Magyar Jövő, 1919. október-december (1. évfolyam, 1-73. szám)

1919-10-23 / 16. szám

2 Szemelgetés a politikában. * Napok óta érdekes jelenséget fi­gyelhetünk meg. Az eltemetett munkapárt nagyjai egymásután kel­nek ki sírjaikból s jelennek meg a politika színterén... Kisértet járás... Lukács László, ez a régen bebal­zsamozott múmia is sütkérezik az őszi napsugárban. Mit keres és mit akarnak a töb­biek is? Nem kellenek... maradja­nak elhantolt sírjaikban. Nem kel­lenek még akkor se, ha olyan csá­bos ígérettel jönnek, hogy hajlandók elismerni a Friedrich kormányt és — hallatlan — hajlandók keresz­tény politikát csinálni... Így se kellenek, mert eszünkbe jut a klasz­­szikus közmondás : Timeo Danaos et dona ferentes, mondhatnók így is: csak barátaimtól óvjon az Isten... * Pártatlan kormányt és pártatlan karhatalmat követel tárgyalási alapul Friedrichéktől Lovászy és b. tár­sasága. Rendben van, de ők hoz­zák viszont a pártatlan országot. Ugy­e nem lehet ? Ezt Lovászy úrék is jól tudják. De hát mi is az a pártatlan kormány és pártatlan karhatalom ? Miféle új csodabogár ? Megsúgjuk: ha a kormánynak és a karhatalomnak az álma, vágya, akarata nem keresztény és magyar­­ország volna, pártatlan volna a kormány is, a karhatalom is. De mert igen... hát nem... Itt van a kutya eltemetve... Ta­nulság : a keresztény Magyaror­szágnak nem lehet keresztény gon­­dolkozású kormánya és keresztény világnézeten álló hadserege... így van-e ez Lovászy úr? Lás­sunk tisztán... * Igen érdekes! A kormány — mindenki tudja - keresztény és magyar országot és keresztény köz­véleményt akar ez ezeréves keresz­tény többségű Magyarországon. Támadják, gyalázzák, maholnap fehér kommunistáknak is elnevezik... Értsük meg... Keresztény Magyar­­országot akarnak és komolyan, erő­sen akarják .. A szociáldemokrata vezérek nyíl­tan bevallják, hogy a nemzetbom­lasztó osztályharcról nem monda­nak le és... igen érdekes... Lová­­szytól kezdve Nagyatádin keresztül a „vezérlő“ politikusok a szocialis­ták barátságát keresik, fuzionálni, barátkozni és csókolódzni készek velük... Érthető ez? meg lehet ezt érteni és lehet ezt tenni ? Hja ez a magyar politika... Szomorú . Ez a magyar politika... És­ mi akarjuk az országot meg­menteni . ? Az orosz bolsevik­ kormány Omszkba szökött. Bécs, október 22. A londoni Times távirata szerint a moszkvai bolseviki kormány Omszkba szökött. Zürich, október 22. Denikin főhadiszállásáról távira­­tozzák, hogy csapatai Moszkva el­len nyomulnak. — Moszkva három oldalról teljesen el van zárva. MAGYAR JÖVŐ Csütörtök, október 23. Reflexiók Duszik Lajosnak „Gondolatok a zsidókérdésről“ ciraű cikkéhez. *** Magyarországnak ma már egyik legfontosabb problémájáról, a zsidókérdésről írt Duszik Lajos a „Magyar Jövő“ vasárnapi számá­ban. A keresztyén pap, ki krisztusi szeretettel szívében, magasra tartott kereszttel emel szót a pogrom ellen, a zsidókérdés megoldását a már magyarrá lett, átasszimilálódott zsi­dóktól várja, ezeknek térítő, magya­rosító munkájától, mellyel zsidó hit­­sorsosaikat a magyarságnak meg­nyerni tartoznak. Nincs józan eszű magyar ember, aki meg ne­vetné a pogromnak még csak gondolatát is, el ne ítélné a brutális és erőszakos esz­közök alkalmazását. Annyira gyen­gék mi keresztények még­sem vagyunk, hogy testi erővel védjük igazunkat, melynek büszke tudata nemes méltóságot ad nekünk s el­tilt minden nemtelen eszköz hasz­nálatától. Nyitott kaput dönget, aki a pogrom ellen óv, a gyűlölet rémét, a bosszú fúriáit ne is emle­gessük, mert de strigiis, quia non sunt, nulla narratio fiat ! Ugyanúgy, amint megalakult a Magyar Nemzeti Szövetség, mely a keresztény magyarságot hívta közös nemzeti munkára, létrejött — azt megelőzőleg már — a Magyarországi Cionista Szervezet, mint az ország zsidó népének nemzeti szövetsége. Jól értsük meg a szót: az ország zsidó népének nemzeti szövetsége, mely a wilsoni nemzetiségi elv alap­ján, mint másnyelvű és másfaju nép, mint nemzeti kisebbség, a népszö­vetség védelme alatt önállóvá szer­vezkedik. Hivatalos lapja, a Buda­pesten megjelenő „Jövőnk“, a Ma­gyarország zsidóságához intézett fel­hívásában azt hirdeti, hogy „a zsi­dóság mai helyzetének oka a ma­gyarországi zsidóság eddigi, magát eltagadó politikája volt, mely a zsidó nemzeti létet elhazudó, idegen szí­nek alatt, lelkileg hazug jelszavakkal dobálózó, gerinctelen asszimiláns politika volt". „Ennek a korcsnemzedéknek — t. i. a magyarrá asszimilált zsidók­nak, írja Raab Andor a „Jövőnk"­­ben, — ki kell pusztulnia, ezekkel a gáncsvetőkkel egyszer s minden­korra végeznie kell a zsidóságnak, ki kell lökni őket magunkból, ha nem akarjuk, hogy állandó elszívói legyenek életerőnknek és árulói leg­szentebb vágyainknak“. „És már megint zsidók akarják a keresztény magyar társadalmat hazafiságra ta­nítani? — folytatja a „Jövőnk", —­­de hát ki bizta meg ezeket az ura­kat, hogy a zsidó nép nevében mer­nek így beszélni? A magyarországi zsidó nép feladata lesz, hogy kilökje magából ezt az elidegenített elemet és a cionista szervezet feladata lesz új orientációt mutatni a magyar­­országi zsidó népnek. Ez az új orien­táló csak a zsidó nemzeti alapon való szervezkedés lehet­. Az „Egyenlőség" című zsidó nem­zetiségi újság szintén a felekezeti el­zárkózás szükségességét hirdeti s a »Múlt és Jövő« cím alatt megjelenő zsidó heti­lap a zsidóság legnagyobb bűnének, minden egyéb bűne forrá­sának, ugyancsak az asszimilációs irányt jelenti ki. Hát kérem szeretettel, hogy gon­doljuk most már a­­megértést, a nemes, erős kézfogást", a kebelre ölelést? Hogy fogják megoldani a zsidó­kérdést az asszimilált zsidók? Zsidó tollai íródtak a „Jövőnk" 1919 október 8-iki számában ezek a megállapítások is : — „A zsidóság ma is külön fajt alkot, a mely egészen más történelmi fejlődésnek és kultúrái kialakulásnak az eredménye mint a magyarság. — Hamis illúziókban ringatja magát az, ki azt hiszi, hogy a zsidóság széles rétegei a magyarságba tel­jesen felszívódtak. — Hiába várják azt, hogy a zsidóság vallása fönn­tartásával teljesen beolvadjon a magyarságba. — Faji magyar érzést ne várjanak a zsidóktól, mert ez teljesen lehetetlen, ez a földből, az évszázadok múltjából fakad, a ma­gyar fajoa terem­tés sem egyházi, sem politikai intézmények magyarrá nem csinálhatnak senkit.* Márványba vésni való igazságok, melyeknek különös súlyt az ad, hogy ezek nem keresztény vádak, de zsidó beismerések ! A zsidókérdés nem vallási, nem társadalmi, nem gazdasági kérdés, sőt nem a bolsevizmus keltette bosszúérzet kérdése sem, nem nem­telen érzelmekből táplálkozó sötét téveszme, hanem a magyar nationa­­lizmusból és a zsidó faji elkülö­nülésből fakadó nemzetiségi kérdés. A keresztény magyarság szervez­kedése pedig jogos nemzeti ön­védelem. Mikor indul meg a pénz- és a csomagforgalom. Nyilatkozik a miskolczi posta vezetője. A magyar államnak a múltban, európai hírnevű intézete volt a magyar posta. A forradalmi idők által létrejött zilált közbiztonsági állapotok ennek az intézetnek az életerejét is teljesen megbénították Ma csak a közönséges és ajánlott levelek forgalma, valamint a távira­tok felvétele eszközölhető, sem pénzt vagy csomagot nem lehet postán küldeni. Felkerestük ez ügyben a mis­­kolczi postahivatal vezetőjét Szer­­bák Géza főfelügyelőt, hogy infor­mációkat szerezzünk arra nézve, mikor indul meg a posta teljes forgalma. A postafőnök kérdésünkre a kö­vetkezőkben nyilatkozott : " A postahivatal személyzete minden pillanatban várja a teljes munka felvételét. Ezidőszerint a közbiztonság bizonytalansága miatt felsőbb rendeletre részben szünetel a munka. Csakis közönséges és ajánlott leveleket veszünk fel , de azokat is csak nyitva, mert cen­zúra alá kerülnek. Távirat felvétel is van, távbeszélőn is lehet beszélni. — Megindult e már a külfölddel a postaforgalom, — kérdeztük. — Ausztriából, Németországból és Amerikából már több levél ér­kezett. Amerikából 20 napig uta­zott egy levél, amíg ideért. Beszélgetésünk során megjegyezte a postafőnök, hogy a levél és táv­irat forgalom is lényegesen­ meg­­csökkent. Ennek magyarázatai a kereskedelmi forgalom stagnálásá­ban látja Ez időszerint havonta­­ 80 000 koronára becsülhető az az összeg, amit csak a miskolczi fő­postahivatalnál elveszít az állam. „Dolgoznak" a betörők­ és zsebmetszők. Tömeges följelentés a rendőr­ségen. A hidek idők beálltával úgy látszik, a betörők és hasonló „tisztességes” foglalkozású egyének is szükségét érzik a pénzszerzésnek. Ezt doku­mentálja a mai nap bűnkrónikája is. Az elmúlt éjjel egész sereg be­törést követtek el, vagy kíséreltek meg, sőt az egyik betörőtársaság rá is lőtt az őket munkájukban meg­zavaró rendőrre. A délelőtt folyamán tömegesen állították elő a város kü­­lönböző részeiben tetten ért zsebtol­vajokat. A bűncselekményeket az alábbiakban részletezzük: Az éjszaka ismeretlen tettesek át­mászva a Bábel-udvar Szinvára néző kerítésén, behatoltak a földszinti he­lyiségekbe és onnan 30,000 koronát bankjegyekben, egy zsák cukrot és húsnemüeket elemeitek. Ugyancsak az elmúlt éjjel betör­tek a Deák-utcán levő Szepessi-féle cipészműhelybe, ahonnan cipőket, csizmákat és bőrneműeket loptak el, mintegy 20 000 korona értékben. Gyanúsított egyik ügyben sincs. Báró Gimes főhadnagy feljelentést tett a rendőrségen, hogy pénztárcá­ját, melyben 2400 korona volt, is­meretlen tettes ellopta. A Buza téren egy falusi asszonytól lopták el a pénztárcáját. A rendőrség valamennyi ügyben megindította a nyomozást. Volt azonban néhány olyan eset is, amelynek tetteseit sikerült elfogni, így Vig Zoltán 23 éves facér la­katossegédet bekísérték a rendőr­ségre, mert tettenérték, amikor a villamoson Kálmán Lajosné hejő­­csabai lakostól a pénztárcáját ellopta. Útközben az őt bekísérő rendőrtől meg akart szökni és futásnak eredt. A rozmaring utcán végül elfogták és előállították. Czifra Borbála cselédleány pa­naszt tett a rendőrségen, hogy is­meretlen tettes ruhaneműit a szo­bájából ellopta. Kára 2000 korona. A detektívek megindították a nyo­mozást és megállapították, hogy a lopást Császár Margit cselédleány követte el.­­ A lopott holmikat a leány lakásán megtalálták s bűn­jelként lefoglalták. A leányt kihall­gatása után átkisérték az ügyész­ségre. Igazolványnélkül akart a cseh­szlovák földre átjutni. 98.000 korona kékpénzt talál­tak nála. A napokban szerencsi csendőrség a vasúti állomáson egy galicziait igazoltatott, aki magát Teczner Fü­­löpnek nevezte meg. Minthogy igazolványa nem arra a helyre szólt, ahova utazni akart, előállították a csendőrségen. Megmotozásakor 98.000 korona kékpénzt és több Szalmárra cím­zett héber nyelvű levelet találtak nála. Minthogy a körülmények azt igazolták, hogy itt egy rendszere­sen lánckereskedéssel foglalkozó egyén fogtak el, őrizetbe vették és beszállították a miskolczi állam­­ügyészség fogházába. Bűnlajstromát most állítja össze a csendőrség.

Next