Magyar Jövő, 1927. január-február (9. évfolyam, 2-47. szám)
1927-01-04 / 2. szám
A liberalizmusról ? Írta: Tóth Imre Valamikor még a háború előtti hők boldog éveiben azt olvastam, hogy „a liberalizmus nagyon szép csak nem lehet tudni, mit jelent." .hetetlennek tartottam akkor, ma azonban teljesen tisztában vagyok az olvasottak jelentésével. Miként ugyanis a becsületnek igen sok provinciávan, lévén tiszti becsület, gavallérereület, kereskedői becsület, vagy jem zsivány becsület, a liberalizmusnak is lehetnek és vannak is külön,le elnevezésű tartományai. Ha a jelek hangosait megkérdeznén, tulajdonaén mi is az a liberalizmus, aligha mánk egyenes választ kapni, jelejil annak, hogy a „liberalizmus* * jelszava -nögüd .v.alajy,!i-ojlik. _A neme* értelmében vett liberalizmus alatti haladást, a szabadságpártolást, a szabadság kiterjesztését s az elnyomottak emberi sorsba helyezését értjük. Ebben az értelemben ki ne vallani magát liberálisnak? Ki óhajtaná ugyanis a rabságot, a zsarnokságot? Hisz a szabadság az emberi méltóság folyománya, a hauiitas pedig az erebyr tökéletesülésének útja. Már az ókor klasszikus is ill.vizmust, általánossá,azonban mégis a kereszté..j bég tette azt. A 19. század, különösen pedig a francia forradalom utáni kor már kezdett játszani a szavakkal. A gillorn és Conciergerie terrorját elnevez'mabadságnak, a lefejezéseket v 7 ' -nek, a máskép gondolkodói *»? ’fojtását testvériségnek. 41. iko. •*. társadalmi s főként politikai éetben ma is lépten-nyomon találunnk a liberalizmus jelszavával, helyénvaló lesz egyszer már igazán szemébe nézni a hangos liberalizmusnak, ami valójában nem más, mint liberalizmus. Az a liberalizmus, mit a Ruppert Rezsők, a Hegymegi Kiss Pálok, a Drózdy Győzők, Sándor Pálok hirdetnek, meghamisítása a nemes keresztény szabadságszeretetnek, a józan haladásnak, hadüzenet a keresztény elveknek és intézményeknek. Az ő liberalizmusuk mindenkinek szabadságot követel a vallással és egyházzal szemben, de úgyszólván minden szabadságot megtagad a ..tm tetsző vallásos meggyőződés és egyháztól. Az egyén teljes szabadságát, korlátlan jogát hirdeti az ő liberalizmusuk. Legyen a verseny szabad, az állam ne korlátozza, hanem védje az egyén szabad mozgását, mert az egyének az államot épen azért alkották hogy minden egyes polgárt a saját hatalmával megvédjen felekezeti, rendi és abszolutisztikus elnyomással szemben. Az egyén e korlátlan jogá- nak a közérdekkel való szembe helyezé- se hozta létre a nagyszerűn berende- zett konfort világot, sociális feszültséggel és jobb.;-' l, ez okozta a háborúban li indiai érdekellentéteket és tömegűer munkát, ez szabadította a gyengébb i. ; - a szocializmus és kommuna-a ifis a forradalmak véres reakcióját. A liberalizmus rombolását — a sajtótól eltekintve — különösen tapasztalhatjuk a gazdasági téren. A fiziokrata nemzetgazdászok Tíz, erkölcsöknek a gazdasági életből való kikapcsolásával a szabad versenyt és szabad forgalmat tartották a gazdasági élet főrugójának. Hogy ezen elvnek mily káros következményei jelentkeztek, mutatja az, hogy a földbirtok szabad forgalma kicsúsztatta a földet az államfentartó ősi lakosság talpa alól s Amerikába vándorlásra késztette, a szabadverseny pedig ráeresztette az erősebbet a gyengére, a szívtelen kapzsi tőkést a munkásra, megnyitván ekként ezek részére a felforgatók, lázadók táborába vezető utat. Az erkölcs a gazdasági életnek egyik legfontosabb tényezőin és pedig nemcsak azért, mert az embernek anyagi javakon kivül nemeérvényesülni szokott, halál harcot előidéző tiszte főként ídásra, febb céljai is vanraazért, mert ez indi takarékosságra, írőre s mert a legalkalm. ' ihatni egyedüli eszköz a szevemnyben " ritkán életmegfékezésére. A „laisser faire, lai - t valóságos pogány gondot; ” erőnek szabadsága, a gyengék annyi, mint a farkasokat a bárkal összeeresztszd. Az erősek és' * n' gék szabadjára vesztett harcák társadalom alsó rétegei elszegem ,nek, koldusbotra jutnak, elosztanak. A keresztény vallás, a kereszt-év erkölcsök célja a gyengét megvéd az erősek kizsákmányolása ellen s az egyedeket — ellentétben a liberalizmussal — testületi összetartással, kölcsönös támogatással erősíteni. -Azt mondhatná valaki, hogy hiszen a liberalizmus bölcijét olyan nagy emberek ringatták mint Kossuth Lajos, Wesselényi Miklós, Deák Ferenc, Eötvös József és 48-as nagy reform korszak többi héroszai. Igaz, hogy a magyar történelem, ily kimagasló egyéniségei lobogtatták a liberalizmus zászlóját, de azóta háromnegyed század telt el s ez épen elég r arra, hogy az ideális liberalizmus mely a gyengék, az elnyomottak jogaiért küzdött — kiélje magát s hogy reájöjjünk arra, miként a tetszetős külső alatt hamis araimi törek■ -ek lappanganak. Nem a szabaddn való ideális rajongás, hanem a SZí vadság elferdítése az uralkodó liber'- : virus, mely megrontja a népek goim. ■./ laását. 6 erkölcseit s előmoza 'rsiuiri-önromboló elemek ak Áramú fillér károsít) mLÍGYAP JÖVŐ ■ ■■■■■■» '’>■ »■■HBar' hm MISKOLC, 1927. ÉVI JANUÁR KEDD KILENCIK ÉVFOLYAM 2 is!ZÁM Előfizetési ár egy hónapra 2 pengő 40 fillér (30.000 korona). Külföldre esnnek az árnak kétszerese. — Egyes • ára, úgy helyben, mint vidéken 10 fillér (1250 kor.). FELEZÉS SsávRESSZT«: HUBAY KÁLMÁN Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyár. . . Hunyadiutca 13. szám. Telefonok: Felelős 1. 65. Szeresztőség: 646. és 882. Kiadóhiv.: lügy Martai -oda 882. Megkezdődött a felsőházi tagok «átasztása — A Magyar T udományos Akadémia é* váláaatio^k meg felsőbb2' tagjiaiMt __ keter kif»tefc*tik ki az - n-napsat el etjfi í nek terminusa a Mérnöki Kar n spa 'firétfön -'lérnöfei Ka van csak fi * ' -jf v tny?® 5s meg/e ímik az ors^ággyíilés i ■ *n Budapest, .ja . J | Az újév megindultával politikai körökben egyelőre a legnagyobb érdeklő- sdést a felsőházi tagoknak megválasztása váltja ki, emellett minden más politikai pártkérdés háttérbe szorul. Annyi már most is bizonyosra vehető, hogy a felsőházi tagsági helyek betöltésénél a tradícióra lehet számítani, amennyiben azokat a régi főrendiházi tagokat, akiket annak idején még a monarchia korában a király nevezett ki, most is tagjai lesznek a felsőháznak. A kormányzó ugyanis ezeket a főrendeket úgyszólván teljes egészében ki fogja nevezni örökös főrendekké. Viszont a választás útján megejtendő felsőházi tagoknak megválasztása meglehetős élénk izgalmat kelt, úgy a főváros köreiben, mint azoknál az érdekeltségeknél, amelyek, a törvény értelmében választás útján juttatják jelöltjeiket a felsőházba. A mai nappal egyébként már megkezdődtek a testületek és kamarák részéről a választások. Hétfőn két ilyen testületben ejtették meg a titkosízást. A Tudományos Akadémia választása A A gyár Tudományos Akadémia Derzsiczy Albert elnöklete alatt 6 - 14 órakor tartotta meg rendkíülését, hogy felsőházi képviseletévé döntsön. Az elnök ismertette a érvény vonatkozó szakaszait, majd bejelentette, hogy Balogh Jenő főtitkár kérte, hogy rá ne szavazzanak, mert megválasztása esetén lemonda na. A választás eredménye a következő vol.: Rendes tagok Berzeviczy Alber, I Ilosvay Lajos, Szinnyei József, rp . A. mérnöki kamarában ma hirdetik ki az eredményt Ugyancsak mára esett a mérnöki kamarának választása is. A budapesti mérnöki kamara délután 6 órakor tartotta a mérnök és építész egyesület székházában rendkívüli közgyűlését. Sandy Gyula elnök rámutatott arra, hogy a budapesti mérnök és építész egyesület választmánya már december folyamán foglalkozott a főrendiházba küldendő tagok megválasztásával. Annak idején a figyelembeveendő szempontok mérlegelése után úgy határozott, hogy a főrendiházba Buday Béla államtitkár és Kandó Kálmán mélnököt küldi. Ugyanekkor póttagjkal megválasztották Sármezey Endre és Varsányi Imre mérnököket. A mai nap folyamán megalakították a szavazatszedő bizottságot, amely után a szavazás kezdetét vette. Este 9 órakor kezdték meg a szavazatok összeszámlálását, de a kamara többségeakként határozott, hogy a gyűlést meghosszabbítva, holnap délután 4 órakor fogja kihirdetni az eredményt. Előreláthatólag a megválasztó csaknem egyhangú lesz, legfeljebb kismérvű differencia fog előállani az i■■ jelűk szavazatainál. A mágeás tagok válasastása ízg... - ts választás várható a mag /■ .ok i-S tagsági helyének betöltése : mi. ; iletékes helyről úgy értesüik, hogy ebben a tekintetben az il- ' családok és azoknak szavazat.'.'a tagjai már megegyeztek ab’ hogy a választásánál nem engednek s amitV- • i . . . -zempontokatrvényesülni és megejtett kijelölés ala -tagjaikat a felsőhizba k. filéi ;i. - látsiatólag a névsort, röv: ■) idén fevlul közhírré teszik. vo-na ul össze az országgyűlés Politikai körökben különben már elkezdődött, a készülődés az országgyűlés üléseire. Folynak már az előkészületek az országgyűlés első ülének megtartására. Az eredetileg vezett 25-iki terminus 3 nappal eladott és így az országgyűlés alsó első ülését január 28-án délelő órakor tartja. Az országgyűlés mos más Zsitvay Tibor, a nemzet elnöke, akit az országgyilök minden bizonnyal e megválasztani, a köve adotta: — A január szággyülés a 3 n . letelte után janu órakor tartja ez ülésen Karafiöl és volt házmr korelnök nálalja az ermészetesüdvözöljait, Rosszválogok Gyula, Ippanczy Jenő, hí Géza és Cs nöke lapunk. LLEAL