Magyar Jövő, 1934. április-június (16. évfolyam, 73-145. szám)
1934-04-01 / 73. szám
■ Szerkesztősség és kiadóhivatal Miskolc, Werbőczy utra 5. szám. — Telefonszámok: Felelős szerkesztő 11-85. Éjszakai szerkesztő 0-46. Szerkesztőség 8-65 és 6-46 f Kiadóhivatal 1-84. Levélcím: Miskolc 1. számú posta. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP JÖVŐ Előfizetési ára egy hónapra 1 Pengő 60 fillér. — Egyes szám ára 6 fillér. — Postatakarékpénztár! befizetési lap: **24.054 szám, az előfizetési osztályhoz „L“, a hirdetési osztályhoz „H“ jelzéssel. MISKOLC, 1934. ÉVI ÁPRILIS HÓ 1. VASÁRNAP XVI. ÉVFOLYAM 73 (4263) SZÁM tat Mindig aktuális a revíziói — mondja Mussolini Paris, március 31. (Mi! jelentése) A Petit Soir Mussolini nyilatkozatát közli a francia-olasz viszonyról és a politikai helyzetről. Mussolini hangoztatta, hogy Franciaország és Olaszország között a légkör javult és kifejezte reményét, hogy most már megkezdhetik a 15 esztendő óta függőben levő kérdések megvitatását és megoldását A Duce az általános világhelyzetet nem tartja katasztrofálisnak és nem hisz küszöbön álló háborúban. A Rómában aláírt jegyzőkönyvek jelentőségét magyarázva, hangoztatta, hogy a római egyezmény a középeurópai együttműködés kezdetét jelenti. ^ ^ Arra a kérdésre, hogyan vélekedik a békeszerződések revíziójáról, Mussolini a következőket mondotta: — A revízió mindig aktuális, főleg azoknak az országoknak, amelyek a határmegállapodásokat sínylik. A békeszerződések igazságtalanságokat teremtettek. A szerződéseket aláírásukkor egyáltalában nem tekintették örökéletűeknek. Nem gondolkozott róluk így Franciaország, de még Benes és Masaryk is kijelentette annak idején, hogy bizonyos feltételek mellett, politikai és gazdasági kiegyenlítések feltételezésével, a revízió kérdését fontolóra lehet venni. A kisálbán kisebbségeket sanyargató politikája a revízió szükségességét bizonyítja ■■ TJ— Bethlen István gróf húsvéti nyilatkozata Budapest, március 31. Bethlen István a húsvét alkalmából hosszabb nyilatkozatot tett, amelyben elsősorban a római megállapodásokkal foglalkozott — Meggyőződésem szerint — kezdte nyilatkozatát — Rómában semmi olyan sem történt, ami ismeretes cikkem fejtegetéseivel ellentétben volna, illetve az abban kifejezésre jutott álláspontommal ne egyeznék. A római jegyzőkönyv kizárja a kisantantéhoz hasonló blokk létesítését — Ami a gazdasági megállapodásokat illeti — mondotta Bethlen — csak annyit mondhatok: nagyon örülök, hogy a magyarkormányelnök a búza kérdését állította a római tárgyalások homloktereibe. — Örvendetes és célravezető, hogy Olaszország, Magyarország és Ausztria, melyeknek termelése egymást kölcsönösen kiegészítik, eltér az autarkiás politikától, mert ebből mindhárom ország termelése csak hasznot remélhet Bethlen kifejtette, hogy Magyarországkülügyi helyzete ma összehasonlíthatatlanul jobb, mint a háború után jó ideig volt. Abban az időben Ausztria a csehekkel barátkozott Németország Magyarországgal szemben a teljes érdektelenség álláspontjára helyezkedett, Bulgáriában Jugoszláviával kerestek kapcsolatokat Olaszország pedig a kisantanttal kötött megegyezést a Habsburgkérdésben. A magyar nemzetnek oka van arra, hogy jövőjére hitet és vigasztalást merítsen a változásokból — mondotta Bethlen István gróf. A továbbiakban rámutatott arra, hogy a legyőzött országokban, amelyekben a háború után jórészt megtagadták a nemzeti elvet, a nacionalizmus hatalmas erőre kapott Beszélt ezután a magyar kisebbségek szomorú helyzetéről az utódállamokban. Ha a kisantant államok csakugyan békét akarnak, rajtuk áll, hogy kötelezettségüknek megfelelően úgy bánjanak a magyar kisebbségekkel, hogy azok meg legyenek elégedve. Mai magatartásuk kézenfekvően és erőteljesen bizonyítja a revízió szükségességét minden objektíven gondolkozó ember előtt. — Nevetséges azt mondani, hogy a revíziót csak azok a birtokos nagyurak sürgetik, akiket a szomszéd államok agrárreformjai birtokuktól megfosztottak. Nálunk nincs senki, aki ne tudná, hogy ezek a birtoktestek véglegesen fel vannak osztva s ha ezek a területek egykor visszakerülnének Magyarországhoz, akkor sem lehetne szó arról, hogy a már végrehajtott agrárreformokat visszacsinálják. — A magyar urak vannak amynyira hazafiak, hogy mindezt most kijelentsék, hozzátévehogy elhatározásukban, ilyen szándékok és eshetőségeik sohasem szerepeltek. A revízió követelésében osztatlanul találkozik nálunk minden párt, minden osztály, minden felekezet. Leszállították az angol és amerikai hiteleink kamatát London, március 31. ( A theuter-iroda jelentése) Az angol és amerikai bankok bizottsága egyrészről, a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Külföldi Hiteleik Nemzeti Bizottsága és a Pénzintézeti Központ másrészről megállapodtak a magyar hitelrögzítő egyezmény magahosszabbításában. Az új egyezményt parafáitok és rövidesen Budapesten aláírják. A felek a fennálló hitelrögzítő egyezmény bizonyos módosításában állapodtak meg, amelyek a hitelező és adós közös hasznára fognak válni. Az új egyezmény a kamatláb bizonyos leszállításáról intézkedik, másrészt a magyar hatóságok lehetségesnek találták, hogy elfogadják az angol és amerikai bizottságok javaslatainak különböző pontjait. ....................................^NVlWr>W¥liWiii»i»iii|...... Kommunista szervezkedés a cseh hadseregben Prága, március 31. A prágai rendőrség már hosszabb idő óta megfigyelte, hogy Csehszlovákia egész területén fokozott felforgató tevékenység cseh-Hető, amely különösen a katonaság körében terjed. A rendőrség megállapította, hogy az antimilitaristaa propaganda és a kémkedés egy kiterjedt hálózata van a katonaság körében megszervezve. Az akció egyik főszervezője Hampl Ferenc volt pék, egy munkás lap szerkesztője, Hampl tartalékos katona és Moszkvában a Lenin tanfolyamot látogatta Mussolini távirata a kormányzóhoz Horthy Miklós kormányzó Aoton olasz tengernagy elhunyta alkalmával részvéttáviratot ámtténerírt az elhunyt özvegyéhez, aki ugyancsak táviratilag válaszolt. Mussolini kormányelnök értesülve a kormányzó részvéttáviratáról, a következő sürgönyt intézte s hozzá: „Főméltóságod nemes és fenkört szavai, amelyekkel az elhunyt Aden tengernagy emlékének áldozott, felébresztik az olasz királyi tengerészetiben a leglegálisabb ellenfél iránti el nem múló csodálatot és felkeltik a mélységes hála érzését, amelyet személyeshódblaritom kíséretében Méltóságod előtt ezúton kifejezésre juttatok“. Ara 10 fülép A feltámadó igazság Azt hisszük, nincs és nem lehet a keresztény világban ember, akit a díisvét diadalmas ténye még nem illetne, aki ne érezné, hogy a keresztrefeszített, sírba helyezett igazság dicsőséges feltámadása, legalább pillanatokra, ha talán a gőgös én által szinte tudatalattivá szorítva, de mégis ne érezné a sírból önmagától életretörő Elő felemelő és megillető hatását. Hiábavaló lenne a ti hitetek és hiábavaló lenne a mi prédikálás tinik,ha Krisztus fel nem támadt volna, — mondotta az apostol. Mert tényleg, puszta emberi mű, puszta, — bármily magas és mély is, — emberi tanítás lett volna az az égre és örökkévalóra hivatkozással, amit a félrevezetett és felizgatott nép dühe meghiteltetés helyett keresztreszegezhet és sírba zárhat Nagycsütörtök éjszaka már egyedül maradt Krisztus, elhagyatott lett az Igazság s a kereszt alatt fájdalmaktól roskadozó kis csoport, elért az Anyával, nem az új élet programját, hanem a búcsúzást képviselte. S ha nem lett volna a jövendölés a feltámadásról, ha nem lett volna, ha még oly gyáva, még oly erőtlen, még oly félénk, még oly, tökéletlen, de mégis csak ott vibráló hit, a feltámadás hite, mi tarthatta volna együtt a tizenegyet? Bizony sarokköve a feltámadás ténye keresztény hitünknek és bizonyságtevése annak, hogy mint ez legnagyobb, legfőbb Igazság, — az az Igazság, mely miden más igazságot mint részt magában foglal, — feltámadt, úgy kell és úgy fog feltámadni minden olyan igazság, népeik és nemzetek, egyének és közösségeik eltemetett igazságai, melyek a ma dicsőségesez, feltámadott Krisztus igazságaiban gyökereznek. Nekünk itt ebben a szűk, csonka hazában, nekünk itt ebben a szűk gazdasági, társadalmi és politikai berendezkedésben, minden okunk meglenne arra, hogy ne tudjuk átadni magunkat a húsvét felemelő hangulatának. De ha így lenne, beteg lenne a lelkünk. Mert igaz, hogy bárhová, bármerre nézünk, a nagypéntek és nagyszombat kétségtelen jelei emészthetnek és törhetik erőinket. Ezeréves igazságunk került tizenöt esztendeje a keresztre és a sírba s mint Krisztus sírja köre,, katonák és fegyverek tömegét rendelték a koporsónak szánt csonka haza köré. S bent, a szűk határok között, messze azontúl, mint ami csonkaságunk következménye, egy, a nemzeti közösség szolgálatát alig ismerő gazdasági hatalmi rendszer, erkölcseiben álságos, ítélkezéseiben kereszténytelen, koldussorsba taszított embertársaival komolyan mit sem törődő társadalmi rendszer, önmagával ellentmondó, szájából egyszerre meleget és hideget fújó, az emberi méltóságot nem