Magyar Jövő, 1934. április-június (16. évfolyam, 73-145. szám)

1934-04-01 / 73. szám

■ Szerk­esztősség és kiadóhivatal Miskolc, Werbőczy utra 5. szám. — Telefonszámok: Felelős szerkesztő 11-85. Éjszakai szerkesztő 0-46. Szerkesztőség 8-65 és 6-46 f Kiadóhivatal 1-84. Levélcím: Miskolc 1. számú posta. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP JÖVŐ Előfizetési ára egy hónapra 1 Pengő 60 fillér. — Egyes szám ára 6 fillér. — Postatakarékpénztár! befizetési lap: **24.054 szám, az előfizetési osz­tályhoz „L“, a hirdetési osztályhoz „H“ jelzéssel. MISKOLC, 1934. ÉVI ÁPRILIS HÓ 1. VASÁRNAP XVI. ÉVFOLYAM 73 (4263) SZÁM tat M­indig aktuális a revíziói — mondja Mussolini Paris, március 31. (Mi! jelentése) A Petit Soir Mussolini nyilatko­zatát közli a francia-olasz viszony­ról és a politikai helyzetről. Musso­lini hangoztatta, hogy Franciaor­szág és Olaszország között a légkör javult és kifejezte reményét, hogy most már megkezdhetik a 15 esz­tendő­­ óta függőben levő kérdések megvitatását és megoldását A Duce az általános világhelyze­tet nem tartja katasztrofálisnak és nem hisz küszöbön álló háborúban. A Rómában aláírt jegyzőkönyvek jelentőségét magyarázva, h­an­goz­tatta, hogy a római egyezmény a középeurópai együttműködés kez­detét jelenti. ^ ^ Arra a kérdésre, hogyan véleke­dik a békeszerződések revíziójáról, Mussolini a következőket mondotta: — A revízió mindig aktuális, fő­leg azoknak az országoknak, ame­lyek a határmegállapodásokat síny­­lik. A békeszerződések igazságta­lanságokat teremtettek. A szerző­déseket aláírásukkor egyáltalában nem tekintették örökéletű­eknek.­­ Nem gondolkozott róluk így Fran­ciaország, de még Benes és Masaryk is kijelentette annak idején, hogy bizonyos feltételek mellett, politikai és gazdasági kiegyenlítések feltéte­lezésével, a revízió kérdését fontoló­ra lehet venni. A kisálb­án­ kisebbségeket sanyargató politikája a revízió szükségességét bizonyítja ■■ T­J— Bethlen István gróf húsvéti nyilatkozata Budapest, március 31. Bethlen István a húsvét alkalmá­ból hosszabb nyilatkozatot tett, amelyben elsősorban a római meg­állapodásokkal foglalkozott — Meggyőződésem szerint — kezd­te nyilatkozatát — Rómában semmi olyan sem történt, ami ismeretes cikkem fejtegetéseivel ellentétben volna, illetve az abban kifejezésre jutott álláspontommal ne egyeznék. A római jegyzőkönyv kizárja a kis­­antantéhoz hasonló blokk létesíté­sét — Ami a gazdasági megállapodá­sokat illeti — mondotta Bethlen — csak annyit mondhatok: nagyon örülök, hogy a magyar­­kormányel­­nök a búza kérdését állította a ró­mai tárgyalások homloktereibe. — Örvendetes és célravezető, hogy Olaszország, Magyarország és Ausztria, melyeknek termelése egy­mást kölcsönösen­ kiegészítik, eltér az autarkiás politikától, mert eb­ből mindhárom ország termelése csak hasznot remélhet Bethlen kifejtette, hogy Magyar­­ország­­külügyi helyzete ma össze­hasonlíthatatlanul jobb, mint a há­ború után jó ideig volt. Abban az időben Ausztria a cse­hekkel barátkozott Németország Magyarországgal szemben a tel­jes érdektelenség álláspontjára helyezkedett, Bulgáriában Jugo­szláviával kerestek kapcsolatokat Olaszország pedig a ki­santanttal kötött megegyezést a Habsburg­­kérdésben.­­ A magyar nemzetnek oka van arra, hogy jövőjére hitet és vigasz­talást merítsen a változásokból — mondotta Bethlen István gróf. A továbbiakban rámutatott arra, hogy a legyőzött országokban, ame­lyekben a háború után jórészt megtagadták a nemzeti elvet, a nacionalizmus hatalmas erőre ka­pott Beszélt ezután a magyar kisebb­ségek szomorú helyzetéről az utódállamokban­. Ha a kisan­tant­ államok csak­ugyan békét akarnak, rajtuk áll, hogy kötelezettségüknek megfe­lelően úgy bánjanak a magyar kisebbségekkel, hogy azok meg­­ legyenek elégedve. Mai magatar­tásuk kézenfekvően és erőtelje­sen bizonyítja a revízió szüksé­gességét minden objektíven gon­dolkozó ember előtt. — Nevetséges azt mondani, hogy a revíziót csak azok a birtokos nagyurak sürgetik, akiket a szom­széd államok agrárreformjai birto­kuktól megfosztottak. Nálunk nincs senki, aki ne tud­ná, hogy ezek a birtoktestek vég­legesen fel vannak osztva s ha ezek a területek egykor vissza­kerülnének Magyarországhoz, akkor sem lehetne szó arról, hogy a már végrehajtott agrárrefor­mokat visszacsinálják. — A magyar urak vannak amy­­nyira hazafiak, hogy mindezt most kijelentsék, hozzátéveh­og­y elhatá­rozásukban, ilyen szándékok és es­hetőségeik sohasem szerepeltek. A revízió követelésében osztatlanul ta­lálkozik nálunk minden párt, min­den osztály, minden felekezet. Leszállították az angol és amerikai hiteleink kamatát London, március 31. ( A theuter-iroda jelentése) Az angol és amerikai bankok bi­zottsága egyrészről, a Magyar Nem­zeti Bank, a Magyar Külföldi Hi­teleik Nemzeti Bizottsága és a Pénz­intézeti Központ másrészről meg­állapodtak a magyar hitelrögzítő egyezmény magah­ossza­bbí­tásában. Az új egyezményt parafáitok és rö­videsen Budapesten aláírják. A felek a fennálló hitelrögzítő egyezmény bizonyos módosításában állapodtak meg, amelyek a hitelező és adós közös hasznára fognak vál­ni. Az új egyezmény a kamatláb bizonyos leszállításáról intézkedik, másrészt a magyar hatóságok le­hetségesnek találták, hogy elfogad­ják az angol és amerikai bizottsá­gok javaslatainak különböző pont­jait. ....................................^NVlWr>W¥liWiii»i»iii|...... Kommunista szervezkedés a cseh hadseregben Prága, március 31. A prágai rendőrség már hosszabb idő óta megfigyelte, hogy Csehszlo­vákia egész területén fokozott fel­forgató tevékenység cseh-Hető, amely különösen a katonaság köré­ben terjed. A rendőrség megállapította, hogy az antimilitarist­aa propaganda és a kém­kedés egy kiterjedt hálózata van a katonaság körében megszervezve. Az akció egyik főszervezője Hampl Ferenc volt pék, egy munkás lap szerkesztője, Hampl tartalékos ka­tona és Moszkvában a Lenin tan­fo­lyamot látogatta M­ussolini távirata a kormányzóhoz Horthy Miklós kormányzó Aoton olasz tengernagy elhunyta alkal­mával részvéttáviratot ámtténerírt az elhunyt özvegyéhez, aki ugyancsak táviratilag válaszolt. Mussolini kormányelnök értesül­ve a kormányzó részvéttáviratáról, a következő sürgönyt intézte s hozzá:­­ „Főméltóságod nemes és fenkört szavai, amelyekkel az elhunyt Ad­­en tengernagy emlékének áldozott, felébresztik az olasz királyi ten­gerészetiben a leglegálisabb ellen­fél iránti el nem múló csodálatot és felkeltik a mélységes hála érzé­sét, amelyet személyes­­hódblaritom kíséretében Méltóságod előtt ezúton kifejezésre juttatok“. Ara 10 fü­lép A feltámadó igazság Azt hisszük, nincs és nem lehet a keresztény világban ember, akit a díisvét diadalmas ténye m­ég nem illetne, aki ne érezné, hogy a ke­­resztrefeszített, sírba helyezett igaz­ság dicsőséges feltám­a­d­ása, leg­alább pillanatokra, ha talán a gő­gös én által szinte tudatalattivá szorítva, de mégis ne érezné a sír­ból önmagától életretörő Elő fel­emelő és megillető hatását. Hiábavaló lenne a ti hitetek és hiábavaló lenne a mi prédikálá­­s tinik,ha Krisztus fel nem támadt volna, — mondotta az apostol. Mert tényleg, puszta emberi mű, puszta, — bármily magas és mély is, — em­beri tanítás lett volna az az égre és örökkévalóra hivatkozással, amit a félrevezetett és felizgatott nép dü­he meghiteltetés helyett keresztre­­szegezhet és sírba zárhat Nagycsü­­törtök éjszaka már egyedül ma­radt Krisztus, elhagyatott lett az Igazság s a kereszt alatt fájdal­maktól roskadozó kis csoport, elért az Anyával, nem az új élet pro­gramját, hanem a búcsúzást képvi­­selte. S ha nem lett volna a­ jöven­dölés a feltámadásról, ha nem lett volna, ha még oly gyáva, még oly erőtlen, még oly félénk, még oly, tökéletlen, de mégis csak ott vib­ráló hit, a feltámadás hite, mi tart­hatta volna együtt a tizenegyet? Bizony sarokköve a feltámadás ténye keresztény hitünknek és bi­zonyságtevése annak, hogy mint ez legnagyobb, legfőbb Igazság, — az az Igazság, mely miden más igaz­ságot mint részt magában foglal, — feltámadt, úgy kell és úgy fog feltámadni minden olyan igazság, népeik és nemzetek, egyének és kö­zösségeik eltemetett igazságai, me­lyek a ma dicsősége­sez, feltámadott Krisztus igazságaiban gyökereznek. Nekünk itt ebben a szűk, csonka hazában, nekünk itt ebben a szűk gazdasági, társadalmi és politikai berendezkedésben, minden ok­unk meglenne arra, hogy ne tudjuk át­adni magunkat a húsvét felemelő hangulatának. De ha így lenne, be­teg lenne a lelkünk. Mert igaz, hogy bárhová, bármerre nézünk, a nagypéntek és nagyszombat kétség­telen jelei emészthetnek és törhetik erőinket. Ezeréves igazságunk ke­rült tizenöt esztendeje a keresztre és a sírba s mint Krisztus sírja köre,, katonák és fegyverek tömegét rendelték a koporsónak szánt cson­ka haza köré. S bent, a szűk hatá­rok között, messze azontúl, mint ami csonkaságunk következménye, egy, a nemzeti közösség szolgála­tát alig ismerő gazdasági hatalmi rendszer, erkölcseiben álságos, ítél­kezéseiben­ kereszténytelen, koldus­­­sorsba taszított embertársaival ko­molyan mit sem törődő társadalmi rendszer, önmagával ellentmondó, szájából egyszerre meleget és hide­get fújó, az emberi méltóságot nem

Next