Magyar Jövő, 1919. október-december (1. évfolyam, 1-73. szám)
1919-10-23 / 16. szám
2 Szemelgetés a politikában. * Napok óta érdekes jelenséget figyelhetünk meg. Az eltemetett munkapárt nagyjai egymásután kelnek ki sírjaikból s jelennek meg a politika színterén... Kisértet járás... Lukács László, ez a régen bebalzsamozott múmia is sütkérezik az őszi napsugárban. Mit keres és mit akarnak a többiek is? Nem kellenek... maradjanak elhantolt sírjaikban. Nem kellenek még akkor se, ha olyan csábos ígérettel jönnek, hogy hajlandók elismerni a Friedrich kormányt és — hallatlan — hajlandók keresztény politikát csinálni... Így se kellenek, mert eszünkbe jut a klaszszikus közmondás : Timeo Danaos et dona ferentes, mondhatnók így is: csak barátaimtól óvjon az Isten... * Pártatlan kormányt és pártatlan karhatalmat követel tárgyalási alapul Friedrichéktől Lovászy és b. társasága. Rendben van, de ők hozzák viszont a pártatlan országot. Ugye nem lehet ? Ezt Lovászy úrék is jól tudják. De hát mi is az a pártatlan kormány és pártatlan karhatalom ? Miféle új csodabogár ? Megsúgjuk: ha a kormánynak és a karhatalomnak az álma, vágya, akarata nem keresztény és magyarország volna, pártatlan volna a kormány is, a karhatalom is. De mert igen... hát nem... Itt van a kutya eltemetve... Tanulság : a keresztény Magyarországnak nem lehet keresztény gondolkozású kormánya és keresztény világnézeten álló hadserege... így van-e ez Lovászy úr? Lássunk tisztán... * Igen érdekes! A kormány — mindenki tudja - keresztény és magyar országot és keresztény közvéleményt akar ez ezeréves keresztény többségű Magyarországon. Támadják, gyalázzák, maholnap fehér kommunistáknak is elnevezik... Értsük meg... Keresztény Magyarországot akarnak és komolyan, erősen akarják .. A szociáldemokrata vezérek nyíltan bevallják, hogy a nemzetbomlasztó osztályharcról nem mondanak le és... igen érdekes... Lovászytól kezdve Nagyatádin keresztül a „vezérlő“ politikusok a szocialisták barátságát keresik, fuzionálni, barátkozni és csókolódzni készek velük... Érthető ez? meg lehet ezt érteni és lehet ezt tenni ? Hja ez a magyar politika... Szomorú . Ez a magyar politika... És mi akarjuk az országot megmenteni . ? Az orosz bolsevik kormány Omszkba szökött. Bécs, október 22. A londoni Times távirata szerint a moszkvai bolseviki kormány Omszkba szökött. Zürich, október 22. Denikin főhadiszállásáról táviratozzák, hogy csapatai Moszkva ellen nyomulnak. — Moszkva három oldalról teljesen el van zárva. MAGYAR JÖVŐ Csütörtök, október 23. Reflexiók Duszik Lajosnak „Gondolatok a zsidókérdésről“ ciraű cikkéhez. *** Magyarországnak ma már egyik legfontosabb problémájáról, a zsidókérdésről írt Duszik Lajos a „Magyar Jövő“ vasárnapi számában. A keresztyén pap, ki krisztusi szeretettel szívében, magasra tartott kereszttel emel szót a pogrom ellen, a zsidókérdés megoldását a már magyarrá lett, átasszimilálódott zsidóktól várja, ezeknek térítő, magyarosító munkájától, mellyel zsidó hitsorsosaikat a magyarságnak megnyerni tartoznak. Nincs józan eszű magyar ember, aki meg nevetné a pogromnak még csak gondolatát is, el ne ítélné a brutális és erőszakos eszközök alkalmazását. Annyira gyengék mi keresztények mégsem vagyunk, hogy testi erővel védjük igazunkat, melynek büszke tudata nemes méltóságot ad nekünk s eltilt minden nemtelen eszköz használatától. Nyitott kaput dönget, aki a pogrom ellen óv, a gyűlölet rémét, a bosszú fúriáit ne is emlegessük, mert de strigiis, quia non sunt, nulla narratio fiat ! Ugyanúgy, amint megalakult a Magyar Nemzeti Szövetség, mely a keresztény magyarságot hívta közös nemzeti munkára, létrejött — azt megelőzőleg már — a Magyarországi Cionista Szervezet, mint az ország zsidó népének nemzeti szövetsége. Jól értsük meg a szót: az ország zsidó népének nemzeti szövetsége, mely a wilsoni nemzetiségi elv alapján, mint másnyelvű és másfaju nép, mint nemzeti kisebbség, a népszövetség védelme alatt önállóvá szervezkedik. Hivatalos lapja, a Budapesten megjelenő „Jövőnk“, a Magyarország zsidóságához intézett felhívásában azt hirdeti, hogy „a zsidóság mai helyzetének oka a magyarországi zsidóság eddigi, magát eltagadó politikája volt, mely a zsidó nemzeti létet elhazudó, idegen színek alatt, lelkileg hazug jelszavakkal dobálózó, gerinctelen asszimiláns politika volt". „Ennek a korcsnemzedéknek — t. i. a magyarrá asszimilált zsidóknak, írja Raab Andor a „Jövőnk"ben, — ki kell pusztulnia, ezekkel a gáncsvetőkkel egyszer s mindenkorra végeznie kell a zsidóságnak, ki kell lökni őket magunkból, ha nem akarjuk, hogy állandó elszívói legyenek életerőnknek és árulói legszentebb vágyainknak“. „És már megint zsidók akarják a keresztény magyar társadalmat hazafiságra tanítani? — folytatja a „Jövőnk", —de hát ki bizta meg ezeket az urakat, hogy a zsidó nép nevében mernek így beszélni? A magyarországi zsidó nép feladata lesz, hogy kilökje magából ezt az elidegenített elemet és a cionista szervezet feladata lesz új orientációt mutatni a magyarországi zsidó népnek. Ez az új orientáló csak a zsidó nemzeti alapon való szervezkedés lehet. Az „Egyenlőség" című zsidó nemzetiségi újság szintén a felekezeti elzárkózás szükségességét hirdeti s a »Múlt és Jövő« cím alatt megjelenő zsidó hetilap a zsidóság legnagyobb bűnének, minden egyéb bűne forrásának, ugyancsak az asszimilációs irányt jelenti ki. Hát kérem szeretettel, hogy gondoljuk most már amegértést, a nemes, erős kézfogást", a kebelre ölelést? Hogy fogják megoldani a zsidókérdést az asszimilált zsidók? Zsidó tollai íródtak a „Jövőnk" 1919 október 8-iki számában ezek a megállapítások is : — „A zsidóság ma is külön fajt alkot, a mely egészen más történelmi fejlődésnek és kultúrái kialakulásnak az eredménye mint a magyarság. — Hamis illúziókban ringatja magát az, ki azt hiszi, hogy a zsidóság széles rétegei a magyarságba teljesen felszívódtak. — Hiába várják azt, hogy a zsidóság vallása fönntartásával teljesen beolvadjon a magyarságba. — Faji magyar érzést ne várjanak a zsidóktól, mert ez teljesen lehetetlen, ez a földből, az évszázadok múltjából fakad, a magyar fajoa teremtés sem egyházi, sem politikai intézmények magyarrá nem csinálhatnak senkit.* Márványba vésni való igazságok, melyeknek különös súlyt az ad, hogy ezek nem keresztény vádak, de zsidó beismerések ! A zsidókérdés nem vallási, nem társadalmi, nem gazdasági kérdés, sőt nem a bolsevizmus keltette bosszúérzet kérdése sem, nem nemtelen érzelmekből táplálkozó sötét téveszme, hanem a magyar nationalizmusból és a zsidó faji elkülönülésből fakadó nemzetiségi kérdés. A keresztény magyarság szervezkedése pedig jogos nemzeti önvédelem. Mikor indul meg a pénz- és a csomagforgalom. Nyilatkozik a miskolczi posta vezetője. A magyar államnak a múltban, európai hírnevű intézete volt a magyar posta. A forradalmi idők által létrejött zilált közbiztonsági állapotok ennek az intézetnek az életerejét is teljesen megbénították Ma csak a közönséges és ajánlott levelek forgalma, valamint a táviratok felvétele eszközölhető, sem pénzt vagy csomagot nem lehet postán küldeni. Felkerestük ez ügyben a miskolczi postahivatal vezetőjét Szerbák Géza főfelügyelőt, hogy információkat szerezzünk arra nézve, mikor indul meg a posta teljes forgalma. A postafőnök kérdésünkre a következőkben nyilatkozott : " A postahivatal személyzete minden pillanatban várja a teljes munka felvételét. Ezidőszerint a közbiztonság bizonytalansága miatt felsőbb rendeletre részben szünetel a munka. Csakis közönséges és ajánlott leveleket veszünk fel , de azokat is csak nyitva, mert cenzúra alá kerülnek. Távirat felvétel is van, távbeszélőn is lehet beszélni. — Megindult e már a külfölddel a postaforgalom, — kérdeztük. — Ausztriából, Németországból és Amerikából már több levél érkezett. Amerikából 20 napig utazott egy levél, amíg ideért. Beszélgetésünk során megjegyezte a postafőnök, hogy a levél és távirat forgalom is lényegesen megcsökkent. Ennek magyarázatai a kereskedelmi forgalom stagnálásában látja Ez időszerint havonta 80 000 koronára becsülhető az az összeg, amit csak a miskolczi főpostahivatalnál elveszít az állam. „Dolgoznak" a betörők és zsebmetszők. Tömeges följelentés a rendőrségen. A hidek idők beálltával úgy látszik, a betörők és hasonló „tisztességes” foglalkozású egyének is szükségét érzik a pénzszerzésnek. Ezt dokumentálja a mai nap bűnkrónikája is. Az elmúlt éjjel egész sereg betörést követtek el, vagy kíséreltek meg, sőt az egyik betörőtársaság rá is lőtt az őket munkájukban megzavaró rendőrre. A délelőtt folyamán tömegesen állították elő a város különböző részeiben tetten ért zsebtolvajokat. A bűncselekményeket az alábbiakban részletezzük: Az éjszaka ismeretlen tettesek átmászva a Bábel-udvar Szinvára néző kerítésén, behatoltak a földszinti helyiségekbe és onnan 30,000 koronát bankjegyekben, egy zsák cukrot és húsnemüeket elemeitek. Ugyancsak az elmúlt éjjel betörtek a Deák-utcán levő Szepessi-féle cipészműhelybe, ahonnan cipőket, csizmákat és bőrneműeket loptak el, mintegy 20 000 korona értékben. Gyanúsított egyik ügyben sincs. Báró Gimes főhadnagy feljelentést tett a rendőrségen, hogy pénztárcáját, melyben 2400 korona volt, ismeretlen tettes ellopta. A Buza téren egy falusi asszonytól lopták el a pénztárcáját. A rendőrség valamennyi ügyben megindította a nyomozást. Volt azonban néhány olyan eset is, amelynek tetteseit sikerült elfogni, így Vig Zoltán 23 éves facér lakatossegédet bekísérték a rendőrségre, mert tettenérték, amikor a villamoson Kálmán Lajosné hejőcsabai lakostól a pénztárcáját ellopta. Útközben az őt bekísérő rendőrtől meg akart szökni és futásnak eredt. A rozmaring utcán végül elfogták és előállították. Czifra Borbála cselédleány panaszt tett a rendőrségen, hogy ismeretlen tettes ruhaneműit a szobájából ellopta. Kára 2000 korona. A detektívek megindították a nyomozást és megállapították, hogy a lopást Császár Margit cselédleány követte el. A lopott holmikat a leány lakásán megtalálták s bűnjelként lefoglalták. A leányt kihallgatása után átkisérték az ügyészségre. Igazolványnélkül akart a csehszlovák földre átjutni. 98.000 korona kékpénzt találtak nála. A napokban szerencsi csendőrség a vasúti állomáson egy galicziait igazoltatott, aki magát Teczner Fülöpnek nevezte meg. Minthogy igazolványa nem arra a helyre szólt, ahova utazni akart, előállították a csendőrségen. Megmotozásakor 98.000 korona kékpénzt és több Szalmárra címzett héber nyelvű levelet találtak nála. Minthogy a körülmények azt igazolták, hogy itt egy rendszeresen lánckereskedéssel foglalkozó egyén fogtak el, őrizetbe vették és beszállították a miskolczi államügyészség fogházába. Bűnlajstromát most állítja össze a csendőrség.