Magyar Jövő, 1938. március (20. évfolyam, 48-72. szám)

1938-03-01 / 48. szám

MAGYAR JÖVŐ MISKOLC, 1678 ÉZI MáRCIUS HÓ 1 KEDD XX. ÉVFOLYAM 48 .5417 SZÁM egy hónapra 1 pengé­s fillér 'Ugya ««ám ára 1 fillér. — Pontatakarékpénztár! Wh­eté*! lap: **14.954. szám, as *13 flsetésl­oss­­*41­­ hoz „L", a hirdetési osztályhoz „H“ fala ésaei. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP névrkesztésén éa kiadók)ratal Mlafcal«, ICarfee M«p «tea i. — Fal­la« aserkeastf ca aaarkaastrMff W* fenstimst Ml — Kiadóhivatal tsl«f«JUN§» mat 1 —94.­­— Levélcím: Mlakul« L­aaihni A tótok sohasem lesznek csehszlovákok Önkormányzatot, parlamentet akarunk és sohase fogunk Moszkvával tartani — mondolta Hiloba Prága, február 28. Hlinka András, a tót néppárt ve­zére vasárnap pártja rózsahegyi gyűlésén beszédet mondott. A prá­gai kormányba való belépésével kapcsolatosan kijelentette, hogy ilyen kormányban sohasem hajlan­dó résztvenni. A tótok sohasem lesznek csehszlovákok. Ezer éves nép vagyunk, önkormányzatot akarunk, parlamentet és a pittsbor­­gi szerződés törvényes megerősíté­sét kívánjuk. A tótok urak akar­nak lenni Tótországban és uraknak is kell lenniök. Tótország a tótoké. A tót nép sohasem fog Moszkvával és a bolsevizmussal tartani. A tó­tok azokhoz kötik sorsukat, akik el­ismerik a tót nép önkormányzatát Chsamberlain Reméljük, hogy megírták a Népszövetség olyan alakban való újjáalakulását hogy megfelelhet eredeti­­diáinak Az osztrák kérdésben Anglia nem­ lát okot bármily eljárásra London,­február 28. Chamberlain hétfőn első ízben állt helyt az ellenzék külügyi in­­terpellációs pergiőtüzében. A mi­niszterelnök szűkszavú határozott válaszokat adott és a pót­kérd­ések­re nem válaszolt Nincs szükség az angol kor­mány eljárására az osztrák kérdésben Henderson: Milyen lépéseket tesz az angol kormány, tekintettel a legutóbbi o­sztrák-német egyez­ményre? Chamberlain: Az egyezmény tel­jes hatását még nem állapíthatjuk meg A fejleményeket gondos figye­lemmel kísérjük A legnagyobb ér­deklődéssel vette tudomásul az an­gol kormány Schuschnigg osztrák szövetségi kancellár február 24-iki beszédét. Az osztrák kormány által a berechtesgadeni megbeszélések következtében tett intézkedések az angol kormány véleménye szerint nem sértik azt a kötele­zettséget, amelyet Ausztria sze­rint nem sértik azt a kötelezett­séget, amelyet Ausztria a saint germaini szerződésben és az 1922 évi genfi jegyzőkönyvben vál­lalt (T. , hogy nem köt olyan egyezmé­nyeket, amelyek veszélyeztetik Ausztria függetlenségét.) Ennél­fogva úgy látom, hogy nincs szük­ség az angol kormány bármilyen eljárására. Ismerjükt a Népszövetség új­áalakulását Pilkington képviselő: Váljon továbbra is az a kormány szándé­ka, hogy minden lehető módon az eredeti népszövetségi elgondolások megvalósításáért küzd? Chamberlain: Reméljük, hogy­­ meg fogjuk érni, hogy a Népszö­vetség olyan alakban fog újjá­alakulni, hogy képes lesz hatal­mát olyan célokra használni, amelyeknek eredetileg szánták. Az angol kormány mindent el­követ, hogy ezt lehetővé tegye. Leech képviselő: Mit ért a mi­niszterelnök úr az újjáalakításon? Chamberlain: A taglétszám nö­velését, miniszterelnök úr, hogy a Német­országgal kötendő egyezmény nem fog tartalmazni olyan intézkedése­ket, amelyek korlátozzák az angol sajtó szabadságát? Chamberlain: Igen, de utalnom kell a sajtó külpolitkai felelőssé­gére. Semmi sem mozdítja inkább e­lő a béke ügyét, mintha az ős ** országok sajtói önmér­ét ,,-tet gyakorolnak külpolitkai kérdésekben. A király a Buickingham-palotá­­ban titkos tanácsülést tartott, ame­lyen lord Halinx külügyminisztert kinevezése alkalmából 1. hagyomá­nyos kéresókra fogadta és átnyúj­­totta az új külügyminiszternek hi­vatala pecsétjét. Az angol-olasz tárgyalások a jövő héten kezdődnek meg. Londonban igen jó benyomást keltettek a Ro­g­inából é­rkező hírek az angolellenes hangulat feloldódásáról. fasiszta nagytanács gyűlése 3-án rendkívül fontos lesz. A nagy­tanács főként nemzetközi ügyekkel foglalkozik. Főtárgya a tervezett angol-olasz megbeszélés lesz. It sajtó önmérsékslelt Isillpommor Síénlésehtofín Rath­boné képviselő: Tekintenie! Hitler beszédének a külföldi sajtó­ra vonatkozó kitételeire­ ígéri a Hitler májusban látogat el Olaszországba nyolc napra Berlin, február 28.­­ mintegy 8 napig tartó útja alatt Hitler vezér és kancellár május­a Rómát, Firenzét és Nápolyt látó­­első felében látogat el Olaszország- í­gatja meg. Rómában a Quirinálban ba. A német birodalom vezére­­ fog lakni. diantemps lemondással fenyegetőzik Párist február 28. A képvisel­őh­á­z és a szenátus kö­zött az új mun­kakódex ügyében, az ellentétek kiélesedtek. A képviselő­ház munkaügyi bizottsága nem i­aj­kal­dó elfogadni a szenátus által javasolt módosító­ okát. A szenátus este 13 órakor fog­lalkozott második olvasásban, a m­un­­k­akóder­szel, a képvisel­őh­áz által visszaküldött szöveg alapján.. A képviselőház folyosóján szer­zett értesülés szerint a bizottság hajlandó némi engedményekre. Azt hiszik, hogy a szenátus megszavaz­za a javaslatot, és kedd délutánra halasztja­­tanácskozását, hogy­­ a képvisel­őh­áz újabb javaslatait meg­vitassa. Ghautemps minszterelnök lemon­dással fenyegetőzött arra az esetre, ha a szenátus nem fogadja el a munkakódexet. " Franciaországnak elveszíteni a Páris, február 28. Anatol de M­on vie képviselő, volt miniszter feltűnést­­keltő beszédet mondott egy diszabéden. A fcépvi­­■selő­­beszédében­­rámutatott arra, hogy­­az egyetemes biztonság pol­­tikájáina­k befellegzett. A Népszö­vetség — mondotta — szép ábrá­ul­­ volt, amelyet olyan férfiak akartak­­ megvalósítani,­­akik hittek benne.­­ A jövőben Franciaországnak nem , nem szabad a csatát Duna mentén szabad Genfet lailin­binek használnia. Miután a Rajna men­té­n­ megnyer­tük a háborút, most húsz év múlva nem szabad elveszíteni a cs­atát a Duna mentén. Ha nemzeti­­teki­n­­­télyünk alá­ hanyatlik, azzal gyar­matbirodalmunk is megdőlne. Nem ért egyet azzal a fatalizmussal, amely azt hangoztatja, hogy majd csak min­den rendbe jön. Mindent meg kelll hódítani, még a békét is. ­ re, 6 fillér Újabb volt szovjet­­nagyságok heroinek szer­dán a vádlottak padjára Moszkvában Szerdán kezdi tárgyalni a leg­főbb katonai törvényszék a­ leg­újabb nagyszabású trockijista összeesküvési perét Huszonegy népbiztos és rajtuk kívül egész sor még rövid idővel ezért felelős állásban levő tiszt­viselő kerül a vádlottak padjá­­ra és a jelek szerint a per legalább olyan nagyszabású lesz, mint a nagy Zinovjev— Kamenev per volt A vádlottak között van Bucharin, a harmadik internacionálé volt tit­kára és az Iz­veszti­ja volt főszer­kesztője. Rikov, a népbiztosok taná­csának volt elnöke, Kresztinszkij volt külügyi helyettes népbiztos, Rakovszkij volt londoni, majd pá­risi nagykövet, Szeszonov volt ber­lini nagykövetségi tanácsos, Jago­­da volt belügyi népbiztos, Rosen­­golt volt külkereskedelmi népbiz­tos. Négy orvos is van a letartóz­tatottak között, azzal vádolják őket, hogy az ő „bűnös kezelésük“ miatt halt meg Maxim Gorkij. A hivatalos közlemény szerint az összeesküvőknek az, volt a céljuk, hogy külföldi államokban szov­­jetellenes támadást provokáljanak, elszakítsák az­úniótól Ukrajnát, Fehér-Oroszországot, Georgiát és Aszerbeijdsánt, megbuktas­sák a szov­jet kormányt és visszaállítsák a polgári uralmat. Griger Miklós meghalt Hétfőn reggel terjedt el a fővá­rosban a híre annak, hogy Griger Miklós, a magyar politkai élet egyik legjellegzetesebb alakja meg­halt. Gryzer Miklós, a népszerű pap­képviselő két hónappal ezelőtt köl­tözött a bicskei parochiájár­ól a Rá­day utcai Szent Imre kollégiumba. Az utóbbi időkben súlyos betegség kínozta. Az angina pectoris, ami a váratlan halálát okozta, már régi baja volt és ehhez járult most a viszér-tágulás. Griger Miklós február 18-án mon­dotta el legutolsó beszédét a par­lamentben, ahol botra támaszkod­va, orvosi felügyelet mellett jelent meg. Az utóbbi napokban némi ja­vulás állott be állapotában. Vasár­nap reggel, mint mindennap, el­mondotta szentmiséjét A napi ét­kezéseket jó étvág­gyal fogyasztotta el, vacsorát azonban már nem kért. Hétfőn reggel pedig inasa holtan találta szobájában. Griger Miklós 1880-ban született Körmöcbányán. Nagyértékű hittu­dományi tanulmányai után 1910- ben kapcsolódott be először a poli­tikai életbe, amikor Lukács László akkori miniszterelnök ellen vette fel a választási küzdelmet. A Károlyi-forradalom alatt bát­ran kiállt a forradalmi törekvések ellen. Magatartás miatt a bolsevis­ták üldözőbe is vették. Trianon után, mint a csornai kerület kép­viselője került be a nemzetgyűlés­be és ezt a kerületet képviselte 1935-ig 1926-ban lépett be a keresz­ténypártba, amelyből 1935 elején lépett ki és megalakította a legiti­­mista néppártot. Ennek program­jával az általános választáskor há­rom kerületben is felvette a harcot, de egyikben sem jutott mandátum­hoz, míg a múlt évben a lovasberé­­nyi kerület választotta meg képvi­selőjének. Közben kilépett a­ legi­timista néppártból és újból a ke­resztény párt tagja lett.

Next