Magyar Jövő, 1919. október-december (1. évfolyam, 1-73. szám)

1919-10-05 / 1. szám

Vasárnap, október 5. им—шиа—ммм м A miniszterelnök Dunán­túlra utazott. Budapest, október 4. Friedrich István miniszterelnök ma délután Szakács Andor minisz­teri osztálytanácsos, sajtófőnök ki­séretében Siófokra, Keszthelyre s Zalaegerszegre utazott s vasárnap este tér haza dunántúli útjáról. A munkásbiztosító pénz­­tárak államosítása Budapest, október 4 Tudósítónk jelenti, hogy az­ Or­szágos Munkásbiztosító Pénztár és a Kerületi Munkásbiztosító Pénztá­rak adminisztrációját államosítani fogják. MAGYAR JÖVŐ 3 Római Moius egyházkösz­­ségi tanács választása.­ ­ A felső-miskolczi r. kath. egy­házközség uj szervezetében meg­alakult ■ 100 tagú képviselőtestülete f. hó 2- án tartotta Rétay Kálmán esperes-plébános és Greutter József főgondnok elnökletével a hitköz­ségi iskolában első gyűlését. Elnök megnyitó beszédében rámutatott ama fontos feladatokra, mely a kép­viselőtestület tagjaira, az egyház­­községi ügyek minél sikeresebb intézésében vár, kéri lelkes s oda­adó támogatásukat, majd felhívta a tagokat az előírt hivatalos eskü le­tételére, mely felhívásnak a jelen voltak mindnyájan eleget tettek. A módosított alapszabályok ismerte­tése után egyhangú határozattal kimondotta a képviselőtestület, hogy az eddigi iskolai­­pénztár mellett egyházi pénztárt is létesít. Megálla­pította az adófizetés mértékét és módozatait. Elhatározta a gyűlés, hogy a templomba a villanyvilágí­tást az egyház már a közel jövő­ben bevezetteti s a költségeket gyűjtés útján szerzi be, mely célra már ezideig is szép adományok érkeztek be a hívek áldozatkészsé­géből. Temető-gondnoknak Kerekes Mihály választatott meg. Az egyháztanácsba beválasztatott : Adorján Árpád géplakatos, Bodrogi István állami anyakönyvvezető, id. Detvái József gyári munkás, Farkas János rendőrhadnagy, Ficzek Béla ny. vármegyei irodaigazgató, Gon­dos Jusztin ny. telekkönyvvezető, Greutter József magánzó, özv. Gu­bicsek Jenőné tanítónő, Hajós Mi­hály iparos, Kantusz Rezső nyug. művezető, Kálnássy Géza állam­pénztári tanácsos, Kerekes Mihály iparos, Koturnya Dezső számvev. tanácsos, Kronberger Béla tanár, dr. Mikulecz János orvos, Némethy Jó­­zsefné tanítónő, dr. Plank Miklós t. főjegyző, Potenga Ferenc építő­mester, id. Skody József iparos, Szedlák János gyári munkás, Szi­­lassy József iparos, dr. Sztankóczy László máv. titkár, Telek Géza igazgató-tanító, Unger László máv. főellenőr, Untener Bertalan rend­őrségi tisztviselő és Villányi Andor tanár. Póttagok lettek : Fodor Kál­mán, Pap István, Bogár Józsefné, Juhász Sándor, Visnyei Pál és Mol­nár András. Az egyháztanács, a vá­lasztásnak egyházhatósági megerősí­tése után, fog megalakulni s vá­lasztja meg az egyházközség világi tisztviselőit és nevezi ki a különféle bizottságokat. Börtöncellákban fogant e gondolat. Ott érlelődött azok között, kiknek lelkében Kun Béla uralma idején is Széchenyi István szelleme élt... Az átkos emlékű proletár­diktatúra mint pusztító fergeteg zúgott el felettünk. A bolseviz­­mus, mely egy jelentőségű volt az életfeltételek kegyetlen meg­tagadásával, mely a gondolko­dást és érzést valóságos anar­chiába sülyesztette le, mely romba akarta dönteni mindnyájunk tu­datában élő nemzeti küldetésünk munkáját, ez a gazsággal és vérrel táplált szörnyeteg, mely nemzeti becsületünket is fel­falni készült , rettenetes tanulsá­gokat hagyva reánk nehéz örök­ségképen, önástó sirjába hullt. Egy végsőkig meggyötört or­szág átka virraszt e sir fölött, melyből nincs, mert nem lehet feltámadás. A megújhodásnak, újjáépítés­nek nagy akarása lángol fel a magyar szivekben. Magyarország öntudatra kelt, az elfojtott ma­gyar erők kiszabadultak a kis­hitű gyávaság börtönéből, új erővel ébred a régi igazság : csak a nemzeti eszme tud az ember cselekvésének irányt és tartalmat adni. Lángolóbban mint valaha, ég­jen a nacionalizmus szent tüze, melyet a nemzetköziséget hir­dető uralom éppen akkor akart botorul eltaposni, mikor az egész világon ennek fénye világított. Nagy nemzeti célok tűnnek fel a magyar láthatáron : a még mindég borús ég messze lát­határán, a könnyes múlt után, a mosolygó jövő előtt. Ennek a jövőnek, a szépnek, a boldognak tettre és áldozatra­­kész munkásait hívja magához közös munkára a­ Magyar Nem­zeti Szövetség. A szövetség célja egyesíteni a pártpolitika fölött álló egy­séges nemzeti gondolatban min­den igaz magyar embert, egye­síteni és érvényesíteni minden magyar erőt és értéket. Ellen­őrizni és kiirtani a magyar köz­életből és kultúrából minden nemzetietlen irányzatot, minden nemzetbontó törekvést, jelent­kezzék az akár osztályharc, akár a tudomány álarca alatt. Meg­őrizni és tiszteletben tartani a lelkiismeret és a hitélet szabad­ságát. Nemzeti tartalommal, igaz tudományossággal és tiszta mű­vészettel tölteni meg a magyar kultúrát, intenzívebbé és gya­­korlatiasabbá tenni a népneve­lést és a kultúra révén köze­lebb hozni a földmíves és mun­kás osztályokat a polgársághoz. Ellenőrizni a közintézmények és közhivatalok működését, ki­irtani a protekciót és korrup­ciót. Minden munkát tisztesté tenni, minden dolgozó részére az emberhez méltó megélhetést biztosítani, támogatni a kis­gazdákat, az ipari és földműves munkásságot. E nagyban körvonalazott cé­lok valóra váltására létesült a budapesti Magyar Nemzeti Szö­vetség, melynek országos kere­tében és vele szorosan együtt­működve alakult meg a Magyar Nemzeti Szövetség borsodvár­megyei és miskolczi csoportja. Hírlapot tart fenn, a “Magyar Jövő”-t, amely a hazaszeretet érzését ébren tartja és a tiszta erkölcsök uralmát biztosítani törekszik, amely megküzd min­den nemzetietlen irányzattal, ér­zelmi egységbe fűzi a szövetség tagjait és őket az egyesület működéséséről tájékoztatja. Kezdeményezi és elősegíti a hazafias ünnepségek és tudomá­nyos, valamint népszerű isme­retterjesztő előadások, különösen a több termelést szolgáló nép­szerű előadások megtartását. Fontosabb kulturális és gaz­dasági kérdések megvitatására vitaestélyeket rendez, érintkezést keres a különböző társadalmi, gazdasági és szakegyesületekkel, elősegíti a termelő, értékesítő, valamint beszerzési csoportok alakulását, a gazdasági fellen­dülés érdekében szükséges in­tézmények létesítését kezdemé­nyezi, végül a szegényebb nép­osztály tanácscsal való ellátá­sára és támogatására népirodát nyit. Meg akarja csinálni mindazt, amit csak el lehet érni a ma­gyar társadalom összetartásával, együttjáró céltudatos munkájával. Egyéni haszon, anyagi érdek nem fog kielégítést találni a szövetségben. Tagjaitól áldozat­­készséget vár úgy munkában, mint pénzben. Pártoktól függetlenül egye­temes nemzeti politikát űz. Ez fog szövetségünknek tömeg­mozgató hatalmat adni. Felekezeti gyűlölködést nem ismer. Vallási harcok szándékát elhinteni a Magyar Nemzeti Szövetségről ostobaság, feltéte­lezni hitványság. A megértés és kiegyenlítődés szelleme irányítja a szövetséget azokkal szemben is, kik a sö­tét napokban lelketlenül félre­vezettetve megtévedtek. Igazsá­got akarunk és nem bosszút. A Magyar Nemzeti Szövet­ség követendő útját az apostoli kettős kereszt s nem az Inter­­nacionálé ötágú vörös csillaga mutatja. Mert a nemzeti érzés érvényesülésének útját állhatta ideig-óráig a gonoszsággal és tudatlansággal szövetkezett nem­zetközi teóriák terrorja, de kitör az feltartózhatatlan erővel és félrelökve minden hazafiatlan, a nemzet szívében nem gyöke­rező bálványt, diadalmasan kell visszahódítania hatalmát megté­vedtek és kicsinyhitüek fölött. Ezt szolgálja mindenek fölött a Magyar Nemzeti Szövetség. . . Börtöncellákban fogant ez eszme. Ott érlelődött azok lel­kében, kik soha feledni nem tudták, hogy bármily sötét a fellegtábor, felette mindig kék marad az ég. Magyar Nemzeti Szövetség: Dr. Görgey László. Megnyílt a városi zeneiskola. A városi zeneiskolai bizottság ok­tóber hó 1-én dr. Szentpáli István polgármester elnöklete mellett ülést tartott, amelynek főbb tárgyai a he­lyettes igazgatók jelentései és a tan­­díjmentességi kérvények elbírálása voltak Zeneiskolánk nagy jelentő­ségét illusztrálja az a körülmény, hogy a jelen tanév kezdetén több mint 600 növendék jelentkezett be­iratkozásra, akik közül azonban csak 530 növendék volt felvehető, rész­ben helyiséghiány, részben a tan­erők elégtelen száma miatt A fel­vett növendékek a következőképen oszlanak meg : zongora tanszakra felvétetett 363, hegedűre 134, énekre 20, gordonkára 12 és orgonára egy növendék. A művészeti­ és tudományi teen­dőkkel­­ megbízott igazgatóhelyettes Budapesten sikeres tárgyalásokat folytatott kisegítő tanerők alkalma­zása tárgyában, s a hegedű tanszakra Bognár Árpád, a zongorára pedig Fuhrman Margit orsz. zeneakadémiát végzett tanárokat nyerte meg. E kisegítő tanerők alkalmazása esetén még néhány növendék, első­sorban a zeneiskolának már volt növendékei , felvehetők lesznek. A tanári sze­mélyzet száma ezekkel 17-re fog emelkedni A tandíjmentességi kérvényeket a bizottság túlnyomórészt a tanári kar jól megindokolt véleménye alapján intézte el, főleg a szülők vagyoni helyzetét és a növendékek tehetségét mérlegelve. Itt említjük meg, hogy a Szent- Gály Gyula elhunytával megürese­dett igazgatói állást a város illeté­kes hírek szerint méltó utóddal szándékszik betölteni, akár pályázat,­­akár meghívás útján. A város ve­zetőségének ez az álláspontja bizo­nyára megegyezik a közönségével, mert egy ily nagyobbszabású, erős fejlődésben levő intézet vezetése csakis oly egyénre bízható meg­nyugvással, aki egy Lányinak, Szent-Gálynak örökébe méltán lép­het. Az útlevélü­gy szabályozása: Budapest, október 4. Mint tudósítónk jelenti, a belügy­miniszter valamennyi városi és megyei törvényhatósághoz körren­deletet intézett az útlevélügy sza­bályozása tárgyában. E rendelet egyben az igazoló jegyek kiállítása iránt is intézkedik. A rendelet leg­sarkalatosabb intézkedése az, hogy kis- és nagyközségek elöljárósága, rendezett tanácsú és törvényható­sági városokban pedig az elsőfokú rendőri hatóság egyedül illetékes az útlevelek és igazoló jegyek ki­állítására.

Next