Magyar Jövő, 1931. április-május (13. évfolyam, 74-121. szám)
1931-04-01 / 74. szám
2 m llandóan friss garantált főző- és JEAVAJAPHATÓ A KÖZPONTI ÉJCSARNOK FIÓKJAIBAN Ha Ford ajánlatát elfogadtuk Ina, akkor biztosan 10 ezer is jött volna évenkint, egyszerűen ért, mert 6000 pengő helyett 00-ért lehetett volna kapni, uyanazon árért háromszor annyit hetett volna a magyar közönség, számítva azt a gazdasági felüdülést, amit Ford magával hozt volna. Milyen fellendülést hisz az útépítési anyagokat nem írta volna Amerikából. Itt esilt volna kőbányát, zúzót, cemtgyárat, keramitgyárat, mint amit kell. Felment volna a mnkabér? Legjobb lett volna, ki ígveszi drágán a paraszt búzáig borát. Hogy nem a cementrtelltől és szénkartelltől vásárlta volna, amire szüksége volna? Mt aztán így jobb? Baj volna, olcsó volna a cement, b nj ha a 3 és minden? Baj volna, na mkabér alakjában jött volna az izágba a sokmillió dollár? Baj na, ha terményeiket, búzánkat, runkat nem kell külföldre szállni, hanem idehaza enné meg 8llió helyett 12, majd 20 millió gyár? * Ford nem született ilyen nagyki Ezelőtt 25 esztendővel kis volt, mint a Viola-gépgyár, lát erejéből, banksegítség és tőnélkül lett naggyá. Pusztán az irata, kitartása és annak fekörése segítette, hogy az autó logszükségleti cikk lehet, ha olcsó. Megcsinálta és igaza volt. ik az általa megmutatott siker bízotta a Tőke mai látható te, J. P. Morgant arra, hogy csija meg a konkurrenciát, a Ge■al Motor Co.-t. Ennek is van 1.000 embere, ez is utána esit mindent és adja az autót om. Ez is csinál a világon mialütt hatalmas üzleteket. Amit rol tud, azt tudja más is! Igaz, iy ezt Ford először fordítva adta. Ford megmutatta, hogy a térlém költségeket a folyamatos oka, a „Flussarbeit“ segítségehihetetlenül le lehet szállítani. Csak az autóknál van ez meg? Ms már semmi más cikk a vion, amivel ugyanezt meg lehetismételni? A Tőke, a vállalkozsenialitás nem tud mást, csak fokozni azt, amiről már megsződött, hogy jó üzlet és hogy a kockáztat semmit? Nem lehetne megcsinálni, hogy ahával megismétli ezt egy zselis ember? Ausztráliában vására valaki 1 millió hektár föl, azon kizárólagosan juhot tesztene előállítaná a legtöbb, a finomabb gyapjút, azt azonnal lolgozná fonálnak, szövetnek, ának. Volna 100 féle magashoz tartozó szabvány, minden fermagassághoz 50 féle széles. Automata gépek szabnák, illenék és varrnák a ruhákat. Mi 100.000 ruha volna a produk Ennek ellenében 3 pengő volegy ruhának az ára. Nemcsak asivályogvetők cserélhetnék mként a ruhájukat, de a kafik is kigolyóznák kaszinójukazt a fekete gentlemant, aki volna uniformisszerűen felölte. Olyan lehetetlen volna ez?i technikailag, sem gazdaságinem lehetetlen. Mangold Béla is kiátkozná ugyan ezt a gonitot, de még az úriszabók sem menek tönkre, mert hisz még idig nagyon sok kundsaftjuk vlna, akik számára egyénivé tenni a ruhát, egy kis szalagszínnel, extra zsebbel stb. Így okos emberre volna szükség világnak, aki utánozná Fordot más és más cikk előállításában. Csak Amerikában vannak okos emberek? Muszáj a becsületes embernek okvetlenül Pakson lakni? Hisz büszkélkedhetünk vele, hogy Ford zseniális segítőtársai között szép számmal vannak magyarok is. Nincs több okos magyarunk? Mind Amerikában vannak, vagy a külföldi egyetemek katedráin? Nincs még Magyarországon szép jövő előtt álló üzemünk, melyek ma lejjebb állanak, mint a Violagépgyár, de 25 esztendő múlva Morgan jöhetne hozzá tanulni? Csak Ausztráliában van létjogosultsága a ruha üzemkolosszusnak? Nem fizetődne ki az egészet megkezdeni a Hortobágyon? Ha Ford sok egyéb dolga mellett egyszer a ruhagyárral is kezdene foglalkozni és Galamb nevű munkatársa felhívná figyelmét a Hortobágyra, habozás nélkül megtenné a szükséges lépéseket és itt teremne. Legelső tapasztalat az lenne, hogy iparengedélyt kell váltani. Második tapasztalata az, hogy nem vennék fel a budapesti mérnöki kamarába. Sem a diplomát, sem 3 évi gyakorlatot nem tudna felmutatni. Harmadik tapasztalata, hogy rengeteg nyomtatványt kell kiállítson, melyek a forgalmi, kereseti adóra vonatkoznának. Azután a bürokráciának annyi tüskébe, bogába akadna meg, hogy elszernyedve kiáltana fel. Szent Isten! Hisz ez a szocialista állam inkarnációja, itt a bürokráciába fullad minden lépés és jószándék! Mi tette Amerikát naggyá ? A korlátlan fejlődési lehetősége az individuumnak. Az, hogy az állam tér tervei, aki ajánlatunkat eleve visszautasította és Ausztria bevonásával a kisantant vámuniójára törekszik Németország kizárásával. — A német-osztrák tervezet tisztán gazdasági jellege nem áll ellentétben népjogi kötelezettségekkel. Ha tekintetbe vesszük, milyen gondosan ügyeltünk az Ausztriára nehezedő külön kötelezettségek tiszteletben tartására, akkor alig tudjuk eloszlatni azt az aggodalmat, hogy itt nem azonos mértékkel akarnak mérni és hogy a szerződések és a genfi jegyzőkönyv alapján megszerkesztett szerződésszegés vádjával már nem Ausztria függetlenségét akarják megóvni, hanem ellenkezőleg. Ausztriát másodosztályú államalakulattá akarják lenyomni. Nincs semmi félni valónk a népszövetségi tanácstól . Világos, hogy a magunk részéről a jogi kérdés megvitatását nem nyilváníthatjuk szükségesnek. Magától értetődik azonban, hogy nem vonjuk ki magunkat az alól, hogy az 1922. évi genfi jegyzőkönyvet aláíró hatalmak a dologgal a Népszövetség tanácsában ilyen értelemben foglalkozzanak. Hiszen semmi félnivalónk nincs tőlük! Politikai észrevételünk arra támaszkodik, hogy a Népszövetség tanácsában esetleg mint a béke veszélyeztetését állítanák oda tisztán gazdasági megállapodásunkat. Ilyen érvelés nem volna megengedhető. Nem érthető, hogy most beszélnek a béke veszélyeztetéséről __ Egyúttal új lökést akarunk adni az európai közgazdaság újjászervezésére irányuló fáradozásunknak. Elégtétellel állapíthatom meg, hogy ezek a céljaink a világon messzemenő megértésre találtak. Ha a német-osztrák terv mindamellett izgalmat keltett is, Németország és Ausztria, valódi szándékai erre semmi okot sem adnak. Érthető, hogy a németosztrák akció bizonyos gazdasági kérdéseket napirendre hoz, de nem soha bele nem avatkozik az egyén munkájába. Ezt az örökséget még az óhazából, Angliából vitte ki a puritán kivándorló. Anglia sem marad el nagyságban és hatalomban ma sem. Mi tette Fordot naggyá? Ugyanaz. Lehet-e remélni, hogy a Viola-gépgyár előtt az elkövetkező 25 esztendőben minden akadály eltérül? Amerikában a munkásosztály megelégedett, jól kereső, tekintélyes fogyasztó értéket képvisel, tehát bizonyos hatalma is van. Községi és elnök-elektor választásokon biztosan érvényesíti is befolyását. Mégis azt halljuk, hogy két hatalmas párt van az USA-ban. A republikánusok és a demokraták. Nem hallani, hogy valami szocialista mozgolódások, vagy gyűlésbetiltások volnának. Pedig a szocialista álom inkább hasonlít a mi európai centralizált államszocializmusunkra, az állami közüzemeinkre, a szövetkezeteinkre, mint az amerikai állapotokra. Miért szocialista mégis Európa, miért félnek éppen nálunk a szocialista térfoglalástól, ahol a szocialisták leginkább rosszul kereső, vagy munkanélküli tömegekből állanak és miért nem félnek Amerikában a jól kereső, gazdag és beszervezett, hatalmat jelentő munkástömegektől? Kedve volna az embernek azt a paradox megállapítást tenni, hogy az óhazában állami beavatkozással tenyésztik és erősítik az szocializmust, Amerikában pedig a munkaadók kedvére bízzák, hogy pusztítsák ki őket. Mindkettő sikerült Európának is, Amerikának is, látszik előttem érthetőnek, hogy ezzel kapcsolatosan a nemzetek közötti jó egyetértés megzavarásáról, sőt a béke veszélyeztetéséről beszélnek. Ezért nem ismerhetem el, hogy a német-osztrák terv akadályozhatja a jövő évi leszerelési konferenciát. A világ egyetlen országának sem érdeke nagyobb mértékben Európa békéje és közös felépítése, mint Németországnak és Ausztriának. Ha a németosztrák tervet úgy értik meg és úgy méltányolják, ahogy azt a két fél elgondolta, akkor érvényesül annak felismerése, hogy beleilleszkedik az általános európai terek (Folytatás az 1-ső oldalról) Saarda, 1931 április hó 1. mamim® Ausztria felmondta magyar és szerb kereskedelmi szerződéseit Bécs, március 31 (Bécsi T. 1.) Az osztrák kormány a belgrádi és a budapesti követő útján három hónapra, tehát júliusra felmondotta úgy Jugoszláviával, mint Magyarországgal » fennálló kereskedelmi szerződéseit. A felmondást osztrák részről azzal a megjegyzéssel jelentették be az érdekelt kormányoknál, hogy az osztrák szövetségi kormány a folyamatban lévő új tárgyalásoktól a rendelkezésre álló időn belül bizton reméli az új szerződés létrejöttét. Szörnyű földrengés Managuában négyszáz halottal Newyork, március 31 (Reuter-ügynökség.) Managuában borzalmas földrengés volt délelőtt 10 óra és 2 perckor. A halottak száma meghaladja a 400-at. A táviróhivatal romokban hever, úgy, hogy megszakadt Managuával a távirati összeköttetés. A rádiószolgálatot a Managuától 8 kilométerre lévő gyárban fogja berendezni. Managuában hadiállapotot hirdettek ki. A piactéren tűz támadt, amely csakhamar elharapódzott. Attól tartanak, hogy a tűz teljesen elpusztítja a város nyugati részén még épen maradt épületeket is. Nem áprilisi tréfa hanem való tény, hogy Könyves Lajos divatáru kereskedőnél, a Forgóhíd sarkán bármely esszéiig teljesen ingyen vásárolhat április hóban egy napig Dacára a cég eme nagy horderejű reklámakciójának, árai elképesztően olcsóak, erről meggyőződhetik Ön is, ha Könyves Lajos cégnek a Forgóhíd sarkán lévő 10, árral megjelölt kirakatait megtekinti A boldvai körorvos-választás ügye a debreceni tábla előtt A bíróság hérbenhagyta a felmentő ítéletet, a Vánay főszolgabíró ügyében pedig felfüggesztette a pénzbüntetés végrehajtását Debrecen, március 31 Mint emlékezetes, a boldvai körorvosi választással kapcsolatban Kőrössy István boldvai ref. lelkész szóvá tette Várnsay Bertalan főszolgabíróinak magatartását és ezzel egyidőben feltárta ia törvényhatósági választások alkalmával elkövetett visszaéléseket. Kőrössy Istvánnak a Magyar Jövőben megjelent cikkeiért az edelényi járás jegyzői kara és Várnay Bertalan főszolgabíró rágalmazási pert indított, amelynek kapcsán a miskolci törvényszék Kőrössy Istvánt a választási viszszaélésekért kapcsolatos cikkei miatt emelt vád alól felmentette, a Várnay Bertalan főszolgabíró álltal indított rágalmazási per során pedig 100 pengő pénzbüntetésre ítélte. Az ítélet ellen mindkét részről fellebbezésit jelentettek be és így az ügy a debreceni ítélőtábla elé került. A debreceni ítélőtáblának tanácsa Perjéssy Mihály kúriai bíró elnöklete altt Visky Sándor táblabíró előadásában kedden tárgyalta az ügyet. A vádat Vattay József táblái főügyész képviselte, a védelmet pedig Putnoki Béla dr. látta el, aki már a törvényszéki tárgyalás során is, mint Kőrössy István védője a bizonyítékok pompás feltárásával brilliáns mimikát végzett. A táblai tárgyalás során a törvényszéki ítéletet tüzetes vizsgálat alá vette a bíróság és a miskolci kir. törvényszék ítéletének azt a részét, amelyben Kőrössy Istvánt a jegyzői kar sérelmére elkövetett rágalmazás vádja alól felmentette, helybenhagyta, a Várnay Bertalan főszolgabíróval szembeni megállapított rágalmazás miatt kiszabott 100 pengős büntetést allal módosította, hogy annak végrehajtását felfüggesztette, egyidejűleg a miskolci törvényszék által megállapított 433 pengő bűnügyi költséget 150 pengőre szállította le. Az ítéletben úgy a táblai főügyész, mint Kőrössy István és védője Putnoki Béla dr. megnyugodtak és így az ítélet jogerőssé vált. Többszörösen kitüntetett, álllami ellenőrzés alatt álló vértiszta Rode Island Red baromfitelep. Keltető tojások 40, naposcsibék 80 fillér, csomagolás és portó M. Hír. Hidiárva intézet, Tokaj KÜLFÖLDI TERMÉNYTŐZSDE Csikágói zárlat pengőben és mázsában: Búza 1728, 1770, 1280. Tengeri 1394, 1425, 1448. Zab, üres, 1254, 1264. Rozs, üres, üres, 886. Newyorki zárlat: Búza őszi vörös 91 ötnyolcad, kemény nincs, tengeri 76 háromnyolcad, liszt 400 —440. Winnipegi zárlat: Szilárd, Búza. 57 ötnyolcad, 59 egynyolcad, 61 egynegyed. Árpa 25 ötnyolcad, 27, 29 ötnyolcad. Rozs 30 hétnyolcad, 32 egyketted, 34 hétnyolcad.