Magyar Jövő, 1938. október (20. évfolyam, 221-246. szám)

1938-10-01 / 221. szám

Előfizeted ára egy hónapra 1 pengő 60 fillér Szerkesztőség és kiadóhivatal Miskolc, Werbőczy-Egyen szám­ára 0 fillér. — Posta takarék­pénztári FÜGGETLEN utca 5. — Felelős szerkesztő és szerkesztőség tele­befizetési lap: ++249 IL szám, az előfizetési ősz- POLITIKAI NAPILAP fonszáma: 8—65. — Kiadóhivatal telefonsza­bályhoz JL", a hirdetési osztályhoz ,H“ jelzéssel. ma: 9—84. — Levélcím: Miskolc 1. számú posta. MISKOLC* IMS, ÉVI OKTOBER HÓ 1 SZOMBAT XX. ÉV­FOL­YAM 221­­5590 SZÁM Chamberlain angol miniszterelnök: A cseh kérdés elintézése csak elő­játéka egy tágabb elrendezésnek, melyben egész Európa békét talál A négy nagyhatalom hét súlyos szankcióval kényszerítheti Prágát a magyar és lengyel probléma megoldására Történelmi jelentőségű Chamberlain-Hitler nyilatkozat. A két nép sohasem akar többé háborút viselni egymás ellen, ellentétei­ket békés tárgyalással intézik el Pozsony, szeptember 30. Pozsonyból a csehek az előrelátható népszavazásra való tekintettel már megkezdték a statiszti­kai adatok meghamisítását. Sok cseh, ki csak néhány éve tartózkodik Pozsonyban, igazolványt kap, hogy 1918 előtt pozsonyi lakos volt ­ Sirovy tábornok-miniszterelnök a cseh hadsereg „új feladatáról** A prágai rádióban Sirovy mi­­nisztorelnök pénn­ek délután 5 óra­ikor rádióbeszédében a következő­ket mondotta: — Polgárok és katonák! Mint miniszterelnök és mint katona ar­ra gondolta­m elsősorban, hogy ne okozzak felesleges véráldozatokat és megmentsük az anyákat és gyermekeket a felesleges gyilko­lástól. Minden eshetőséget mérlegelve, arra a következtetésre jutot­tunk, hogy e háborúban több­szörös túlerővel álltunk volna szemben, amely számunkra csak katasztrófával járhatott volna. "Azt a megoldást választottam, hogy megmentsük a nemzetet és a nemzet életét. Nem volt más vá­lasztásunk. Mindezek megfonto­lása után a béke mellett határoz­tam, töretlen erővel megyünk új állami életünkbe. Münchenben négy nagyhata­lom nélkülünk és akaratunk el­lenére döntött állami szuvere­­nitásunk felett és megállapítot­ta új határainkat. Magunkra maradtunk valamennyi euró­pai állam között, északi és déli szomszédaink fegyverben álla­nak. Minden lehetőséget megfontoltunk, elhatároztuk, hogy nemcsak saját­­magunk, de az egész civilizált vi­lág érdekében megmentjük a békét súlyos áldozatok árán is. A mi új feladatunk az lesz, hogy megmaradt határainkat meg­védjük. A mi országunk nem lesz a világon a legkisebb és a legszegényebb sem. Szűk határok közé kerülünk ugyan, de legalább magunk között le­szűnik és a megegyezés szomszé­dainkkal könnyebb lesz. „(A köztársaságnak szüksége lesz hadseregre, főképpen a közeljövőben. "A miniszterelnök után Krejcy hadseregfőparancsnok lépett mik­rofonhoz és rövid hadparancsot intézett a katonasághoz. — A kormány kénytelen volt a szomszédok túlerejének engedelmeskedni és az ország területének egy részét­­ átengedni a szomszédoknak. Ez nem jelenti azt, hogy legyőztek bennünket, ellenkezőleg, bizonyí­téka annak, hogy fegyelmezett hadseregünk van. Az igazi katoná­nak el kell viselni a sikertelensé­geket is­. A mi hadseregünket pe­dig nem győzték le, nem is verték le. A köztársaságnak szüksége lesz rátok, főképpen a közeljövő­ben (!?) Az eskütök szentsége­­ fennáll, a megmaradó területekre is. A had­sereg a maga megfontolt magatar­tásával tanú jelet ad:a fegyelme­zettségének. Hadseregünk tovább­ra is kész áldozatokra a mi, most már nemzeti közös hazánkért. Imrédy miniszterelnök ma este rádiónyilatkozatot tesz Illetékes helyen közük, hogy m­-­­ szombat este fél 8 órakor rádió­­t ér Imrédy Béla miniszterelnök­­ nyilatkozatot tesz. Két súlyos szankcióval kényszerítik a nagyhatalmak Prágát a magyar és lengyel kérdés megoldására Rómából jelentik. Az olasz lapok a müncheni egyezmény azon ré­szének is rendkívül nagy fontosságot tulajdonít, amely kimondja, hogy amennyiben Prága nem ismeri el a csehországi magyar és len­­gyel kisebbségek jogait és nem tud megegyezésre jutni Magyaror­szággal és Lengyelországgal, nem számíthat határainak sérthetet­lenségére. Az 11 Telegrafm szerint Prágát ebből a szempontból még egy má­sik rendkívüli súlyos szankció is figyelmezteti kötelességének telje­sítésére. A müncheni egyezmény függelékének első pontja ugyanis kimondja, hogy amennyiben Magyarország és Lengyelország, vala­mint Csehszlovákia külügyi fórumai három hónapon belül nem tud­nak megegyezni egymással a csehországi lengyel és magyar kisebb­ségi sorsát illetően, a négy nagyhatalom miniszterelnöke újból ösz­­szeül konferenciára, amelyen azután megállapítják azokat az utakat és módokat, amelyeket Prágával szemben követni kell. A lap szerint e szankció talán még súlyosabb annál a kitételnél, hogy Prága hatá­rai csak abban az esetben ismerendők el, amennyiben Prága biztosí­tani tudja a magyar és lengyel kisebbségek követelésének teljesíté­sét. Rómában általában az a benyomás, hogy a müncheni szerződés e függeléke is rövidesen élő valósággá lesz és így nemcsak a német, hanem a magyar és lengyel igazság napja is fel fog ragyogni. ARA 6 FILLÉR • Döntő napok­ előtt A müncheni négyhatalmi érte­kezlet döntéseinek hideg mérlege­lése után sem lehet mást írni, mint amit a Magyar Jövő az izgalmak órái közepette leírt: a világhétté létrejött s Magyarország számára most következtek el a súlyos, dön­tő órák és napok. A szudéta-német kérdés ugyanis világprobléma lett, mert a csehek kihasználták a cseh­­francia szerződés betűit s ma­kacsságukkal, idegen földekhez és idegen népekhez való konok ra­gaszkodásukkal egy világot, az egész keresztény civilizációt haj­landók lettek volna moszkvai ta­­­nácsra halomra dönteni. S mikor mindez nem sikerült, mikor a négy nagy államférfi megegyezett, a már alig elháríthatónak látszott világháború réme tűnt el s ragyo­gott fel a világbéke napja. Mint emberek, mi magyarok is teljes­­lé­lekkel örülünk ennek. De örülünk annak is, hogy egy elnyom­ott nép, a szudéta-német kisebbség felsza­badult s ezután szabad hazában élheti a maga független életét. S nem csorbíthatja ezt az őszin­te, feltörő örömet az sem, hogy felvidéki véreink s velünk ezer éven át együtt élt más testvéreink a cseh impérium alatt nyögő len­gyelekkel együtt ugyanazon ön­rendelkezési elv alapján nem let­tek ugyanakkor szabadok. Nem csökkentheti annál is inkább, mert ha még igen nehéz, a súlyos dön­tések kemény órái és napjai is kö­vetkeznek még el reánk, de tovább már nem állunk egyedül s legfel­jebb egy két jóbarát jóakaratától kísérve igazságaink mellett, hanem Európa vezetői hatalmai által el­ismert és garantált elv alapján próbáljuk békésen megszerezni azt, ami most már a világ lelkiis­merete és hatalmainak elismerése szerint is a mienk. S ha minden körülményt gondo­san latolgatunk s anélkül, hogy­ ezeknek ma annyira okszerűtlen boncolgatásába bocsátkoznánk be­le, akkor azt is meg kell állapíta­nunk, hogy Münchenben Magyar­­ország ép annyit nyert el, ameny­­nyit el kellett ny­ernie. Csak a me­leg fej és tudatlanság és bizonyos célú politikai spekuláció hihette és várhatta, hogy majd valamelyik idegen nagy a hatalom kardját dob­ja Münchenben a tanácskozó asz­talra értünk. Münchenben bará­taink, elsősorban Mussolini, aki trieszti beszédével világproblémá­vá tette a már-már mindenki által elfeledett lengyel és magyar prob­lémát, de azután Hitler is megtet­te azt, amit igényelhettünk: vár­nak a cseh határok garantálásával, amíg a mi és lengyel testvéreink pere is elintéződik velük. De egye­bekben a mi ügyeinknek, a mi igazságainknak magunknak kell a szószólóinak lennünk. Súlyos, nehéz döntő órák és na­pok következnek tehát még el reánk, de tovább már nem lehet kétség, hogy áldozataink, kitartá­sunk, elszántságunk biztosan ered­­ményhozó lesz s a bethlehemi kis­ded jászolánál már egy ruillóval több szabad magyar fog könnyes szemmel hálát mondani. S a még megteendő nehéz út ellenére is is­mét és ismét hálával kell fordulni a müncheni nagy tanácskozók, el­sősorban Mussolini és Hitler, de l­ép így Chamberlain és Daladier felé.

Next