Magyar Jövő, 1920. január-december (2. évfolyam, 4-299. szám)

1920-05-28 / 122. szám

Vita az aláírás kérdéséről. — A nemzetgyűlés ülése. — Budapest, május 28. Rakovszky István fél 11 órakor nyitja m­eg az ülést. Az elnöki előterjesztés után bejelenti, hogy Friedrich István és Zákány Gyula napirend előtt felszó­­lalátta kének és kaptak engedélyt. Az első felszólaló Friedrich István. Békeszerződésről van itt szó, — mondja. — Én azonban úgy látom, hogy itt nem egy békerek szerző­désbe vételéről, hanem egy írásról van szó, am­ely levertségünket, le­­tiprásunkat szerződésbe akarja fog­lalni. Én nem tudok az ententstől semmit sem várni, én azt hiszem, hogy ez az orientáció, amely az entente felé törekszik, elhibázott dolog. A nemzet akkor követte el a leg­nagyobb hibát, mikor elhatározta magát a háborúra. (Élénk ellent­mondások a Ház mindkét oldalán.) Szterényi József : A nemzet nem határozta el magát a háborúra, hanem csak tudomásul vette a kényszerhelyzetet. Friedrich István: A hibát akkor követte el a nemzet, mikor elfogadta a háborút. kimondi Semadam Sándor: Te is csinálsz fogalmazási hibát, a nemzet is csinálhatott. Friedrich István : Ezt a felfogást már nem helyeslem, tisztelt minisz­terelnök úr! Ha 1917 ben i­e­ejte­­tük volna a habot itt, minden­esetre jobb békét kaphattunk volna. Nem mondom, hogy ez az akkori kor­mánynak hibája. Huszár Károly : Kik csinálták az összeomlást ? Friedrich István : Mindenesetre felelősségre kell vonni őket , a leg­kisebb bűnöst is fel kell akasztani. (Helyeslés). huszár Koroly: Ha tényleg mind­egyiket felakasztják, akkor magam is megnyugszom. A béke aláírásának tragédiáján át kell tsr­ün­k, annál könnyebben ment volna az, minél hosszabb határidőt kaptunk volna. A kormány azzal követte el a legnagyobb hibát, hogy a határidőt nem igyekezett kitolni. A fech­evizmus csak egy epizódja volt a világháborúnak, amely még nincs befejezve. Nincs lefegyverzés, csak azokat fegyverük le, akik az antantnak veszedelmesek. A letiport nemzeteknek is joguk van szervez­­kedni. Én nem félek a fenyegetések­től, hogy ha nem írjuk alá a békét, háború lesz. Ha ezt tényleg látnám, az én véleményem is más lenne. Az aláírás borzalmas hatással lesz a megszállott területekre. Ők nem azt mondják, hogy a békét alá kell írni vagy nem kell aláírni, hanem azt, hogy a békét nem lehet és nem szabad betartani. huszár Károly : Ez a demagógia. Fridrich: Az demagógia, hogy átkozott a kéz, amelyik a békét alá­írja. Az önök álláspontja az, hogy a békét aláírják, de nem­­ártják meg. Ha a reviz­ó nem jön, mi lesz ? Beismeri, hogy nehéz a helyzet, mert ismeri a magyar ember inicia­­tivátlanságát és a magyar lélek le­targiáját. Az ententében nem lehet bízni, a­z épszö­vetségben sem, hogy az egy becsületes, őszinte valami. A kormány nem képviseli még a csonka Magyarországot sem, tehát­­ nincs felh­­almazva a béke aláírá­sára. A közhangulat az aláírás ellen van, tehát a kormánynak meg kel­lett volna várni a tiszántúli válasz­tásokat. Mivel a kormány nem kép­viseli a csonka országot sem, azért tiltakozom az aláírás ellen. (Zajos helyeslés Fridrich hívei között) Utána Zákány Gyula szólal fel. Helyteleníti az enyelgő hangot, amely a nemzetgyűlésen e tragikus pilla­natban megnyilvánul, ő az utca népe előtt megesküdött, hogy az aláíráshoz nem járul hozzá, ellene tiltakozik. Ezután az elnök öt perc szünetet ad, majd a főváros törvényhatósági bizottság újjáalakításáról szóló tör­vényjavaslat részletes tárgyalására tértek át. A 11. szakasz után az el­nök a tárgyalást berekesztette. A legközelebbi ülés holnap lesz, melyen a törvényjavaslatot folytató­lagosan tárgyalják, fél kettőkor pedig Szabó István közélelmezési miniszter több hozzá intézett interpellációra fog választ adni. Az ülés délután két órakor vé­get ért. Budapest, május 27. A politikai közvélemény a földbirtokreform-al­ két után most a földbirtokreform tör­vényjavaslata felé irányul. Az érdeklődést a kisgazdapártban tel­jesen ez a kérdés foglalja le. A ja­vaslat arott forog közkézen és máris meglehetősen ellentétes véleménye­ket váltott ki. Mindjobban észre­vehető egy olyan áramlat, amelynek Bubinek Gyula tervezete nem felel meg és azt nem tartják elfogadható­nak. Napok óta több megbeszélést folytattak és már kialakult a párt­többségnek az a véleménye, hogy ha a javaslaton jelentős változtatást nem eszközölnek, úgy az elégület­­lenek nem fogják a mai formájában a javaslatot megszavazni. Elsősor­ban kifogásoljak a javaslatban kontemplán napi megváltási árat. A kisgazdák szerint ez lehetetlen megterheléssel járna a földet igény­lőkre nézve, mert pénzünk értéke javulni fog, a kölcsönvevő pedig hosszú ideig marad adós és értéke­sebb pénzzel lesz kénytelen fizikni. Másik kifogás az ellen irányul, hogy a birtokrendező tanács össze­állításában nem honorálják a föld­­igénylők érdekeit. Nincs pacizísozva az sem, hogy kinek van joga föld­höz, sem pedig a kisajátítási joga. Azt is kifogásolják, hogy tizenöt évig tartson a földreform végrehaj­tása. Azt hangoztatják, hogy ha nem sikerül a párton belül tiszta helyze­tet teremteni, akkor megtörténhet az új megecesedési pont a politikában, amely a jövő alakulás magva lenne: a demokrata kisgazda­pártnak a demokrata érzésű keresztény szocia­­listákkal való egyesülése és ugyancsak a konzervatív rétegeknek szövetsége. Természetesen sok függ a tiszántúli választásoktól is, hol a földnélküli emberek semmi esetre sem akarják a javaslatot mostani formájában el­fogadni. , Budapest, maj 27. A Ház folyo­sóján élénken tárgyalták Millerand francia miniszterelnöknek azt a le­velét, melyben jegyzékünk átvételét, elismeri. Eddig befejezett dolognak tudták azt, hogy a békeszerződést magyar részről Praznovszky Iván meghatalmazott miniszter fogja alá­írni. Millerand leveléből azt is ki­olvassák, hogy a békeszerződést mi­niszterek írják alá. Budapest, máj. 27. Rubinek Gyula földmervelésügyi miniszter egy hír­lapíró előtt a következő nyilatkoza­tot tette: " Ami a korona nemzetközi meg­szilárdítását illeti, az nem a magyar terméskilátással, illetve a várható gabonakivitellel van összefüggésben, hanem inkább a béke aláírásával. A termés­rendelet a jövő héten fog megjelenni. A gabona kivitelét a pénzügyminisztérium fogja intézni. A belföldön a beszolgáltatásra köte­lezett mennyiséget a szövetkezetek gyűjtik össze, de azért a gabona­kereskedelem is szóhoz fog jutni. Budapest, május 28. Ma délután 5 órakor a kormányzói palotában Horthy Miklós kormányzó elnöklé­­sével minisztertanács volt, amelyen a kabinet minden tagja részt vett. A minisztertanács este fél 9 órakor véget ért. Budapest, május 28. A nemzet­gyűlés igazságügyi bizottsága ma délelőtt ülést tartott, amelyen Dömö­tör Mihálynak belügyminiszterré tör­tént kinevezése folytán megüresedett elnöki állást Hencz Károllyal töl­tötték be. Budapest, máj. 27. Ajthay József a Területvédő Liga ügy­vezető alelnöke a Ligának a békeszerződéssel szemben való­­állásfoglalásáról ezeket mon­dotta : — A Liga vezetősége nagy megdöbbenéssel értesült arról, hogy a békét aláírják. Különö­sen nagy megütközést keltett az, hogy a kormány jegyzéke az aláírást nem annyira az el­háríthatatlan kényszerhelyzet ki­emelésével okolja meg, hanem inkább azzal, hogy az antant kísérőlevele szerint a határ­­megállopító bizottság működése reményt nyújt arra, hogy a bé­keszerződés igazságtalanságait némileg reparálni fogják.­­ A kérdésnek ilyen beállí­tása olybá tünteti fel a dolgot, mintha a kormány lesiklott volna a területi integritás és a népszavazás nagy elvi alapjá­ról. A Liga a leghatározottab­ban tiltakozik ez ellen a be­állítás ellen és reméli, hogy az országos felzúdulás meggon- s­dolásra sőt visszalépésre bírja a kormányt. A Liga elkövet mindent, hogy az esetleg be­következő formális aláírás a nemzetgyűlés ratifikálását el ne nyerhesse. ^ 1 HBiescorcz, 13. évf., 122. szém. Ara­d korona. Péntek, 1920 május 28. Szerkesztőség és kiadó­­hivatal : Spéchenyi­ u. 1., Korona-nálloda. Telefonszámok: «-——да Ж~. Kiadóhivatal— — — 194. . Nyomda— — — — 882. . Előfizetési árak: Miakolczon házhoz hordva vagy vidékre postán küldve Beé az évre — — — 240 , fél évre — — — _ JM Negyed évre — — — flo ’ Egy hónapra — — — 20 . Egyes szám ára 1 korona Főszerkesztő: Dr. PUTNOKI BÉLA POLITIKJA NAPILAP. Felelős szerkesztő: FÜREDY GÉZA TŐZSDE. A zürichi pénzpiacról a korona újabb emelkedésének híre érkezik. A korona négy nap alatt 2­00-ról 3­5- re emelkedett. Ez a javulás már a tegnapi értéktőzsdén is meg­indította az árcsökkenés áradatát, amely ma a megnyitáskor teljes erővel csapott le az értéktőzsdére. Pillanatok alatt 2-től 400 koronás áresések voltak. A legsúlyosabb hatással a valutapiac értékeire volt a koronának külföldi árjavulása. A­ már­ka, mely eddig tartotta a nívót, 565 ről 445-re esett. Az arany 600 ról 550-re esett. Az osztrák korona árfolyama Zürichben szintén esett. Tegnap még hét centim felett volt és ma 4-re esett vissza. Valuták: Napoleon 550, angol font 610, dollár 140, francia frank 1150, márka 440, lira 1010, rubel 265, lei 290, sokol 330, svájci frank 3050, dinár 580. Értékek: Anglo Bank 790, Ipar Bank 600, Hazai 702, Hermes 380, Agrár 970, Magyar Hitel 1545, In­gatlan 1070, Magyar Bank 1105, Forgalmi 600, Földbirtok Bank 1175, Jelzálog 435, Leszámítoló 805, Osz­­trák Hitel 945, Kereskedelmi Bank 6200, Magyar Olasz Bank 427, Bor­sod Miskolczi (—) Konkordia 1730, Gizella 1775, Hungária 2000, Beo­­csini 4000, Általános Kőszén 7500, Magnezit 4150, Szászvári 2550, Sal­­gó 5600, Urikányi 4500 Rima 2150, Schsick 700, Nasici 13000, Danica 3500, Klotild 2250, Adria 3700, At­­lantika 4650, Levante 3700, Mis­kolczi Villamos (—) Áramvasút 3300.

Next