Magyar Jövő, 1925. január-május (7. évfolyam, 5-122. szám)
1925-01-08 / 5. szám
2 hogy a tárgyalásokat politika szempontból elhalasszák. Itt tudniillik arról van szó, hogy a Ház elnöksége valószínűleg javaslatot fog tenni arra nézve, hogy a kitiltások hatálytalanítlassanak. Ez azonban nem bizonytalan és egyébként is a pénzügyi bizottság úgyszólván prejudikálna a plénum állásfoglalásának, ha most tanácskoásait ebből az okból elhalasztaná. A pénzügyi bizottság egyhangúlag elfogadta a miniszterelnök indítványát, a tanácskozás rögtöni megkezdésére vonatkozóan. Csupán a három javaslattevő szavazott a miniszterelnök indítványa ellen. Ezután az egyes tárcák előadóit választották meg, majd afölött határoztak, hogy milyen sorrendben fogják tárgyalni a tárcák költségvetését. Először a pénzügyi tárca költségvetése kerül sorra. Ennek, valamint az egész költségvetésnek főelőadójául Temesváry Imrét választották meg. A pénzügyminisztérium részletes költségvetése különben már két hete a bizottsági tagok birtokában van. Másodiknak tárgyalják a földmivelésügyi minisztérium költségvetését, amelynek előadója Erdélyi Aladár lesz. Harmadik pontul a kereskedelmi tárca költségvetését tűzték ki, Hermann Miksa előadásában. Negyediknek a népjóléti minisztérium költségvetését tárgyalják. Előadója Ernszt Sándor lesz. A ötödik pont a honvédelmi minisztérium költségvetése, amelyet Rabinek István ad elő. Hatodiknak következik az igazságügyi tárca, Őrffy Imre előadásában. A hetedik a kultusztárca költségvetése, amelyet ma osztottak ki a bizottság tagjai között és előreláthatólag már csak a hét végén kerül rá a sor. Előadója Egry Nagy János. Nyolcadik a külügyi tárca, Hoyos Miksa gróf előadásában. A miniszterelnökség költségvetését, valamint a kisebb tárcák költségvetését kilencedik pont gyanánt Orffy Imre fogja ismertetni. A napirend elfogadása és az előadók megválasztása után hozzájárult a bizottság ahhoz, hogy az üzemek költségvetésénél, ahol három tárca van tulajdonképpen leginkább érdekelve: a pénzügyi, földmivelésügyi és kereskedelmi tárca, az egyes tárcák előadói ismertessék az üzemi költségvetésnek azon részeit, amelyek az illető miniszteri tárca keretébe tartoznak. Bethlen István gróf miniszterelnök javaslatára kimondotta még a bizottság, hogy a mai napirenden kizárólag az általános vita előadójának meghallgatása szerepeljen és a vitát csak holnap kezdjék meg. Ez után Temesváry Imre, a költségvetés főelőadója tartotta meg beszédét, amelyben tüzetesen ismertette a költségvetést. Az általános ismertetés során Temesváry Imre beszámol a bizottságnak a költségvetés megalkotásának előzményeiről. Rámutat azokra az okokra, amelyek eddig lehetetlenné tették a kormánynak az egyensúlyozott költségvetés beterjesztését. 1914 óta rendes, egyensúlyozott költségvetés nem feküdt a nemzet előtt és a Bethlen-kormány az első, amely külföldi kölcsön megszerzésével ennek összeállítását lehetővé tette. Kiemelte azt a jóakaratot, amelylyel a Nemzetek Szövetsége viseltetett a kérdés megoldása iránt, majd arra a különbségre mutatott rá, amely a nettó és bruttó költségvetés között fennforog. Ezen eltérés csak látszólagos, mert végeredményben a deficit még valamivel kevesebb, mint amennyi a szanálási törvényben erre az évre meg volt állapítva. A személyi járandóságok tételénél a kiadásokban lényeges többlet mutatkozott, aminek az oka az volt, hogy a tisztviselők fizetésének rendezését a szanálási törvénytől eltérően nem októberben, hanem már júniusban foganatosították. A bizottság legközelebbi ülését holnap délelőtt 11 órakor tartja. A Magyar Istva eredeti tárcája, Bató Gábor uram gyászos esete Írta: Pálinkás Béla Bató Gábor uram elérte az 50 életévet anélkül, hogy a bölcsőjétől életkoráig bármilyen nyavalya is érte volna. Egy félszázadot élt keresztül anélkül, hogy valaha is beteg lett volna. Nem is volt tehát arról fogalma, hogy milyen állapot is lehet az, amikor az embert meglepi az ördög. Mert Bató uram — éppen azért, mert beteg soha nem volt — szentül hitte, hogy amit más emberek betegségnek, nyavalyának, meg kórságnak neveznek, az nem is lehet más, mint maga az ördög. Ez magyarázza meg azután Bolzó Gábor uram ama félelmet, amellyel minden betegség iránt viseltetett. Ha úgy néha eszébe jutott, hogy esetleg még ő is beteg lehet, erre a gondolatra az izzadtság kövér cseppjei ültek ki a homlokára s rémüldözve merengett el azon, hogy mégis csak irtózatos dolog lehet, amikor az emberbe belebújik az ördög, kiről azt sem lehet tudni, várjon honnan jött és — horribile dictu — hol bújik bele az emberbe? Dehát csak ki lehetne valahogyan kerülni ! De mivel ez az ördög láthatatlan, Bató Gábor urammal is megesett az a szomorú história, hogy egyszer éppen arra az útra tévedt — egy félszázad után — amelyen az ördög jött vele szemben. F figyelme Gábor urunk, persze, nem látta, hogy is láthatta volna s igy, tudtán és akaratán kívül, összetalálkozott a poklok királyával. Amikor az ördög beléje bújt, ezt még nem tudta. Azonban, amikor már benne volt, ezt már megérezte. Sőt már azt is tudta, hogy a gyomrában van, mert hova is bújt volna máshova az alvilágok mindenkit megrontó istene ! Rémült kétségbeesés fogta el a figyelme Bató uramat, mert most már egész biztos volt benne, hogy őt is elcsípte az ördög s tán már holnap megy is vele egyenesen a pokolba. Minden hajaszála az égnek állt s a gyomrában borzasztó kínokat vélt érezni. Másnap reggel aztán elment az orvoshoz. — Jajjajjaj, doktor ur! — Nananal Csak nem akar most mindjárt meghalni? Mi baja? — Jajjaj, doktor ur, csak gyorsan ! Bennem van az ördög ! A doktor felbámult: — Az ördög? — Az, az, doktor úr ! Csak gyorsan, mert mindjárt meghalok ! Tessék megnézni! Az orvos nem tudott hirtelen mit csinálni, hát rászólt az emberére: — Hát csak vetkőzzön le gyorsan. Míg Bató Gábor uram vetkőzött, addig az orvos izgott-mozgott, a műszereivel babrált, hogy ez idő alatt majd kitalál valamit. Ámde Bató Gábor uram oly gyorsan dobált le magáról minden ruhadarabot, hogy az orvosnak nem jutott idő arra, hogy valamit kitaláljon, hát megkérdezte csak úgy üzletszerűen Bató uramat: — És mit gondol, hol bújhatott magába az az ördög? — Hát, könyörgöm alássan, talán itt ii a köldökömön. És miért éppen ott? — Mert, könyörgöm alássan, itt érzem a gyomromban. — És jaj? — Jaj jaj, de hogyan ! Kirágja minden belemet. — No, feküdjön ide, erre a díványra. Bató Gábor uram lefeküdt, az orvos pedig végig tapogatta a hasát, a gyomrát, a melleit, sőt még a hátát is megvizsgálta, aztán megnyugtatta Bató uramat: — Hát igaz, hogy egy kis baj van, de... — Jézus Máriám ! — kiáltott fel fiata Gábor — Hát csakugyan bennem van az ördög? — Benne, benne van, de nem kell ettől olyan nagyon megijedni, mert ez még csak fiúördög. Öltözzön fel, addig írok magának orvosságot, azután megmagyarázom, mit kell vele csinálni. Míg Bató Gábor uram felöltözött, addig az orvos megírta a receptet (valami könnyebb gyomorrontás elleni porokat), azután megmagyarázta a magyarnak: — Ezzel elmegy a patikába. Ott majd adnak magának porokat. A porokból mindennap bevesz egyet egy kávéskanállal. Ha három nap múlva még mindig magában fogja érezni az ördögöt, akkor ismét jöjjön el hozzám. Mégis azt hiszem, hogy használni fog az orvosság, mert ettől különösen félnek az ördögök. És elbocsájtotta a figyelmét. Bató Gábor uram pedg elindult a patika felé, de nagyon aggodalmas ábrázattal. Sehogy sem ment a a fejébe, hogy mi a csuda köze lehet a kávéskanálnak az ördöghöz. Miért nem elégséges azokat az Ördögűző porokat csak úgy magukban lenyelni? Miért kell ahhoz még kvéskanál is? Azután betért a patikába, ahol miután megkapta a porokat, jónak látta még a patikust is megkérdezni, vájjon igaz-e, hogy ehhez kávéskanál is kell ? — Ha csak nem akarja vödörrel bevenni ? Hát ez, bizony borzasztó dolog lett volna ! Akkor mégis csak jobb a kávéskanál. Ezzel tán meg lehet még valahogy birkózni, de egy vö- MAGYAR JOVO Budapest keresztény tömegei már felvonultak a fővárosi választásokra Eljárás indul a radikálisok debreceni szereplése ügyében — A polgári ellenzék már a Ház első ülésén megjelenik — A politika hírei — A Magyar Jövő tudósítójától — Budapest, január 7 A mai nappal, noha egyelőre még csak bizottsági ülés formájában, de máris megindult a parlamenti élet. A nemzetgyűlés pénzügyi bizottsága megkezdte a költségvetés általános tárgyalását. A mai ülés elég sablonos volt és nagyobb élénkséget még az intermezzo sem váltott ki, amidőn Beck, Rassay és Ugrón azt javasolták, hogy a bizottság halassza el ülését mindaddig, míg a leghosszabb időpontig kitiltott képviselők vissza nem térhetnek a Ház üléseire. A passzív ellenzék magatartása egyébként most már tisztázódott. Ugyanis úgy hírlik, hogy a ki nem tiltott polgári párti képviselők már a Ház első ülésén megjelennek, míg a szociáldemokraták és a radikálisok még további 14 napig távolmaradnak a Háztól. Az első ülésen megjelenő polgári ellenzék deklarációt fog felolvasni, amelyben megindokolják eddigi magatartásukat. A kormány támogatásával megalakult fővárosi szabadelvű párt zászlóbontására csattanós választ adott a nemzet és keresztény fronton egyesült fővárosiak pártja, amely Vroff Károly és Ernst Sándor felhívására egységes csatasorban indult meg a küzdelemre. A fővárosi választások első eredményeként a tegnapi napon olyan hatalmas tömeg mozdult meg, amely a legutóbbi esztendők monstre megmozdulása után sem volt észlelhető. Budapest magyar nemzeti érzésű polgárai csak a kommunizmus bukása után mutattak ilyen nagyszerű megmozdulást. Az első nap sikere méltó ahhoz a szervező erőhöz és ahhoz a szervező munkához, amelyet hosszú időn át csendben folytattak Wolffék a választás előkészítése céljából. Különösen mély hatást váltott ki Ernst Sándornak beszéde, amelyben a keresztény gondolat politikáját védte meg támadói előtt. A most meginduló választási harc a legnagyobb tervszerűséggel halad és valószínűség szerint elhatározó hatással lesz a főváros politikai irányára. A radikális baloldal debreceni szereplésével egyébként a liberális lapok még mindig foglalkoznak. Egy érdekes epilógusát kell itt a debreceni zászlóbontásnak fölemlítenünk Mint a tegnapi számunkban már hírül adtuk, Nagy Vince debreceni beszédében a legitimizmus ellen beszélt és kijelentette, hogy ők maguk a köztársaság propagandája mellett fogadnak állást. Állítólag e beszéd hatása alatt köztársaság melletti tüntetésre került volna a sor. Emiatt a rendőri nyomozás megindult s főként azon körülményt fogják tisztázni, várjon mondta-e Nagy Vince azokat a kijelentéseket, amelyek egyes lapokban megjelentek. Amennyiben a nyomozás ezt beigazoltnak véli, az ügyészség meg fogja indítani az eljárást. Nem tartozik szorosan a politikai események közé, de mégis érdemes fölemlíteni a Neue Freue Pressének állítólagos Belgrádból kapott hírét, mely szerint a letartóztatott Rddics Istvánnál házkutatás alkalmával oly leveleket találtak volna, amelyben az Ébredő Magyarokkal való paktumkötésről volna szó. A Magyar Jövő tudósítója érdeklődött a hír valódisága felöl s megkérdezte Eckhardt Tibort, aki erre vonatkozólag a következőket mondotta : — A Neue Freue Presse híradásával kapcsolatban a leghatározottabban kijelentem, hogy a hír szemenszedett valótlanság, amely nyilvánvalóan propaganda célt szolgál. Frakk, szines ing, gallér és nyakkendő Gracza divatüzletében Csütörtök, január 8