Magyar Jövő, 1927. július-augusztus (9. évfolyam, 146-196. szám)
1927-08-11 / 181. szám
Hrobolc, 1977. augoszta H Előfizetési ár 2 pengő 40 fillér, földön ennek az árnak kétszerese. — Egyes szám ára helyben, vidéken és pályaudvarokon minden nap 10 fillér. Felelős szerkesztő: HUBAY KÁLMÁN MAGYAR JÖVŐ * CSÜTÖRTÖK * Hilantídik Ért. 181 (7314) sz. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Miskolc, Hunyadi-u 13. sz. Telefonszámok: Felelős szerkesztő 6—46, szerkesztő_____ rég 8—65 és 8-82, kiadó— hivatal 1—84, nyomda 8—82. Szerkesztő: KASS ENDRE Tessék tovább menni! (Hyk.) Üdén és frissen mosolyogtak zöld, piros, meg sárga toalettjükben. Csábítóak voltak, rejtélyesek és sokat ígérők, hamvasak és kacérkodók, mint valami vidéki szubrettprimadonna. Érezték, hogy ők állanak ma a sóvárgó szemek kereszttüzében, ők a nap szenzációi, ők, a héjjas lencse és hántolt borsó, sárgarépa, petrezselyem, zeller és kalarábé, kapor, karfiol és mindenféle hagyma, cékla, kelkáposzta és kelbimbó, kajszinbarack és gyümölcsíz, szóval mind, mind, hogy im levetették magukról a forgalmi adó mantuláját s teljes fiatal szépségükben, a forgalmi adóellenőrök gardírozása nélkül debütáltak a szerdai hetipiacon. A premier theatre parée-t varázsolt a vásárcsarnokba s a telt ház közönsége bizonyára megnyugvással és örömmel veszi tudomásul, hogy a bemutató sikerrel járt le az árak olcsóbbodása valóban bekövetkezett. Ha ezt nem is lehet teljes egészében a forgalmi adó eltörlésének, hanem a nagy kínálatnak és kisebb mérvű keresletnek tulajdonítani, azért az első benyomás mégis kedvező s a kormány áldozatkészségének momentán megvan a gyümölcse. A közönség olcsóbban jutott hozzá az elsőrendű szükségleti cikkekhez s ez magában is olyan eredmény, amely bőségesen kárpótolhatja az államkincstárt a forgalmi adó eltörlése folytán elmaradó bevételekért. Kérdés azonban, hogy ez az olcsóbbodási folyamat folytatódni fog-e, vagy egyszer csak megáll és visszafordul medrében, illuzóriussá téve minden reményünket és számításunkat? Az utolsó évek leszoktattak arról, hogy túlságosan optimisták legyünk s nem tudjuk, nem fog-e elkövetkezni az idő, mikor az árak visszasompolyognak a régi nívóra s az az ötmillió pengő, amit az állam a forgalmi adó eltörlése révén elveszít, a fogyasztók helyett a közvetítő kereskedelem zsebébe vándorol. Alapos okaink vannak arra, hogy inkább pesszimisták legyünk. Épen azon a napon, amikor az elsőrendű élelmiszerek forgalmiadója megszűnt, olvastuk egy eldugott kis közgazdasági hírben, hogy a szabad kereskedelem és szabad verseny nagyobb dicsőségére Budapesten megalakult a cérnagomb-kartel. A százféle kartel, a vaskartel, a tejkartel, a cukorkartel, a papírkartel, a fakartel, a szénkartel és tudja a jó Isten, hogy még miféle kartel mellé megszületett hát, ime, százegyediknek a cérnagomb-kartel is s ezzel az a boldogtalan halandó, akinek diszkrét fehérneműjén lazán áll a cérnagombja, méltán retteghet attól, hogy a gombtól való kényszerű elválás esetén futni fogja egy havi fizetéséből arra, hogy egy másik cérnagombot vehessen? Mert szép és felemelő jelszavakon túl, mint aminek az „egyöntetű értékesítés,“ a „termelés zavartalanságának biztosítása“ - elsősorban is az árak emelkedésében nyilvánul meg a kartelek „áldásos“ közgazdasági tevékenykedése, hívják bár vaskartelnek, cérnagomb, vagy cipőzsinórkartelnek. A száznál több magyarországi kartell a mögöttük álló, a magyarságtól rendszerint idegen bankvezérek és iparbárók döntik el itt az árak alakulását, határozzák meg az élet nívóját és döntik el, hogy a diktatúrájuk alatt nyögő, védtelen és gyámoltalan fogyasztó, a keresztény kisember, iparos, munkás, tisztviselő és mezőgazda hány tanál főzelékkel csillapíthatja háborgó gyomra éhségét. A nemzetközi tőke, a kartelekben szövetkezett idegen hatalmi érdekek vazallusává züllött itt a fogyasztó társadalom , az állam intéző és felelős tényezőinek mindent el kell követniök, hogy a magyarságot ebből a lealázó rabszolgasorsból kiemeljék. A forgalmiadó eltörlése csak az első — bár igen életrevaló — lépés volt a drágaság letörése terén. Nem szabad azonban megállani: tovább kell menni, be kell hatolni a cérnagombkartelek, kenderkódrösztök és egyéb obskúrus érdekeltségek rejtelmeibe és kíméletlenül kioperálni azt a fekélyt, amely itt rothad és gennyesedik a magyar nemzetgazdaság organizmusában. Szerdán délután vizsgálati fogságba helyezték Brünn Ignáczot, az Agrárbank vezérigazgatóját — A végzés ellen új letartóztatott vezérigazgató felfolyamodást jelentett be a vádtanácshoz — Valószínűleg szombaton dűnt a vádtanács Miskolc, augusztus 10 A Brünn Ignácz ellen indított bűnügyben szerdán délután hozott végleges döntést a vizsgálattal megbízott Tymauer Márk dr. táblabíró. A végzés — mint az már az előzményekből is látható volt — helyt adott a királyi ügyészség előterjesztésének és Brünn Ignácz vizsgálati fogságba való helyezésével egyidejűleg elrendelte a vizsgálatot a nagyszabású bűnügyben. A terjedelmes, mintegy 8 gépírásos oldalt kitevő vizsgálóbírói végzés megszövegezéséhez szerdán délelőtt látott hozzá Tyrnauer táblabíró. A végzés pontról-pontra foglalkozik a feljelentés egyes részleteivel s különösen azokra a pontokra terjed ki részletesen, amelyeknél kétségtelenül igazolhatónak látszik Brünn Ignácz vezérigazgató bűnössége. A vádpontok közül első helyen áll az a pénzügyi manőverek, amit a vád szerint még évekkel ezelőtt, a Korona elértéktelenedése előtt hajtott végre külföldi valutákkal Brünn Ignácz az Agrárbank kárára. A feljelentés szerint ugyanis abban az időben Brünn 90 millió korona értékű dollárt és közel 70 millió korona értékű lírát vett fel kölcsönbe az Agrárbanktól. A hatalmas összegekért azonban feltűnő olcsó kamatot számított fel saját magának, úgy, hogy ebben az üzletben az Agrárbanknak rendkívül, nagy kamatveszteségei voltak, amelyek valorizált értékben meghaladják a félmilliárd koronát. Az összes vádpontokra vonatkozó részletes indoklással a délutáni órákra készült el a táblabíró. Délután 5 óra tájban szuronyos fogházőrrel maga elé vezettette a táblabíró Braun Ignáczot, akit előbb néhány kérdésre még rövidem kihallgatott, majd kihirdette előtte a végzését, mely szerint okirathamisitás, csalás és hűtlen kezelés többszörösen és sorozatosan elkövetett bűntettek miatt, amelyek elkövetésével Brünn Ignácz alaposan gyanúsítható, vizsgálati fogságba helyezi. A végzés kihirdetése után Brünn Ignácz a vizsgálati fogság elrendelése ellen felfolyamodást jelentett be a a vádtanácshoz, egyben pedig Kurcz Jakab dr. miskolci ügyvédet nevezte meg védőjéül. Délután 6 órakor már, mint vizsgálati foglyot kísérte vissza a fogházőr Brünn Ignácz vezérigazgatót a zárkájába. A vizsgálati fogság kérdésében a vádtanács előreláthatóan szombaton délelőtt fog dönteni, amikor a szünidei büntetőtanács vádtanáccsá átalakulva a kifogási tárgyalásokat tartja meg. A végső szót azonban előreláthatólag a debreceni tábla fogja a vizsgálati fogság kérdésében kimondani, mert abban az esetben, ha a vádtanács szabadlábra helyezné Brünn Ignáczot, a kir. ügyészség feltétlenül a táblánál keres jog-, orvoslást a vádtanács döntése ellen, míg az is teljesen kizártnak látszik, hogy Brünn Ignácz megnyugodva egy oly vádtanácsi határozatban, amely az ő fogságát jelentené. Más oldalról egyébként már oly hírek is kerültek forgalomba, hogy abban az eseten, ha Brünn Ignácz vizsgálati fogságát a tábla is helybenhagyná s igy az jogerőssé válna. Brünn Ignácz a barátainak támogatásával meg fogja kísérelni, hogy kaució ellenében nyerje vissza szabadságát. Értesülésünk szerint már a legnagyobb titokban meg is indult egy akció, melynek célja előteremteni egy oly nagy összeget, mely — ha sor kerülne rá — fedezné a kaucióként leteendő mennyiséget. Rothermere lord a magyar barátságot ajánlja figyelmébe Csehországnak — „Jelenlegi barátaira a csehek nem számíthatnak“ — mondja Rothermere — Szerinte Magyarországban megbízható barátot kap Csehország — Rothermere lord távirata Beneshez — Bndapest, augusztus 10 Rothermere lord szerdán a csehországi magyar földbirtokügyekkel kapcsolatban táviratot intézett Beneshez, aki megígérte, hogy erről a kérdésről tájékoztatni fogja az angol politikus lapvezért. Rothermere köszönetét fejezi ki a táviratban Benesnek, hogy tájékoztatni fogja a felvidéki magyar álláspontja sorsáróllenti, hogy álláspontja semmiben sem különbözik testvérbátyjának, Northliffe-nak álláspontjától. Mindketten Csehország oldalán harcoltak, azonban épen ezért figyelmezteti Csehországot, hogy jelenlegi barátaira nem számíthat, ezek a legközelebbi veszélynél elhagyhatják. Ezzel szemben Magyarországban, ha a határkiigazítást közös megállapodással végrehajtják megbízható barátot kap Csehország. A magyar barátság legjobb biztosítékot jelentene arra, hogy Csehország semmit se veszítsen jelenlegi politikai súlyából. A távirat végén Rothermere lord annak a reményének ad kifejezést, hogy jóakarata intő szavait maga Benes, de az ország népe is meg fogja szívlelni s arra kéri a cseh külügyminisztert, hogy táviratát lapjaiban is tegye közzé. ÁRA 10 FILLÉR Az Európa - Amerikai légi út előtt Risztics, a világhírűvé lett magyar pilóta valószínűleg szombaton startol Ötszáz kilométerrel hosszabb útvonalat választott Risztics és Edzard, mint a Nungesser-féle útvonal volt Budapest, augusztus 10. Nemcsak Németország, hanem egész Európa lázas érdeklődéssel tekint az óceán újabb átrepülése elé, amelynek gigantikus túrájára most indul el két pilóta: a magyar Risztics János és a német Edzard. Külföldi lapok hasábos cikkekben foglalkoznak állandóan a merész repülés tervével és kimutatják, hogy az Európából Amerikába repülés sokkal nehezebb és nagyobb feladat a pilótákra és a gépre, mint Lindbergh, Byrd vagy Chamberlin bravúrjai voltak. Risztics Jánost, a most már világhírűvé vált magyar pilótát, a dessau-lipcsei repülés világrekorderét egész Németország ünnepli és bennünket, magyarokat jóleső elégtétellel tölt el az a tény, hogy a német sajtó, a hivatalos tényezők, a német közvélemény egyformán a magyar pilótát is ünnepük Risztics Jánosban. A start előtt Német lapok kimutatják, hogy Risztics és Edzard 52 óra 28 perces világrekordjának nagyszerűségéből nem von le semmit az a körülmény, hogy az utat nem az Óceán fölött, hanem szárazföld felett tették meg, mert hiszen Chamberlin eddigi 51 órás világrekordja sem az Óceán felett született meg. Dessaui jelentés szerint Risztics szombaton, vasárnap, vagy hétfőn startol társával Amerika felé. Risztics és Edzard még nem határoztak pontos útirányukat illetőleg. Valószínű, hogy a déli útvonalat fogják választani. Ez az útvonal ugyan 500 kilométerrel hosszabb, mint az északi, de a légköri viszonyok arrafelé kedvezőbbek. Könnecke pilóta is indul Hamburgi jelentés szerint Könnecke német pilóta úgy határozott, hogy valószínűen Kölnből fog startolni amerikai útjára, mégpedig ugyanazon a napon, amikor a dessaui repülők felszállása megtörténik. Könnecke azt az útvonalat választotta, amely a Azori szigeteken keresztül vezet Newyork felé, mert abban az irányban találja legkedvezőbbnek a légköri viszonyokat. Risztics érdekes előélete A világhírűvé lett Risztics János a budapesti reáliskolát végezte, amikor 14 éves korában a rákosi repülőtéren Blériot, a La Manche-csatorna átrepülője vendégszerepeit. Itt kapta az első impulzust a repülés iránt való érdeklődésre. Legkedvencebb olvasmánya gyermekkorában Werne Gyula, a Hódító Robur című regénye volt, amelynek hatásaként a kisfiú a maga által konstruált kis repülőgépet Albatros-nak nevezte el. Hallatlanul intelligens fiú volt, aki saját maga kereste ki a műszaki pályára való kiképzéséhez szükséges elektrotechnikai könyveket és folytonos olvasással, tanulással fejlesztette ismereteit, önként jelentkezett katonának és 18 éves korában Fisébamenüben a légi csapathoz osztották be Csakhamar az orosz, majd az olasz harctérre került Egy alkalommal lezuhant és több ezber érték gépét ellenséges golyók Hősies magatartásáért 13 kitüntetésben részesült, köztük két arany és két nagy ezüst vitézség érmet szerzett, megkapta a vaskeresztet valamint az összes német repülő kitüntetéseket. 1922-ben, mint tiszthelyettes szerel le, majd a Légiforgalmi Társaság pilótája lett. Két évvel ezelőtt ment ki Dessault Junkers tanár világhírű gyártelepére. A szerb király német földön München, augusztus Sándor szerb király inkognitóban érve konzultálás végett Münchenbe utazol ahol pár napig marad s innen valószínűt Párisba megy. A király utazása diplmáciai körökben élénk feltűnést kelt, mivel tudvalévően ez az első eset aorú óta, hogy a szerb király a volt köponti hatalmak területére lép.