Magyar Jövő, 1928. szeptember-október (10. évfolyam, 196-245. szám)

1928-09-01 / 196. szám

2 megállapítja, hogy a Népszövetség ■nem teljesítette eddig azt a felada­tot, amely a kisebbségek védelme körül reáhárul. Ezzel a határozattal foglalko­zik William Martin a Journal de fieneveben írt vezércikkében és bi­zonyos mértékben megokoltnak mondja a kisebbségeknek a Nép­­szövetséggel szemben elhangzott kritikáját. „Tarthatatlan az a mostani ál­lapot — írja — amikor forma sze­rinti kifogásokkal és túlzott büro­kratizmussal elütik a kisebbsége­ket attól a joguktól, hogy pana­szaikat a Népszövetség elé vihes­sék. Bizonyos kormányok hajlan­dók bűncselekménynek tekinteni­­ét, hogy a kisebbségek felemelik hangjukat. Különös, hogy rendsze­rint ama népek kormányai visel­kednek így, amelyek annak idején elnyomásról panaszkodtak. Ez a felfogás tarthatatlan. Amikor a ki­sebbségek védelmét megteremtet­ték, az nem azért történt, hogy a kisebbségek kedvében járjanak, hanem azért, hogy biztosítsák a bé­két. Jó lenne — végzi cikkét Wil­liam Martin — ha ezt nem feled­nék el. A pénteki tanácsülés A népszövetségi tanács péntek délelőtti ülése a távol Keletre ki­­küldendő vizsgálóbizottság kérdé­sét tárgyalta. Az indítvány Angliától származik, amely az ópiumcsempészet leküzdésére irá­nyuló intézkedések előkészítésére kérte a bizottság kiküldését- A ja­pán delegátus a vita folyamán ígé­retet tett arra, hogy a japán kor­­m­ány a kiküldendő ópium-bizott­ságot mindenképp­­ támogatni fogja. A kínai megbízott, ezzel szemben úgy nyilatkozott, hogy mindkét kormány véleményét ki kell kérni. Mackensie King kana­dai delegátus tette meg ezután je­lentését az ópiumcsempészet ellen irányuló népszövetségi egyezmény­ről. A kanadai delegátus bejelentet­te, hogy az egyezményt tíz hata­lom ratifikálta már, miért is az egyezmény folyó évi szeptember 25-én automatikusan életbe lép. A tanács ezután zárt ajtók mö­gött folytatta tanácskozásait. Napi­renden a kisgyermekeket fenyege­tő erkölcsi és szociális veszedel­mek tanulmányozására kiküldendő bizottság kérdése szerepelt. Foglalkoztak még Costarica (Délamerika) beadványával. A beadványban Costarica a Monroe­­elv értelmezését kéri a Népszövet­ségtől. A zárt ülést bizalmas tanácsko­zás követte a népszövetségi főtit­kári hivatalban. Ezen a bizalmas értekezleten ügyrendi kérdéseket vitattak meg. A tanácskozás egy­­óra tíz perckor ért véget. Befejeződött a asaluajtó konferenciája A szaksajtó Cenfben ülésező nemzetközi 4. nagygyűlése péntek délelőtt befejezte munkáját. A leg­közelebbi nagygyűlést 1929-ben Barcelonában tart­ják. A nagygyű­lés elhatározta, hogy a szaksajtó nemzetközi hirdetési központot szervez. Megbukott a hadianyaggyárt­s nemzetközi ellenőrzése A Népszövetség csütörtöki tit­kos tanácsülésén a már szokásos módon eltemették a hadianyag­gyártás nemzetközi ellenőrzésére szolgáló javaslatot. Az előadó, Don Guero, San Salvador dele­gátusa, felolvasta a bizottságnak mindössze 21 gépírásos sort tar­talmazó száraz jelentését, amely megállapítja, hogy nem sikerült a nézeteltéréseket kiegyenlíteni, tehát a kiküldött bizottság nem képes olyan végleges javaslatot ajánlani a Népszövetségnek, amilyent kívánt. A Magyar Jövő fordítsa A modern Julia írta: Germaine Beaumort Rivaudné elmerengve nézte Veronában a Capuletti-házat és így szólt a férjéhez: — Talán nevetségesen roman­tikusnak fogsz találni, Henri, de ha Romeo és Julia történetére gondolok, megborzongok. Lehet­nek-e a szülők oly kegyetlenek, hogy halálba kergessék gyerme­keiket, kiknek egyetlen bűnük, hogy szívükre hallgatnak? Es­küszöm neked, hogy ha leányom lesz, soha se fogom megakadá­lyozni, hogy ahhoz menjen, akit szeret, mégha azt mondaná is: Antyám, egy kéményseprőbe va­­k szerelmes! De a gazdagsá­­gk alapján sokkal jobb pártit •körh­­etünk. F • cseppet se találom a nevetségesnek. Sőt­­yek. Meg vagyok korunk szüksé­­gomar vu» érzés mdo Jern ’zei tu . — Az Istenért, Henri, hogy tudsz ilyenre még csak gondolni is! A mi gyermekeink gyöngé­­dek, érzékenyek, finomlelkűek lesznek. Csak örömet és boldog­ságot fognak nekünk szerezni. De Rivaudné hiába vágyott sok gyermek után, csak egy leánykája született, akit a vero­nai beszélgetés emlékére Júliá­nak kereszteltek. A kis Juliette semmiféle hajla­mot se árult el az álmodozásra, amint apja és anyja szerették volna. Egyszer az iskolából haza jő­ve, ezzel a kéréssel fordult az anyjához: — Anyus, törd el a perselye­met, szükségem van a megtaka­rított pénzre! — A szegény gesztenyeárus kis leányának akarod adni, édes drágaságom? — örvendezett Ri­vaudné magánkívül. — Dehogy. Egy Tampico Eag­let akarok venni. Kitűnő papír, állandóan emelkedik az értéke. A osztályunkban ezt tartják a nő szomorúan mosoly­­t vették Juliettenek íg­y vigasztal­ta Rivand a feleségét. Egy tíz­éves gyermek még nem ismeri az életet és különben minden gyer­mek kegyetlen. Később majd megváltozik. De Juliette nem változott. Sem­miféle nyomorúság, szenvedés nem hatotta meg, nem ébresz­tett benne részvétet. Az volt a nézete, hogy meg kell semmisí­teni mindent, ami öreg, csúnya, beteg, nem hasznavehető. Vajas kenyerét nem osztotta meg sen­kivel. Költeményeket soha se ol­vasott. A legjobban szerette és tudta a számtant. — Majd megváltozik, ha sze­relmes lesz! — sóhajtotta Ri­vaudné. — Oh, a szerelem cso­dát tud művelni. Juliette tizennyolc éves lett. Szülei elvitték nyaralni Bre­­tagneba. — Majd meglátod, Juliette, milyen szép ott minden. Különö­sen holdvilágnál gyönyörű a tenger, meg a sziklák. Azt mond­ják, hogy a sziklák közt holdas éjjeleken a manók táncolnak. — Ah! Remélem, lesz ott jazz! A múltkor a Charlestonból a ver­senyen egy csekket nyertem öt­száz frankról. Meglátjátok, hogy ott is fogok nyerni! Ahogy megérkeztek, nemsoká­ra megismerkedtek Emile Cerné­­vel, aki csodálatosan szép fiatal ember volt, csodálatos intelligen­ciával és csodálatos élhetetlen­séggel. Azt hitte, hogy az ember nagyon boldog lehet egy kis kunyhóban, hogy a költészet pó­tolni tudja a kenyeret és a zene el tudja felejtetni az élet nehéz­ségeit. Tagja volt a szálló zene­karának és szólóban szokott ját­szani nagy művészettel. Ahogy meglátta Juliettet, verseket írt hozzá. — Azt hiszem, Henri, hogy a lányunk hódítást tett. Láttad, azt a csinos fiatalembert a zenekar­ban azzal a hosszú hajjal? — Igen. Információkat szerez­tem. Nincs állása, nincs jövője! — Életem álma, Henri, ha a mai korban a lányunk bele­sze­retne egy szegény emberbe! — Az enyém is, Elisabeth. Kedves idill fejlődött a boldog szülők nagy gyönyörűségére. Egy este Rivaudné szívdobo­gást kapott. Észrevette az ablak­ból, hogy drága kis­lánya egy férfi alakra támaszkodva, jár a parton. Másnap reggel bemegy a lá­nya szobájába, de a szoba üres, Juliette nincs sehol. A Juliette ruhái, bőröndjei is eltűntek. Az asztalon egy levél fehér lett. Ri­vaudné idegesen, lázasan bontot­ta fel és ezt olvasta: „Kedves szüleim, a viszontlá­tásra. Elutazom azzal az ameri­kai úrral, aki tegnap érkezett a szállóba és aki a következő aján­latot tette nekem: ötvenezer dollárt fizet évente, ha a felesé­ge leszek, most alapított egy nagy divatcéget és nekem éppen olyan mannequin a termetem, amilyenre neki szüksége van. Magas vagyok, anélkül, hogy csontos lennék, a súlyom, felöl­tözve negyvenöt kiló. Szerettem volna nektek bemutatni, de Lon­donba utazik repülőgépen, egy percet se veszíthettünk, mert ta­lálkozása van newyorki üzletem­berekkel. Majd küldök levelező­lapokat. . Ami a trubadúrt illeti, csak annyit mondhatok, hogy 1830-ba való modorával elvette mindk­­étvágyamat.“ Rivaudné sírva vitte be a le­velet a férje szobájába. — A mi lányunk! Egy ilye levél... Érdekházasság... — De mégis csak megszökött — vigasztalódott az apa. N MWRJOVO Értesítés arról, hogy az őszi és téli újdonságok megérkeztek, s női- és leánykakabátok, szőr­­mebundák, szövet, selyem­­­ruhák legolcsóbban besze­rezhetők Ifj. Klein József női confekciós áruháza MISKOLC­, Széchenyi­ utca 60. Takarékosság tagja rvvYVirrvYYViv^rJvvvhri*r*T~ri~nrnnnrinri~nrnnnnii~erdői imwumi­­ Kedden rendkívüli minisztertanács lesz a drágaság és takarmányinség ügyében Pénteken 40.000 pengőt szavazott meg a miniszter­­tanács a Magyar Hét céljaira ----------------=0=oOo=Q=---------------­ Budapest, augusztus 31 (A M. J. tudtmtása.) . A kormány tagjai pénteken Vass József helyettes miniszterel­nök vezetésével minisztertanácsot tartottak, amelyen a miniszterek közül csupán Scitovszky Béla bel­ügyminiszter jelent meg, aki sza­badságát megszakítva, Gombáról utazott fel a minisztertanácsra. A többi tárcát Ángyán Béla, Álgya- Papp Sándor, Darányi Kálmán, Khuen-Héderváry Sándor gróf, Petri Pál, Prónay György báró, Szabóky Alajos és Wimmersperg Frigyes báró államtitkárok képvi­selték. A jegyzőkönyvet bárc­házi Bárczy István államtitkár vezet­te és jelen volt a minisztertaná­­­cson Szudy Elemér, a miniszterel­nökségi sajtóosztály vezetője is. Délelőtt 10 órától délután 1 óráig tartott a minisztertanács, a­melyen különböző fontos kérdése­ket intéztek el. A takarmányinség és a mindinkább növekedő drága­ság megszüntetne ügyében­ teen­dő intézkedéseik ma nem kerültek ■tárgyalásra, de a különböző előké­szítő munkálatok erősen folynak és Vass József annyira sürgősnek tartja e két egymással kapcsolatos kérdés sürgős elintézését, hogy nem várja meg a jövő heti rendes minisztertanács péntekjét, ha­nem keddre rendkívüli miniszter­tanácsot hív egybe, amelyen a gazdasági miniszterek, Bad, Her­mann és Mayer résztvételével be­hatóan foglalkozzék e kérdésekkel. A helyettes miniszterelnök nagy súlyt helyez egyfelől a takar­mányhiány csökkentésére, másfe­lől arra, hogy az elsőrendű élel­­micikkek ára, különösen az indo­kolatlanul magas zsirárak leszo­­ríttassanak. A zsír áralakulása tudvalévően a legszorosabb összefüggésben van a különböző élelmicikkek áralaku­lásával és ezért a rendkívüli mi­nisztertanács a megteendő intéz­kedések között szem előtt tartja egyrészt a külföldi zsír behozata­lának kérdését, másrészt a takar­­mányinségen való sürgős segítés megfelelő módozatait.­­ A pénteki minisztertanácson negyvenezer pengő segélyt sza­vaztak meg a Magyar Hét rende­zőségének. Mint ismeretes, no­vemberben Magyar Hetet rendez a magyar ipar és kereskedelem ést ebben az időben a kereskedők és iparosok csak magyar árucikkeket fognak kirakataikban tartani és széleskörű propagandát csinálnak a magyar termékeknek. Hétfőn kezdődik az ipari baleset-kongresszus Budapest, augusztus 31­­ .Hétfőn délelőtt 11 órakor nyit­ják meg a Tudományos Akadémia dísztermében az ipari balesetek és a foglalkozási betegségek ügyében az ötödik nagygyűlést. Vasárnap, lesz az ismerkedési est, amelyre, körülbelül félezer külföldi tudós, fog Budapestre érkezni. Rajtuk kívül 2100 magyarországi orvos és szakember vesz részt Az ORLE a lelkész­­kárpótlék százszázalékos valorizálását kívánja Hódmezővásárhely, augusztus 31 A református papság szerveze­te, a Lelkész-egyesület, szakadat­lanul folytatja úgy lelki, mint anyagi problémáinak megbeszélé­sét. Nagy érdeklődést váltott ki az a gyűlés is, amelyen a lelkészek és az egyház bülsé­ hiányáról tanács­koztak. A lelkészi státus anyagi­­sérelmeit és az államhoz való vi­szonyát Sütő Kálmán ORLE-fő­­jegyző ismertette és az ő megálla­pításai nyomán hosszabb vita in­dult. Végül hétpontos határozati javaslatot fogadott el egyhangúan a konferencia, amelyben az ötöd­éves korpótlék szolgálati évek ará­nyában való megállapítását, a lelkészi korpótlék 100 százalékig való valorizálását kérték, azonkí­vül kívánják, hogy a lelkészi föl­dek haszonértéke a helyi viszonyok szerint alapittassék meg, a lelké­szek gyermekei után megfelelő se­gélyt adjon a kormány, nem elég a családi pótlék, adjanak vasúti és egyéb kedvezményt. Az ORLE tagjai pénteken dél­után 3 párhuzamos ülést tartot­tak. A szombat délelőtti konferencia a „Mortalium animos. ..“ kezdetű pápai bulla előzményeit, tartalmát, lényegét és a bullára református lelkészi részről adandó fel­­et­­ tárgyalja meg. Szombaton délután érkezik Hód­mezővásárhelyre Balthazár püsp­­aconvent, a zsinat és az ORLE nök­e, akit a pályaudvaron ünm­­élyesen fogadnak. Ezrével érkeznek a biztosítási valorizációs bejelentések November 30-ika után nem tolják ki a bejelentési határidőt Budapest, augusztus 31 A hivatalos lap pénteki száma közli a pénzügyminiszter rendele­tét, amelyben a valorizáció alá eső élet- és járadékbiztosítások bejelentésének határidejét meg­hosszabbítja. A pénzügyminiszter rendeletében úgy intézkedik,­­­ hogy az augusztus 31-én lejáró határidőt 1928 november 30-ikáig hosszabbítja meg. Tekintve, hogy ez a pénzügyminiszteri rendelet az érdekeltek ezreit, sőt százezreit érinti és érdekli közelről, illeté­kes helyen érdeklődtünk a biztosí­tási kérdésről és a következő fel­világosítást kaptuk . A pénzügyi kormányt a ren­delet kiadásában az az intenció ve­zette, hogy akik a most lejáró ha­táridőn belül elmulasztották a bejelentést, vagy elkéstek vele, —• módjuk legyen ezeknek is a beje­lentést eszközölni. — Az utóbbi hetekben magá­hoz a pénzügyminisztériumhoz, de főképen a vállalatokhoz ezrével érkeztek a bejelentések, csak a pénzügyminisztérium egy hét le­forgása alatt ezer bejelentést ka­pott. — Elképzelhető a vállalatoknál milyen sok bejelentés történt: ----------------==0==p0o=0=---------------­ mert hiszen a legtöbb a vállala­tokhoz fut be, a pénzügyminisz­tériumhoz aránylag csak kevés ér­kezik. Már most figyelmeztetnünk kell az érdekelteket, hogy ezt a terminust lehetőleg tartsák be, mert újabb meghosszabbítás alig­ha lesz. Ma szombaton utóljára Teljesen új műsor­­ az Apollóban A BESZÉLŐ FILM Nem fonográf ! Nem rád­ó ! Maga a film beszél! Kísérő filmműsor: ARANYORSZÁG. Főszerepben: ÉVA NOVÁK Naponta 3 előadás: fél 5, fél 7 és fél 9 órai kezdettel A londoni magyar kül­döttség ma érkezik vissza Budapestre Budapest, augusztus 31. A Társadalmi Egyesületek Szö­vetségének elnöksége távirati ér­tesítést kapott, hogy a London­ban járt magyar küldöttség, —» Urmánczy Nándor vezetésével —, szombaton délután 5 órakor autón érkezik Budapestre. A küldöttség első útja az országzászlótartóhoz vezet, amelyre a Rothermerenél járt küldöttség tagjai leteszik a lordnak a zászlótartóra küldött, koszorúját. A szabad ég alatt hánnak a newyorkiak a hőség miatt Newyork, augusztus 33 Newyorkban három napja újabb hőhullám lépett fel. Csü­törtökön reggel tíz órakor a hő­mérő már 30 fok Celsiust muta­tott és délben harminchat fokra emelkedett. A newyorkiak ezrei a városi parkokba® és a folyók men­tén töltik az éjszakát. A hőhul­lámnak áldozatai is vannak. Teg­nap hárman haltak meg hőgutá­ban.

Next