Magyar Jövő, 1931. április-május (13. évfolyam, 74-121. szám)

1931-04-01 / 74. szám

2 m llandóan friss garantált főző- és JEAVAJ­APHATÓ A KÖZPONTI ÉJCSARNOK FIÓKJAIBAN Ha Ford ajánlatát elfogadtuk Ina, akkor biztosan 10 ezer is jött volna évenkint, egyszerűen ért, mert 6000 pengő helyett 00-ért lehetett volna kapni, uyanazon árért háromszor annyit hetett volna a magyar közönség,­­ számítva azt a gazdasági fel­üdülést, amit Ford magával ho­zt volna. Milyen fellendülést h­isz az útépítési anyagokat nem írta volna Amerikából. Itt esi­­lt volna kőbányát, zúzót, ce­­mtgyárat, keramitgyárat, mi­­­nt amit kell. Felment volna a mnkabér? Legjobb lett volna, ki ígveszi drágán a paraszt búzá­ig borát. Hogy nem a cement­­rtelltől és szénkartelltől vásár­lta volna, amire szüksége volna? Mt aztán így jobb? Baj volna, olcsó volna a cement, b nj ha a 3 és minden? Baj volna, na mkabér alakjában jött volna az izágba a sokmillió dollár? Baj na, ha terményeiket, búzánkat, runkat nem kell külföldre szál­lni, hanem idehaza enné meg 8­llió helyett 12, majd 20 millió gyár? * Ford nem született ilyen nagy­­ki Ezelőtt 25 esztendővel ki­­s volt, mint a Viola-gépgyár, lát erejéből, banksegítség és tő­­nélkül lett naggyá. Pusztán az irata, kitartása és annak fek­ö­­rése segítette, hogy az autó lo­­gszükségleti cikk lehet, ha olcsó­­. Megcsinálta és igaza volt. ik az általa megmutatott siker bízotta a Tőke mai látható te­­, J. P. Morgant arra, hogy csi­­ja meg a konkurrenciát, a Ge­­■al Motor Co.-t. Ennek is van 1.000 embere, ez is utána esi­­t mindent és adja az autót om­­­. Ez is csinál a világon mia­­lütt hatalmas üzleteket. Amit rol tud, azt tudja más is! Igaz, iy ezt Ford először fordítva adta. Ford megmutatta, hogy a tér­­lém költségeket a folyamatos oka, a „Flussarbeit“ segítsége­­hihetetlenül le lehet szállítani. Csak az autóknál van ez meg? M­s már semmi más cikk a vi­­on, amivel ugyanezt meg lehet­­ismételni? A Tőke, a vállalko­­zsenialitás nem tud mást, csak fok­ozni azt, amiről már meg­­sződött, hogy jó üzlet és hogy a kockáztat semmit? Nem lehetne megcsinálni, hogy ahával megismétli ezt egy zse­­lis ember? Ausztráliában vásá­­ra valaki 1 millió hektár föl­­, azon kizárólagosan juhot te­­sztene előállítaná a legtöbb, a finomabb gyapjút, azt azonnal lolgozná fonálnak, szövetnek, ának. Volna 100 féle magas­hoz tartozó szabvány, minden fermagassághoz 50 féle széles­­. Automata gépek szabnák, il­lenék és varrnák a ruhákat. Mi 100.000 ruha volna a produk Ennek ellenében 3 pengő vol­­egy ruhának az ára. Nemcsak a­­si­vályogvetők cserélhetnék mként a ruhájukat, de a­ kaf­­ik is kigolyóznák kaszinójuk­­azt a fekete gentlemant, aki­­ volna uniformisszerűen felöl­te. Olyan lehetetlen volna ez?­i technikailag, sem gazdasági­nem lehetetlen. Mangold Béla is kiátkozná ugyan ezt a gon­­itot, de még az úriszabók sem menek tönkre, mert hisz még idig nagyon sok kundsaftjuk vlna, akik számára egyénivé tenni a ruhát, egy kis szalag­színnel, extra zsebbel stb. Így okos emberre volna szüksé­­g világnak, aki utánozná For­dot más és más cikk előállításában. Csak Amerikában vannak okos emberek? Muszáj a becsületes em­bernek okvetlenül Pakson lakni? Hisz büszkélkedhetünk vele, hogy Ford zseniális segítőtársai között szép számmal vannak magyarok is. Nincs több okos magyarunk? Mind Amerikában vannak, vagy a külföldi egyetemek katedráin? Nincs még Magyarországon szép jövő előtt álló üzemünk, melyek ma lejjebb állanak, mint a Viola­gépgyár, de 25 esztendő múlva Morgan jöhetne hozzá tanulni? Csak Ausztráliában van létjogo­­sultsága a ruha üzemkolosszus­nak? Nem fizetődne ki az egészet megkezdeni a Hortobágyon? Ha Ford sok egyéb dolga mel­lett egyszer a ruhagyárral is kez­dene foglalkozni és Galamb nevű munkatársa felhívná figyelmét a Hortobágyra, habozás nélkül meg­tenné a szükséges lépéseket és itt teremne. Legelső tapasztalat az lenne, hogy iparengedélyt kell váltani. Második tapasztalata az, hogy nem vennék fel a budapesti mér­nöki kamarába. Sem a diplomát, sem 3 évi gyakorlatot nem tudna felmutatni. Harmadik tapasztala­ta, hogy rengeteg nyomtatványt kell kiállítson, melyek a forgalmi, kereseti adóra vonatkoznának. Az­után a bürokráciának annyi tüs­kébe, bogába akadna meg, hogy el­­szernyedve kiáltana fel. Szent Is­ten! Hisz ez a szocialista állam inkarnációja, itt a bürokráciába fullad minden lépés és jószándék! Mi tette Amerikát naggyá ? A korlátlan fejlődési lehetősége az individuumnak. Az, hogy az állam tér tervei, aki ajánlatunkat eleve visszautasította és Ausztria bevo­násával a kisantant vámuniójára törekszik Németország kizárásá­val. — A német-osztrák tervezet tisztán gazdasági jellege nem áll ellentétben népjogi kötelezettsé­gekkel.­­ Ha tekintetbe vesszük, mi­lyen gondosan ügyeltünk az Ausztriára nehezedő külön köte­lezettségek tiszteletben tartásá­­ra, akkor alig tudjuk eloszlatni azt az aggodalmat, hogy itt nem azonos mértékkel akarnak mérni és hogy a szerződések és a genfi jegyzőkönyv alapján megszer­kesztett szerződésszegés vádjával már nem Ausztria függetlenségét akarják megóvni, hanem ellenke­zőleg. Ausztriát másodosztályú államalakulattá akarják lenyom­ni. Nincs semmi félni valónk a nép­­szövetségi tanácstól . Világos, hogy a magunk ré­széről a jogi kérdés megvitatá­sát nem nyilváníthatjuk szüksé­gesnek. Magától értetődik azon­ban, hogy nem vonjuk ki magun­kat az alól, hogy az 1922. évi gen­fi jegyzőkönyvet aláíró hatalmak a dologgal a Népszövetség taná­csában ilyen értelemben foglal­kozzanak. Hiszen semmi félniva­lónk nincs tőlük! Politikai észre­vételünk arra támaszkodik, hogy a Népszövetség tanácsában eset­leg mint a béke veszélyeztetését állítanák oda tisztán gazdasági megállapodásunkat. Ilyen érvelés nem volna megengedhető. Nem érthető, hogy most beszél­nek a béke veszélyeztetéséről __ Egyúttal új lökést akarunk adni az európai közgazdaság újjá­szervezésére irányuló fáradozá­sunknak. Elégtétellel állapítha­tom meg, hogy ezek a céljaink a világon messzemenő megértésre találtak. Ha a német-osztrák terv mindamellett izgalmat keltett is, Németország és Ausztria, valódi szándékai erre semmi okot sem ad­nak. Érthető, hogy a német­osztrák akció bizonyos gazdasági kérdéseket napirendre hoz, de nem soha bele nem avatkozik az egyén munkájába. Ezt az örökséget még az óhazából, Angliából vitte ki a puritán kivándorló. Anglia sem marad el nagyságban és hatalom­ban ma sem. Mi tette Fordot naggyá? Ugyanaz. Lehet-e remélni, hogy a Viola-gépgyár előtt az elkövetke­ző 25 esztendőben minden akadály eltérül?­­ Amerikában a munkásosztály megelégedett, jól kereső, tekinté­lyes fogyasztó értéket képvisel, te­hát bizonyos hatalma is van. Köz­ségi és elnök-elektor választásokon biztosan érvényesíti is befolyását. Mégis azt halljuk, hogy két hatal­mas párt van az USA-ban. A re­publikánusok és a demokraták. Nem hallani, hogy valami szocia­lista mozgolódások, vagy gyűlés­­betiltások volnának. Pedig a szo­cialista álom inkább hasonlít a mi európai centralizált államszocia­lizmusunkra, az állami közüze­meinkre, a szövetkezeteinkre, mint az amerikai állapotokra. Miért szocialista mégis Európa, miért félnek éppen nálunk a szo­cialista térfoglalástól, ahol a szo­cialisták leginkább rosszul kereső, vagy munkanélküli tömegekből ál­lanak és miért nem félnek Ameri­kában a jól kereső, gazdag és be­szervezett, hatalmat jelentő mun­kástömegektől? Kedve volna az embernek azt a paradox megállapítást tenni, hogy az óhazában állami beavatkozással tenyésztik és erősítik az szocializ­must, Amerikában pedig a mun­kaadók kedvére bízzák, hogy pusz­títsák ki őket. Mindkettő sikerült Európának is, Amerikának is, látszik előttem érthetőnek, hogy ezzel kapcsolatosan a nemzetek kö­zötti jó egyetértés megzavarásá­ról, sőt a béke veszélyeztetéséről beszélnek. Ezért nem ismerhetem el, hogy a német-osztrák terv aka­dályozhatja a jövő évi leszerelési konferenciát. A világ egyetlen or­szágának sem érdeke nagyobb mér­tékben Európa békéje és közös felépítése, mint Németországnak és Ausztriának. Ha a német­osztrák tervet úgy értik meg és úgy méltányolják, ahogy azt a két fél elgondolta, akkor érvényesül annak felismerése, hogy beleillesz­kedik az általános európai terek­ (Folytatás az 1-ső oldalról) Saarda, 1931 április hó 1. mamim® Ausztria felmondta magyar és szerb kereske­delmi szerződéseit Bécs, március 31 (Bécsi T. 1.) Az osztrák kormány a belgrádi és a budapesti követő útján három hónapra, tehát júliusra felmon­dotta úgy Jugoszláviával, mint Magyarországgal » fennálló keres­kedelmi szerződéseit. A felmondást osztrák részről azzal a megjegyzés­sel jelentették be az érdekelt kor­mányoknál, hogy az osztrák szö­vetségi kormány a folyamatban lévő új tárgyalásoktól a rendelke­zésre álló időn belül bizton reméli az új szerződés létrejöttét. Szörnyű földrengés Managuában négyszáz halottal Newyork, március 31 (Reuter-ügynökség.) Managuában borzalmas föld­rengés volt délelőtt 10 óra és 2 perckor. A halottak száma meg­haladja a 400-at. A táviróhivatal romokban hever, úgy, hogy meg­szakadt Managuával a távirati összeköttetés. A rádiószolgálatot a Managuától 8 kilométerre lévő gyárban fogja berendezni. Mana­guában hadiállapotot hirdettek ki. A piactéren tűz támadt, amely csakhamar elharapódzott. Attól tartanak, hogy a tűz teljesen el­pusztítja a város nyugati részén még épen maradt épületeket is. Nem áprilisi tréfa hanem való tény, hogy Könyves Lajos divatáru kereskedőnél, a Forgóhíd sarkán bármely esszéiig teljesen ingyen vásárolh­at április hóban egy napig Dacára a cég eme nagy hord­erejű reklámakciójának, árai elképesztően olcsóak, erről meggyőződhetik Ön is, ha Könyves Lajos cégnek a Forgóhíd sarkán lévő 10, árral megjelölt kirakatait megtekinti A boldvai körorvos-választás ügye a debreceni tábla előtt A bíróság hé­rbenhagyta a felmentő ítéletet, a Vá­nay főszolgabíró ügyében pedig felfüggesztette a pénzbün­tetés végrehajtását Debrecen, március 31 Mint emlékezetes, a boldvai kör­orvosi választással kapcsolatban Kőrössy István boldvai ref. lelkész szóvá tette Várnsay Bertalan fő­szolgabíróinak magatartását és ez­zel egyidőben feltárta i­­a törvény­­hatósági választások alkalm­ával el­követett visszaéléseket. Kőrössy Istvánnak a Magyar Jövőben megjelent cikkeiért az edelényi járás jegyzői kara és Várnay Bertalan főszolgabíró rá­­g­almazási pert indított, amelynek kapcsán a miskolci törvényszék Kőrössy Istvánt a választási visz­­szaélésekért kapcsolatos cikkei miatt emelt vád alól felmentette, a Várnay Bertalan főszolgabíró álltal indított rágalmazási per során pe­dig 100 pengő pénzbüntetésre ítélte. Az ítélet ellen mindkét rész­ről fellebbezésit jelentettek be és így az ügy a debreceni ítélőtábla elé került. A debreceni ítélőtáblának taná­csa Perjéssy Mihály kúriai bíró el­nöklete a­ltt Visky Sándor tábla­­bíró előadásában kedden tárgyalta az ügyet. A vádat Vattay József táblái főügyész képviselte, a vé­­­delmet pedig Putnoki Béla dr. látta el, aki már a törvényszéki tárgyalás során is, mint Kőrössy István védője a bizonyítékok pom­pás feltárásával brilliáns mimikát végzett. A táblai tárgyalás során a törvényszéki ítéletet tüzetes vizs­gálat alá vette a bíróság és a mis­kolci kir. törvényszék ítéletének azt a részét, amelyben Kőrössy Istvánt a jegyzői kar sérelmére el­követett rágalmazás vádja alól fel­mentette, helybenhagyta­, a Vár­nay Bertalan főszolgabíróval szem­­beni megállapított rágalmazás miatt kiszabott 100 pengős bünte­tést allal módosította,­ hogy annak végrehajtását felfüggesztette, egy­idejűleg a miskolci törvényszék által megállapított 433 pengő bűn­ügyi költséget 150 pengőre szállí­totta le. Az ítéletben úgy a táblai fő­ügyész, mint Kőrössy István és védője Putnoki Béla dr. megnyu­godtak és így az ítélet jogerőssé vált. Többszörösen kitüntetett, álllami ellenőrzés alatt álló vértiszta Rode Island Red baromfitelep. Keltető tojások 40, naposcsibék 80 fillér,­­ csomagolás és portó M. Hír. Hidiárva intézet, Tokaj KÜLFÖLDI TERMÉNYTŐZSDE Csikágói zárlat pengőben és má­zsában: Búza 1728, 1770, 1280. Tengeri 1394, 1425, 1448. Zab, üres, 1254, 1264. Rozs, üres, üres, 886. Newyorki zárlat: Búza őszi vö­rös 91 ötnyolcad, kemény nincs, tengeri 76 háromnyolcad, liszt 400 —440. Winnipegi zárlat: Szilárd, Búza. 57 ötnyolcad, 59 egynyolcad, 61 egynegyed. Árpa 25 ötnyolcad, 27, 29 ötnyolcad. Rozs 30 hétnyolcad, 32 egyketted, 34 hétnyolcad.

Next