Magyar Jövő, 1927. július-augusztus (9. évfolyam, 146-196. szám)

1927-08-11 / 181. szám

Hrobolc, 1977. augoszta H Előfizetési ár 2 pengő 40 fillér, földön ennek az árnak két­szerese. — Egyes szám ára helyben, vidéken és pálya­udvarokon minden nap 10 fillér. Felelős szerkesztő: HUBAY KÁLMÁN M­AGYAR JÖVŐ * CSÜTÖRTÖK * Hilantídik Ért. 181 (7314) sz. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Miskolc, Hunyadi-u 13. sz. Telefonszámok: Felelős szerkesztő 6—46, szerkesztő­_____ rég 8—65 és 8-82, kiadó­— hivatal 1—84, nyomda 8—82. Szerkesztő: KASS ENDRE Tessék tovább menni! (Hyk.) Üdén és frissen mosolyogtak zöld, piros, meg sárga toalettjükben. Csá­bítóak voltak, rejtélyesek és sokat ígérők, hamvasak és kacérkodók, mint valami vi­déki szubrettprimadonna. Érezték, hogy ők állanak ma a sóvárgó szemek kereszttü­zében, ők a nap szenzációi, ők, a héjjas lencse és hántolt borsó, sárgarépa, petre­zselyem, zeller és kalarábé, kapor, karfiol és mindenféle hagyma, cékla, kelkáposzta és kelbimbó, kajszinbarack és gyümölcsíz, szóval mind, mind, hogy im levetették ma­gukról a forgalmi­ adó mantuláját s teljes fiatal szépségükben, a forgalmi adóellen­őrök gardírozása nélkül debütáltak a szer­dai hetipiacon. A premier theatre parée-t varázsolt a vásárcsarnokba s a telt ház közönsége bi­zonyára megnyugvással és örömmel veszi tudomásul, hogy a bemutató sikerrel járt le az árak olcsóbbodása valóban bekövetke­zett. Ha ezt nem is lehet teljes egészében a forgalmi adó eltörlésének, hanem a nagy kínálatnak és kisebb mérvű keresletnek tu­lajdonítani, azért az első benyomás mégis kedvező s a kormány áldozatkészségének momentán megvan a gyümölcse. A közön­ség olcsóbban jutott hozzá az elsőrendű szükségleti cikkekhez s ez magában is olyan eredmény, amely bőségesen kárpótolhatja az államkincstárt a forgalmi adó eltörlése folytán elmaradó bevételekért. Kérdés azonban, hogy ez az olcsóbbodási folyamat folytatódni fog-e, vagy egyszer csak megáll és visszafordul medrében, illu­­zóriussá téve minden reményünket és szá­mításunkat? Az utolsó évek leszoktattak arról, hogy túlságosan optimisták legyünk s nem tudjuk, nem fog-e elkövetkezni az idő, mikor az árak visszasompolyognak a régi nívóra s az az ötmillió pengő, amit az állam a forgalmi adó eltörlése révén elve­szít, a fogyasztók helyett a közvetítő ke­reskedelem zsebébe vándorol. Alapos okaink vannak arra, hogy inkább pesszimisták legyünk. Épen azon a napon, amikor az elsőrendű élelmiszerek forgalmi­adója megszűnt, olvastuk egy eldugott kis közgazdasági hírben, hogy a szabad keres­kedelem és szabad verseny nagyobb dicső­ségére Budapesten megalakult a cérna­­gom­b-kartel. A százféle kartel, a vaskartel, a tejkartel, a cukorkartel, a papírkartel, a fakartel, a szénkartel és tudja a jó Isten, hogy még miféle kartel mellé megszületett hát, ime, százegyediknek a cérnagomb-kar­­tel is s ezzel az a boldogtalan halandó, aki­nek diszkrét fehérneműjén lazán áll a cér­nagombja, méltán retteghet attól, hogy a gombtól való kényszerű elválás esetén fut­ni fogja egy havi fizetéséből arra, hogy egy másik cérnagombot vehessen? Mert szép és felemelő jelszavakon túl, mint aminek az „egyöntetű értékesítés,“ a „termelés za­vartalanságának biztosítása“ - elsősorban is az árak emelkedésében nyilvánul meg a kartelek „áldásos“ közgazdasági tevékeny­kedése, hívják bár vaskartelnek, cérna­­gomb, vagy cipőzsinórkartelnek. A száznál több magyarországi kartel­l a mögöttük álló, a magyarságtól rendszerint idegen bankvezérek és iparbárók döntik el itt az árak alakulását, határozzák meg az élet ní­vóját és döntik el, hogy a diktatúrájuk alatt nyögő, védtelen és gyámoltalan fo­gyasztó, a keresztény kisember, iparos, munkás, tisztviselő és mezőgazda hány ta­­nál főzelékkel csillapíthatja háborgó gyom­ra éhségét. A nemzetközi tőke, a kartelek­ben szövetkezett idegen hatalmi érdekek vazallusává züllött itt a fogyasztó­ társada­lom , az állam intéző és felelős tényezőinek mindent el kell követniök, hogy a magyar­ságot ebből a lealázó rabszolga­sorsból ki­emeljék. A forgalmiadó eltörlése csak az első — bár igen életrevaló — lépés volt a drága­ság letörése terén. Nem szabad azonban megállani: tovább kell menni, be kell ha­tolni a cérnagombkartelek, kenderkód­­­rösztök és egyéb obskúrus érdekeltségek rejtelmeibe és kíméletlenül kioperálni azt a fekélyt, amely itt rothad és gennyesedik a magyar nemzetgazdaság organizmusában. Szerdán délután vizsgálati fogságba helyezték Brünn Ignáczot, az Agrárbank vezérigazgatóját — A végzés ellen új letartóztatott vezérigazgató felfolyamodást jelentett be a vádtanácshoz — Valószínűleg szombaton dűnt a vádtanács Miskolc, augusztus 10 A Brünn Ignácz ellen indított bűnügy­ben szerdán délután hozott végleges döntést a vizsgálattal megbízott Tymauer Márk dr. táblabíró. A végzés — mint az már az előz­ményekből is látható volt — helyt adott a királyi ügyészség előterjesztésének és Brünn Ignácz vizsgálati fogságba való helyezésével egyidejűleg elrendelte a vizsgálatot a nagyszabású bűnügyben. A terjedelmes, mintegy 8 gépírásos ol­dalt kitevő vizsgálóbírói végzés megszöve­gezéséhez szerdán délelőtt látott hozzá Tyr­­nauer táblabíró. A végzés pontról-pontra foglalkozik a feljelentés egyes részleteivel s különösen azokra a pontokra terjed ki rész­letesen, amelyeknél kétségtelenül igazolha­­tónak látszik Brünn Ignácz vezérigazgató bűnössége. A vádpontok közül első helyen áll az a pénzügyi manőve­rek, amit a vád szerint még évekkel ezelőtt, a Korona elértéktelenedése előtt hajtott végre külföldi valutákkal Brünn Ignácz az Agrárbank kárára. A feljelentés szerint ugyanis abban az időben Brünn 90 millió korona értékű dol­lárt és közel 70 millió korona értékű lírát vett fel kölcsönbe az Agrárbanktól. A ha­talmas összegekért azonban feltűnő olcsó kamatot számított fel saját magának, úgy, hogy ebben az üzletben az Agrárbanknak rendkívül, nagy kamatveszteségei vol­tak, amelyek valorizált értékben meg­haladják a félmilliárd koronát. Az összes vádpontokra vonatkozó részle­tes indoklással a délutáni órákra készült el a táblabíró. Délután 5 óra tájban szuronyos fogházőrrel maga elé vezet­tette a táblabíró Braun Ignáczot, akit előbb néhány kérdésre még rövidem kihallgatott, majd kihirdette előtte a vég­zését, mely szerint okirathamisitás, csalás és hűtlen kezelés többszörösen és sorozato­san elkövetett bűntettek miatt, amelyek el­követésével Brünn Ignácz alaposan gyanú­sítható, vizsgálati fogságba helyezi. A végzés kihirdetése után Brünn Ignácz a vizsgálati fogság elrendelése ellen felfo­lyamodást jelentett be a a vádtanácshoz, egyben pedig Kurcz Jakab dr. miskolci ügyvédet nevezte meg védőjéül. Délután 6 órakor már, mint vizsgálati foglyot kísérte vissza a fogházőr Brünn Ignácz vezérigazgatót a zárká­jába. A vizsgálati fogság kérdésében a vádta­nács előreláthatóan szombaton délelőtt fog dönteni, amikor a szünidei büntetőtanács vádtanáccsá átalakulva a kifogási tárgyalá­sokat tartja meg. A végső szót azonban elő­reláthatólag a debreceni tábla fogja a vizs­gálati fogság kérdésében kimondani, mert abban az esetben, ha a vádtanács szabad­lábra helyezné Brünn Ignáczot, a kir. ügyészség feltétlenül a táblánál keres jog-, orvoslást a vádtanács döntése ellen, míg az is teljesen kizártnak látszik, hogy Brünn Ignácz megnyugodva egy oly vád­tanácsi határozatban, amely az ő fogságát jelen­tené. Más oldalról egyébként már oly hírek is k­erültek forgalomba, hogy abban az eset­en, ha Brünn Ignácz vizsgálati fogságát a tábla is helybenhagyná s igy az jogerőssé válna. Brünn Ignácz a barátainak támogatá­sával meg fogja kísérelni, hogy kaució ellenében nyerje vissza szabadságát. Értesülésünk szerint már a legnagyobb titokban meg is indult egy akció, melynek célja előteremteni egy oly nagy összeget, mely — ha sor kerülne rá — fedezné a kaucióként leteendő mennyiséget. Rothermere lord a magyar barátságot ajánlja figyelmébe Csehországnak — „Jelenlegi barátaira a csehek nem számíthatnak“ — mondja Rothermere — Szerinte Magyarországban megbízható barátot kap Csehország — Rothermere lord távirata Beneshez — Bndapest, augusztus 10 Rothermere lord szerdán a csehországi magyar földbirtokügyekkel kapcsolatban táviratot intézett Beneshez, aki megígérte, hogy erről a kérdésről tájékoztatni fogja az angol politikus lapvezért. Rothermere köszönetét fejezi ki a táv­iratban Benesnek, hogy tájékoztatni fogja a felvidéki magyar álláspontja sorsáról­­lenti, hogy álláspontja semmiben sem kü­lönbözik testvérbátyjának, North­liffe-nak álláspontjától. Mindketten Csehország ol­dalán harcoltak, azonban épen ezért figyel­mezteti Csehországot, hogy jelenlegi bará­taira nem számíthat, ezek a legközelebbi veszélynél elhagyhatják. Ezzel szemben Magyarországban, ha a határkiigazítást kö­zös megállapodással végrehajtják megbíz­ható barátot kap Csehország. A magyar barátság legjobb biztosítékot jelentene ar­ra, hogy Csehország semmit se veszítsen je­lenlegi politikai súlyából. A távirat végén Rothermere lord annak a reményének ad kifejezést, hogy jóakara­­ta intő szavait maga Benes, de az ország népe is meg fogja szívlelni s arra kéri a cseh külügyminisztert, hogy táviratát lap­jaiban is tegye közzé. ÁRA­ 10 FILLÉR Az Európa - Amerikai légi út előtt Risztics, a világhírűvé lett magyar pilóta valószínűleg szombaton startol Ötszáz kilométerrel hosszabb útvonalat választott Risztics és Edzard, mint a Nungesser-féle útvonal volt Budapest, augusztus 10. Nemcsak Németország, hanem egész Európa lázas érdeklődéssel tekint az óceán újabb átrepülése elé, amelynek gi­gantikus túrájára most indul el két pi­lóta: a magyar Risztics János és a német Edzard. Külföldi lapok hasábos cikkek­ben foglalkoznak állandóan a merész re­pülés tervével és kimutatják, hogy az Európából Amerikába repülés sokkal ne­hezebb és nagyobb feladat a pilótákra és a gépre, mint Lindbergh, Byrd vagy Chamberlin bravúrjai voltak. Risztics Jánost, a most már világhírűvé vált magyar pilótát, a dessau-lipcsei re­pülés világrekorderét egész Németország ünnepli és bennünket, magyarokat jóleső elégtétellel tölt el az a tény, hogy a né­met sajtó, a hivatalos tényezők, a német közvélemény egyformán a magyar pilótát is ünnepük Risztics Jánosban. A start előtt Német lapok kimutatják, hogy Risztics és Edzard 52 óra 28 perces világrekord­­jának nagyszerűségéből nem von le sem­mit az a körülmény, hogy az utat nem az Óceán fölött, hanem szárazföld felett tették meg, mert hiszen Chamberlin ed­digi 51 órás világrekordja sem az Óceán felett született meg. Dessaui jelentés szerint Risztics szom­baton, vasárnap, vagy hétfőn startol tár­sával Amerika felé. Risztics és Edzard még nem határoztak pontos útirányukat illetőleg. Valószínű, hogy a déli útvonalat fogják választani. Ez az útvonal ugyan 500 kilométerrel hosszabb, mint az északi, de a légköri vi­szonyok arra­felé kedvezőbbek. Könnecke pilóta is indul Hamburgi jelentés szerint Könnecke né­met pilóta úgy határozott, hogy valószí­nűen Kölnből fog startolni amerikai útjá­ra, mégpedig ugyanazon a napon, amikor a dessa­ui repülők felszállása megtörténik. Könnecke azt az útvonalat választotta, amely a Azori szigeteken keresztül vezet Newyork felé, mert abban az irányban ta­lálja legkedvezőbbnek a légköri viszonyo­kat. Risztics érdekes előélete A világhírűvé lett Risztics János a buda­pesti reáliskolát végezte, amikor 14 éves korában a rákosi repülőtéren Blériot, a La Manche-csatorna átrepülője vendégszere­peit. Itt kapta az első impulzust a repülés iránt való érdeklődésre. Legkedvencebb ol­vasmánya gyermekkorában Werne Gyula, a Hódító Robur című regénye volt, amely­nek hatásaként a kisfiú a maga által kon­struált kis repülőgépet Albatros-nak ne­vezte el. Hallatlanul intelligens fiú volt, aki sa­ját maga kereste ki a műszaki pályára való kiképzéséhez szükséges elektrotechnikai könyveket és folytonos olvasással, tanulás­sal fejlesztette ismereteit, önként jelentke­zett katonának és 18 éves korában Fiséba­­menüben a légi csapathoz osztották be Csakhamar az orosz, majd az olasz harctér­re került Egy alkalommal lezuhant és több ezber érték gépét ellenséges golyók­ Hősies maga­tartásáért 13 kitüntetésben részesült, köz­tük két arany és két nagy ezüst vitézség érmet szerzett, megkapta a vaskeresztet valamint az összes német repülő kitünteté­seket. 1922-ben, mint tiszthelyettes szerel le, majd a Légiforgalmi Társaság pilótája lett. Két évvel ezelőtt ment ki Dessault Junkers tanár világhírű gyártelepére. A szerb király német földön München, augusztus Sándor szerb király inkognitóban érve konzultálás végett Münchenbe utazol ahol pár napig marad s innen valószínűt Párisba megy. A király utazása dipl­máciai körökben élénk feltűnést kelt, mivel tudvalévően ez az első eset a­­­­orú óta, hogy a szerb király a volt kö­ponti hatalmak területére lép.

Next