Magyar Jövő, 1926. július-szeptember (8. évfolyam, 145-221. szám)

1926-07-01 / 145. szám

2 A Motinum igazgatósága legfőbb kötelességének azt ismeri el, hogy az államnak rendelkezésére bocsátott pénzét megóvja és ezért is szüksé­­gesnek látszik a konszern vagyoni értékének megóvása. A hitelezők kielégítése ügyében már akkor, amikor a Molinum meg­alakult, részletes programmat dol­goztak ki, amelyet a hitelezők elfo­gadtak és amely szerint a kiegyen­lítés arányosan történt. Az angolok szempontjából a Viktória ügye már nem nagy ügy, mert hiszen egyrészt követeléseik nagyobbik felét már megkapták, a többire pedig teljes fedezet van. Az újvidéki nyomozás Bacher Emil, a Viktória-konszern vezérigazgatójának letartóztatása erő­sen foglalkoztatja Újvidék közvéle­ményét is, mert hiszen a Viktória­­konszernnek itt is volt egy malma, az újvidéki Hengermalom és az egész város ismeri azt a harcot, amely Bacher Emil és a Lovrekovich­­család között folyt. Bacher a háború folyamán került összeköttetésbe az újvidéki Lovrekovich családdal és Lovrekovich Ferenc, aki a Bacherrel való ismeretsége előtt dúsgazdag ember volt, ma ha nem is mond­ható teljesen vagyontalannak, koránt­sem rendelkezik olyan vagyonnal, mint a háború elején. Az újvidéki közvéle­mény mindenesetre Bicher áldoza­tának tekinti a valamikor dúsgazdag Lovrekovich családot. A Viktória-konszern ellen meg­indult lavinának az adta meg az első lökést, hogy Loverkovichék rá­jöttek arra, hogy milyen csalárd módon forgatták ki őket vagyonuk­ból és ezért újvidéki megbízottjuk, Hadzsi Koszta dr. ügyvéd útján feljelentést tettek az újvidéki ügyész­ségen a Viktória-konszern újvidéki fiókjának igazgatósága ellen. Az ügyészség utasítására a rendőrség meg is indította a nyomozást, amely hetekig tartott és most fejeződött be. Az újvidéki rendőrség és ügyész­ség számos tanut és szakértőt hall­gatott meg és az ő bemondásuk alapján az ügyészség öt esetben csalás és okirathamisítás bűntettét látta fennforogni. Erre való tekintettel javasolta a vizsgálóbíró a vizsgálat megin­dítását. Az újvidéki feljelentések azonban nem Bacher, hanem az újvidéki Hengermalom igazgatója, Láng Ödön ellen irányulnak, mert a vizsgálat megállapítása szerint elsősorban őt terheli a felelősség a történtekért. Az újvidéki feljelentésektől függet­lenül azonban a Lovrekovich család Budapesten is megtette a lépéseket a Viktória-konszern vezérigazgatója, Bacher Emil ellen. A Bacher-ügy a szanálási bizottságban A szanálási bizottság mai ülésén is szóba került a Bacher-ügy. Napi­rend előtti felszólalásban először Robert Rezső tette szóvá, aki fel­hozta, hogy most, hogy R­ob­ert le­tartóztatták, olyan nagyarányú visz­­szaélések kerültek nyilvánosságra, amelyek odavezethetnek, hogy a szanálás ellenére is egész közgazda­sági életünk hitelét megingathatják. Őrffy Imre ugyancsak napirend előtti felszólalásában fejtegette, hogy nem helyénvaló a szanálási bizott­ságban napirend előtti viták folyta­tása, mert a bizottság csak a sza­nálással szorosan összefüggő kérdé­seket van hivatva tárgyalni. Búd pénzügyminiszter a Bacher-ügyről Ezután Búd pénzügyminiszter szó­lalt fel. — Ami a Bicher ügyet illeti, — mondotta a pénzügyminiszter, — a kormány az ország közhitelének megvédését tartotta szem előtt, ami­kor a Viktória-konszern szanálását elősegíteni kívánta. A kormánynak előzetesen nem volt tudomása a konszern belső ügyeiről. Mindössze 24 óra állt rendelkezésre, amennyi idő alatt a további bajokat, amelyek egész közgazdasági életünkre súlyos kihatással lettek volna, meg kellett akadályozni.­­ O­yan idegenek érdekeit kellett megvédeni, akik az ország hitele szemponjából nagy jóakarattal visel­tettek a nemzettel szemben és ezért nem lehetett megengedni, hogy ezek károsodjanak és ezért az ország hi­tele is m megrendittessék. Nem tehet­jük ki magunkat annak, hogy elját­­szassék a külföldi tőke részéről ve­lünk szemben megnyilvánuló jó­akarat.­­ Ismeretes, hogy a múlt év végén erős támadásokat intéztek az ország hitele ellen. Ezek is hozzá­járultak ahoz, hogy a Viktória­­konszern szanálását előmozdítsa. Egyébként nem 200, hanem csak 150 milliárd­ról van szó, mely ösz­­szegből a kormány 10 milliárdot bocsátott rendelkezésre, a magán­gazdaság pedig 50 et. A gazdasági érdekeltségek is érezték, hogy szük­ség van éppen a külföldi bizalom megóvása szempontjából a Viktória szanálására. MAGYAR JOY© Csütörtök, JuHai 1 Az ügyészségre került a mezőcsáti leánykereskedő Miskolc, június 30 A miskolci rendőrség — mint már ismeretes —,„a napokban egy Groszmann Sándor nevű mezőcsáti asztalost fogott el, akiről beigazoló­dott, hogy már hónapok óta rend­szeresen foglalkozik leánykereske­­déssel. A rendőrség megállapította, hogy Groszmann főleg a legszegé­nyebb szülők leányai közül szedte áldozatait. Különféle ürügyekkel, ígéretekkel környékezte meg a lá­nyokat, akiket azután elcsalt Mis­kolcról és különféle éjjeli mulatók­ban helyezett el. A rendőrség már eddig is több áldozatát kutatta fel Groszmannak és hozatta vissza Miskolcra. A szerencsétlen elbolon­­dított teremtések között, nem egy betegen került ki Groszmann kar­mai közül s most a kórházban vet­ték őket ápolás alá. Egy része a lányoknak nem mer hazamenni szüleinek házába a szégyentől és ismerőseiknél húzódtak meg ideig­lenesen, amíg munkához tudnak jutni. A rendőrség egyébként Grosz­mann Sándort előzetes letartóztatásba helyezte és átkísértette a kir. ügyész­­­ségre. it ki a pofon Andrejev Leonid drámája 7 felvonásban. Címszerepben " okot ka .on Chaney.pja... Buster-burleszk 2 f. Ma utódára. Uránia Üzletünk átalakítása és átszervezése miatt összes raktáron levő áru­készletünket augusztus hó 31-éig mélyen leszállított áron bocsátjuk a mélyen tisztelt vevőközönség rendelkezésére. — Az átszervezés folytán egyes cikkeket teljesen kiárusítunk és ezeket minden eltagadható áron árusítjuk. Kertész és Társa női* ^8 úri-divat üzletében Grand-Szálló épület (volt Garay-üzlet) Július 6-án installálja a város Mikszáth Kálmán dr. főispánt A közgyűlés tudomásul vette a kislakások fel­építését és a színház bérletének átruházását Miskolc, június 30 Miskolc törvényhatósági bizottsága a városháza nagytermében szerdán délután 4 órakor Hodobay Sándor dr. polgármester elnöklésével rend­kívüli közgyűlést tartott abból az alkalomból, hogy a kormány Miskolc város főispánjává Mikszáth Kálmán dr. földbirtokost nevezte ki s akinek beiktatási napját ezen a közgyűlésen kellett elhatározni. Ezenkívül még több ügy szerepelt a napirenden s a napirend előtt is történt felszóla­lás, amit lapunk más helyén közlünk. A rendkívüli közgyűlés tudomásul vette Bethlen István gróf miniszter­­elnök leiratát, melyben köszönetet mond a személyét Gsűfűen ért in­zultussal kapcsolatban a törvényha­tóság részéről történt üdvözlésért. Julius 6 An less аж installáció Ismertetve Mikszáth Kálmán dr. Miskolc főispánjává történt kineve­zéséről szóló belügyminiszteri leira­tot, az új főispán installációjának napját Julius 6 án délelőtt 11 órára tűzték ki. Az installációra meghívják a kormányt és a társtörvényhatósá­gokat is. Az installációval kapcso­latos tisztelgő küldöttségek fogadásit csak július 7 én tartja meg a főis­pán. A tisztelgő küldöttségek a köz­gyűlési nagyteremben fognak gyü­lekezni és onnan járulnak a főispán elé. A küldöttségek tisztelgésének sorrendjét Halmay Béla dr. főjegyző állítja össze. A kislakások felépítése A közgyűlés ezután egyhangúlag kimondotta, hogy 100 egyszoba­­konyhás kislakás építését a lakás­ínség enyhítése érdekében feltétle­nül szükségesnek tartja. Megbízták a tanácsot azzal, hogy még a ter­veknek jóváhagyása előtt tűzzenek ki versenytárgyalást a kislakások felépítésére. Az építéshez szükséges két és fél milliárdot a felveendő második városi kölcsönből fedezik s míg ezt megkapják, ideiglenes kölcsönt vesznek fel valamelyik hazai pénzintézettől. A kislakásokat novemberre teljesen felépíttetik. A színház bérlet­­átruházása Élénk vitára adott alkalmat a Miskolci Nemzeti Színház bérlet­­átruházásának ügye. Halmay Béla dr. főjegyző terjesztette a közgyűlés elé a tanácsnak azt a javaslatát, hogy a Nemzeti Színház bérletére vonatkozó, annak idején Sebestyén Gézával kötött szerződést egy év tartamára Sebestyén Mihályra ruház­zák át, azzal a feltétellel, hogy Sebestyén Géza a legteljesebb er­kölcsi és anyagi támogatást nyújtja az új igazgatónak. Egy év múltán, azonban pályázat útján adják bérbe a színházat. Hordnyi Kornél dr. felszólalásában ezt a megoldást a miskolci színi­­kultúra dekadenciájának mondja. Miskolc nem tartozhat egy színi­­kerületbe Szolnokkal és Gyulával, ahol másodrendű szinitársulattal is megelégednek s talán az egy év múltán kiírandó pályázatnál ezt a lecsökkentett igényt fogják latba­­vetni s ezzel egy lehetetlen társulatot fognak Miskolcra oktrojálni. Mis­­kolcnak Budával egy szintkerületben kell maradnia, mert csak igy tud a közönségnek művészit és nívósat adni. A város nem táncolhat úgy, ahogy Sebestyén Géza kívánja, aki mint egy színházt Napóleon oszto­gatja a rokonságnak a színi direk­­torságokat. Meggyőződése, hogy a városnak az ajánlatot a vidéki szí­nészet országos felügyelője Sebes­tyén jóváhagyásával tette. Kérte, hogy ebben az ügyben ne határoz­zanak, hanem bízzák meg a tanácsot a további tárgyalások folytatására. Kovács József dr. szintén lehetet­lennek tartja, hogy a város auto­nómiájába ilyen kérdésnél akár a Színész Szövetség, akár a színészet felügyelője beleavatkozzék. Mégis az a meggyőződése, hogy pályázat útján semmi eredményt sem érne el most a város. Sajnos — mondotta — hogy egyetlen színigazgató sem ér­deklődik a miskolci színház bérlete iránt, holott itt jó programmal nem lehet ráfizetni a színházra. Más megoldás jelenleg nem lehet, mint Sebestyén Mihályra átruházni a bérletet. A tanács javaslatát fo­gadta el. Vidais János jelentette ki ezután, hogy nem látja a miskolci színházi kultúrát deklasszifikálva azzal, hogy Szolnokkal és Gyulával­ egy színi­­kerületbe került Miskolc. Annak a reménynek adott kifejezést, hogy ezután csak emelkedni fog a mis­kolci színikultúra nívója. Hodobay Sándor dr. reflektált Horányi felszólalására. Szerinte Se­bestyén Gézát a Színész Szövetség reákényszerítette arra, hogy a mis­kolci szerződést bontsa föl. Egy hang: Engedje magát K­t­­most ! — Sebestyén Géza — folytatta a polgármester — nem akart lemon­dani a budapesti Városi Színházról s mivel a fővárosi és vidéki szín­igazgatói állását nem jó szemmel nézték az illetékesek, inkább Mis­kolcról mondott le. Ezzel meg is szűnt a Buda-miskolci színikerület, egyébként Szolnok és Gyula nagyon szívesen fognak Miskolc után menni, ha a pályázatot Miskolc kiírja. Az adott körülmények között más meg­oldást, mint Sebestyén Mihálynak egy évre átadni a színházat, nem tart megfelelőnek. A közgyűlés ezután egyhangúlag ilyen értelemben hozott határozatot. Kimondották még, hogy Szatmár, Ung és Bereg vármegyéknek azt az átiratát, melyben az útépítési anya­gok vasúti fuvar díjtételeinek le­szállítására a kormányhoz intézendő felirat támogatását kérik, a legtelje­sebb mértékben honorálják és támo­gatják. A közgyűlés ezután több kisebb ügy letárgyalásával véget ért.

Next