Magyar Jövő, 1926. július-szeptember (8. évfolyam, 145-221. szám)
1926-07-01 / 145. szám
2 A Motinum igazgatósága legfőbb kötelességének azt ismeri el, hogy az államnak rendelkezésére bocsátott pénzét megóvja és ezért is szükségesnek látszik a konszern vagyoni értékének megóvása. A hitelezők kielégítése ügyében már akkor, amikor a Molinum megalakult, részletes programmat dolgoztak ki, amelyet a hitelezők elfogadtak és amely szerint a kiegyenlítés arányosan történt. Az angolok szempontjából a Viktória ügye már nem nagy ügy, mert hiszen egyrészt követeléseik nagyobbik felét már megkapták, a többire pedig teljes fedezet van. Az újvidéki nyomozás Bacher Emil, a Viktória-konszern vezérigazgatójának letartóztatása erősen foglalkoztatja Újvidék közvéleményét is, mert hiszen a Viktóriakonszernnek itt is volt egy malma, az újvidéki Hengermalom és az egész város ismeri azt a harcot, amely Bacher Emil és a Lovrekovichcsalád között folyt. Bacher a háború folyamán került összeköttetésbe az újvidéki Lovrekovich családdal és Lovrekovich Ferenc, aki a Bacherrel való ismeretsége előtt dúsgazdag ember volt, ma ha nem is mondható teljesen vagyontalannak, korántsem rendelkezik olyan vagyonnal, mint a háború elején. Az újvidéki közvélemény mindenesetre Bicher áldozatának tekinti a valamikor dúsgazdag Lovrekovich családot. A Viktória-konszern ellen megindult lavinának az adta meg az első lökést, hogy Loverkovichék rájöttek arra, hogy milyen csalárd módon forgatták ki őket vagyonukból és ezért újvidéki megbízottjuk, Hadzsi Koszta dr. ügyvéd útján feljelentést tettek az újvidéki ügyészségen a Viktória-konszern újvidéki fiókjának igazgatósága ellen. Az ügyészség utasítására a rendőrség meg is indította a nyomozást, amely hetekig tartott és most fejeződött be. Az újvidéki rendőrség és ügyészség számos tanut és szakértőt hallgatott meg és az ő bemondásuk alapján az ügyészség öt esetben csalás és okirathamisítás bűntettét látta fennforogni. Erre való tekintettel javasolta a vizsgálóbíró a vizsgálat megindítását. Az újvidéki feljelentések azonban nem Bacher, hanem az újvidéki Hengermalom igazgatója, Láng Ödön ellen irányulnak, mert a vizsgálat megállapítása szerint elsősorban őt terheli a felelősség a történtekért. Az újvidéki feljelentésektől függetlenül azonban a Lovrekovich család Budapesten is megtette a lépéseket a Viktória-konszern vezérigazgatója, Bacher Emil ellen. A Bacher-ügy a szanálási bizottságban A szanálási bizottság mai ülésén is szóba került a Bacher-ügy. Napirend előtti felszólalásban először Robert Rezső tette szóvá, aki felhozta, hogy most, hogy Robert letartóztatták, olyan nagyarányú viszszaélések kerültek nyilvánosságra, amelyek odavezethetnek, hogy a szanálás ellenére is egész közgazdasági életünk hitelét megingathatják. Őrffy Imre ugyancsak napirend előtti felszólalásában fejtegette, hogy nem helyénvaló a szanálási bizottságban napirend előtti viták folytatása, mert a bizottság csak a szanálással szorosan összefüggő kérdéseket van hivatva tárgyalni. Búd pénzügyminiszter a Bacher-ügyről Ezután Búd pénzügyminiszter szólalt fel. — Ami a Bicher ügyet illeti, — mondotta a pénzügyminiszter, — a kormány az ország közhitelének megvédését tartotta szem előtt, amikor a Viktória-konszern szanálását elősegíteni kívánta. A kormánynak előzetesen nem volt tudomása a konszern belső ügyeiről. Mindössze 24 óra állt rendelkezésre, amennyi idő alatt a további bajokat, amelyek egész közgazdasági életünkre súlyos kihatással lettek volna, meg kellett akadályozni. Oyan idegenek érdekeit kellett megvédeni, akik az ország hitele szemponjából nagy jóakarattal viseltettek a nemzettel szemben és ezért nem lehetett megengedni, hogy ezek károsodjanak és ezért az ország hitele is m megrendittessék. Nem tehetjük ki magunkat annak, hogy eljátszassék a külföldi tőke részéről velünk szemben megnyilvánuló jóakarat. Ismeretes, hogy a múlt év végén erős támadásokat intéztek az ország hitele ellen. Ezek is hozzájárultak ahoz, hogy a Viktóriakonszern szanálását előmozdítsa. Egyébként nem 200, hanem csak 150 milliárdról van szó, mely öszszegből a kormány 10 milliárdot bocsátott rendelkezésre, a magángazdaság pedig 50 et. A gazdasági érdekeltségek is érezték, hogy szükség van éppen a külföldi bizalom megóvása szempontjából a Viktória szanálására. MAGYAR JOY© Csütörtök, JuHai 1 Az ügyészségre került a mezőcsáti leánykereskedő Miskolc, június 30 A miskolci rendőrség — mint már ismeretes —,„a napokban egy Groszmann Sándor nevű mezőcsáti asztalost fogott el, akiről beigazolódott, hogy már hónapok óta rendszeresen foglalkozik leánykereskedéssel. A rendőrség megállapította, hogy Groszmann főleg a legszegényebb szülők leányai közül szedte áldozatait. Különféle ürügyekkel, ígéretekkel környékezte meg a lányokat, akiket azután elcsalt Miskolcról és különféle éjjeli mulatókban helyezett el. A rendőrség már eddig is több áldozatát kutatta fel Groszmannak és hozatta vissza Miskolcra. A szerencsétlen elbolondított teremtések között, nem egy betegen került ki Groszmann karmai közül s most a kórházban vették őket ápolás alá. Egy része a lányoknak nem mer hazamenni szüleinek házába a szégyentől és ismerőseiknél húzódtak meg ideiglenesen, amíg munkához tudnak jutni. A rendőrség egyébként Groszmann Sándort előzetes letartóztatásba helyezte és átkísértette a kir. ügyészségre. it ki a pofon Andrejev Leonid drámája 7 felvonásban. Címszerepben " okot ka .on Chaney.pja... Buster-burleszk 2 f. Ma utódára. Uránia Üzletünk átalakítása és átszervezése miatt összes raktáron levő árukészletünket augusztus hó 31-éig mélyen leszállított áron bocsátjuk a mélyen tisztelt vevőközönség rendelkezésére. — Az átszervezés folytán egyes cikkeket teljesen kiárusítunk és ezeket minden eltagadható áron árusítjuk. Kertész és Társa női* ^8 úri-divat üzletében Grand-Szálló épület (volt Garay-üzlet) Július 6-án installálja a város Mikszáth Kálmán dr. főispánt A közgyűlés tudomásul vette a kislakások felépítését és a színház bérletének átruházását Miskolc, június 30 Miskolc törvényhatósági bizottsága a városháza nagytermében szerdán délután 4 órakor Hodobay Sándor dr. polgármester elnöklésével rendkívüli közgyűlést tartott abból az alkalomból, hogy a kormány Miskolc város főispánjává Mikszáth Kálmán dr. földbirtokost nevezte ki s akinek beiktatási napját ezen a közgyűlésen kellett elhatározni. Ezenkívül még több ügy szerepelt a napirenden s a napirend előtt is történt felszólalás, amit lapunk más helyén közlünk. A rendkívüli közgyűlés tudomásul vette Bethlen István gróf miniszterelnök leiratát, melyben köszönetet mond a személyét Gsűfűen ért inzultussal kapcsolatban a törvényhatóság részéről történt üdvözlésért. Julius 6 An less аж installáció Ismertetve Mikszáth Kálmán dr. Miskolc főispánjává történt kinevezéséről szóló belügyminiszteri leiratot, az új főispán installációjának napját Julius 6 án délelőtt 11 órára tűzték ki. Az installációra meghívják a kormányt és a társtörvényhatóságokat is. Az installációval kapcsolatos tisztelgő küldöttségek fogadásit csak július 7 én tartja meg a főispán. A tisztelgő küldöttségek a közgyűlési nagyteremben fognak gyülekezni és onnan járulnak a főispán elé. A küldöttségek tisztelgésének sorrendjét Halmay Béla dr. főjegyző állítja össze. A kislakások felépítése A közgyűlés ezután egyhangúlag kimondotta, hogy 100 egyszobakonyhás kislakás építését a lakásínség enyhítése érdekében feltétlenül szükségesnek tartja. Megbízták a tanácsot azzal, hogy még a terveknek jóváhagyása előtt tűzzenek ki versenytárgyalást a kislakások felépítésére. Az építéshez szükséges két és fél milliárdot a felveendő második városi kölcsönből fedezik s míg ezt megkapják, ideiglenes kölcsönt vesznek fel valamelyik hazai pénzintézettől. A kislakásokat novemberre teljesen felépíttetik. A színház bérletátruházása Élénk vitára adott alkalmat a Miskolci Nemzeti Színház bérletátruházásának ügye. Halmay Béla dr. főjegyző terjesztette a közgyűlés elé a tanácsnak azt a javaslatát, hogy a Nemzeti Színház bérletére vonatkozó, annak idején Sebestyén Gézával kötött szerződést egy év tartamára Sebestyén Mihályra ruházzák át, azzal a feltétellel, hogy Sebestyén Géza a legteljesebb erkölcsi és anyagi támogatást nyújtja az új igazgatónak. Egy év múltán, azonban pályázat útján adják bérbe a színházat. Hordnyi Kornél dr. felszólalásában ezt a megoldást a miskolci színikultúra dekadenciájának mondja. Miskolc nem tartozhat egy színikerületbe Szolnokkal és Gyulával, ahol másodrendű szinitársulattal is megelégednek s talán az egy év múltán kiírandó pályázatnál ezt a lecsökkentett igényt fogják latbavetni s ezzel egy lehetetlen társulatot fognak Miskolcra oktrojálni. Miskolcnak Budával egy szintkerületben kell maradnia, mert csak igy tud a közönségnek művészit és nívósat adni. A város nem táncolhat úgy, ahogy Sebestyén Géza kívánja, aki mint egy színházt Napóleon osztogatja a rokonságnak a színi direktorságokat. Meggyőződése, hogy a városnak az ajánlatot a vidéki színészet országos felügyelője Sebestyén jóváhagyásával tette. Kérte, hogy ebben az ügyben ne határozzanak, hanem bízzák meg a tanácsot a további tárgyalások folytatására. Kovács József dr. szintén lehetetlennek tartja, hogy a város autonómiájába ilyen kérdésnél akár a Színész Szövetség, akár a színészet felügyelője beleavatkozzék. Mégis az a meggyőződése, hogy pályázat útján semmi eredményt sem érne el most a város. Sajnos — mondotta — hogy egyetlen színigazgató sem érdeklődik a miskolci színház bérlete iránt, holott itt jó programmal nem lehet ráfizetni a színházra. Más megoldás jelenleg nem lehet, mint Sebestyén Mihályra átruházni a bérletet. A tanács javaslatát fogadta el. Vidais János jelentette ki ezután, hogy nem látja a miskolci színházi kultúrát deklasszifikálva azzal, hogy Szolnokkal és Gyulával egy színikerületbe került Miskolc. Annak a reménynek adott kifejezést, hogy ezután csak emelkedni fog a miskolci színikultúra nívója. Hodobay Sándor dr. reflektált Horányi felszólalására. Szerinte Sebestyén Gézát a Színész Szövetség reákényszerítette arra, hogy a miskolci szerződést bontsa föl. Egy hang: Engedje magát Ktmost ! — Sebestyén Géza — folytatta a polgármester — nem akart lemondani a budapesti Városi Színházról s mivel a fővárosi és vidéki színigazgatói állását nem jó szemmel nézték az illetékesek, inkább Miskolcról mondott le. Ezzel meg is szűnt a Buda-miskolci színikerület, egyébként Szolnok és Gyula nagyon szívesen fognak Miskolc után menni, ha a pályázatot Miskolc kiírja. Az adott körülmények között más megoldást, mint Sebestyén Mihálynak egy évre átadni a színházat, nem tart megfelelőnek. A közgyűlés ezután egyhangúlag ilyen értelemben hozott határozatot. Kimondották még, hogy Szatmár, Ung és Bereg vármegyéknek azt az átiratát, melyben az útépítési anyagok vasúti fuvar díjtételeinek leszállítására a kormányhoz intézendő felirat támogatását kérik, a legteljesebb mértékben honorálják és támogatják. A közgyűlés ezután több kisebb ügy letárgyalásával véget ért.