizmus határvonalait egybemosta a zsidóság, a háborús célokban pedig a demo­­krata hatalmak a győzök műi esetére átengedték a sűrűn lakot­ts,arány­lag szegény Délkeleteurópát a Szovjetnek. — Higgjelek — mondotta vége­zetül Rajniss Ferenc — a magyar igazságban és az áldozatos küzde­lemben, hogy ki ne hullassa a drá­ga magyar színt az idő, a világ szép­­ségéből. Az országbomlasztók ellen küzd a Magyar Élet

Next