Magyar Jövő, 1938. október (20. évfolyam, 221-246. szám)

1938-10-01 / 221. szám

Előfizeted ára egy hónapra 1 pengő 60 fillér Szerkesztőség és kiadóhivatal Miskolc, Werbőczy-Egyen számára 0 fillér. — Posta takarékpénztári FÜGGETLEN utca 5. — Felelős szerkesztő és szerkesztőség telebefizetési lap: ++249 IL szám, az előfizetési ősz- POLITIKAI NAPILAP fonszáma: 8—65. — Kiadóhivatal telefonszabályhoz JL", a hirdetési osztályhoz ,H“ jelzéssel. ma: 9—84. — Levélcím: Miskolc 1. számú posta. MISKOLC* IMS, ÉVI OKTOBER HÓ 1 SZOMBAT XX. ÉVFOLYAM 2215590 SZÁM Chamberlain angol miniszterelnök: A cseh kérdés elintézése csak előjátéka egy tágabb elrendezésnek, melyben egész Európa békét talál A négy nagyhatalom hét súlyos szankcióval kényszerítheti Prágát a magyar és lengyel probléma megoldására Történelmi jelentőségű Chamberlain-Hitler nyilatkozat. A két nép sohasem akar többé háborút viselni egymás ellen, ellentéteiket békés tárgyalással intézik el Pozsony, szeptember 30. Pozsonyból a csehek az előrelátható népszavazásra való tekintettel már megkezdték a statisztikai adatok meghamisítását. Sok cseh, ki csak néhány éve tartózkodik Pozsonyban, igazolványt kap, hogy 1918 előtt pozsonyi lakos volt Sirovy tábornok-miniszterelnök a cseh hadsereg „új feladatáról** A prágai rádióban Sirovy minisztorelnök pénnek délután 5 óraikor rádióbeszédében a következőket mondotta: — Polgárok és katonák! Mint miniszterelnök és mint katona arra gondoltam elsősorban, hogy ne okozzak felesleges véráldozatokat és megmentsük az anyákat és gyermekeket a felesleges gyilkolástól. Minden eshetőséget mérlegelve, arra a következtetésre jutottunk, hogy e háborúban többszörös túlerővel álltunk volna szemben, amely számunkra csak katasztrófával járhatott volna. "Azt a megoldást választottam, hogy megmentsük a nemzetet és a nemzet életét. Nem volt más választásunk. Mindezek megfontolása után a béke mellett határoztam, töretlen erővel megyünk új állami életünkbe. Münchenben négy nagyhatalom nélkülünk és akaratunk ellenére döntött állami szuverenitásunk felett és megállapította új határainkat. Magunkra maradtunk valamennyi európai állam között, északi és déli szomszédaink fegyverben állanak. Minden lehetőséget megfontoltunk, elhatároztuk, hogy nemcsak sajátmagunk, de az egész civilizált világ érdekében megmentjük a békét súlyos áldozatok árán is. A mi új feladatunk az lesz, hogy megmaradt határainkat megvédjük. A mi országunk nem lesz a világon a legkisebb és a legszegényebb sem. Szűk határok közé kerülünk ugyan, de legalább magunk között leszűnik és a megegyezés szomszédainkkal könnyebb lesz. „(A köztársaságnak szüksége lesz hadseregre, főképpen a közeljövőben. "A miniszterelnök után Krejcy hadseregfőparancsnok lépett mikrofonhoz és rövid hadparancsot intézett a katonasághoz. — A kormány kénytelen volt a szomszédok túlerejének engedelmeskedni és az ország területének egy részét átengedni a szomszédoknak. Ez nem jelenti azt, hogy legyőztek bennünket, ellenkezőleg, bizonyítéka annak, hogy fegyelmezett hadseregünk van. Az igazi katonának el kell viselni a sikertelenségeket is. A mi hadseregünket pedig nem győzték le, nem is verték le. A köztársaságnak szüksége lesz rátok, főképpen a közeljövőben (!?) Az eskütök szentsége fennáll, a megmaradó területekre is. A hadsereg a maga megfontolt magatartásával tanú jelet ad:a fegyelmezettségének. Hadseregünk továbbra is kész áldozatokra a mi, most már nemzeti közös hazánkért. Imrédy miniszterelnök ma este rádiónyilatkozatot tesz Illetékes helyen közük, hogy m- szombat este fél 8 órakor rádiót ér Imrédy Béla miniszterelnök nyilatkozatot tesz. Két súlyos szankcióval kényszerítik a nagyhatalmak Prágát a magyar és lengyel kérdés megoldására Rómából jelentik. Az olasz lapok a müncheni egyezmény azon részének is rendkívül nagy fontosságot tulajdonít, amely kimondja, hogy amennyiben Prága nem ismeri el a csehországi magyar és lengyel kisebbségek jogait és nem tud megegyezésre jutni Magyarországgal és Lengyelországgal, nem számíthat határainak sérthetetlenségére. Az 11 Telegrafm szerint Prágát ebből a szempontból még egy másik rendkívüli súlyos szankció is figyelmezteti kötelességének teljesítésére. A müncheni egyezmény függelékének első pontja ugyanis kimondja, hogy amennyiben Magyarország és Lengyelország, valamint Csehszlovákia külügyi fórumai három hónapon belül nem tudnak megegyezni egymással a csehországi lengyel és magyar kisebbségi sorsát illetően, a négy nagyhatalom miniszterelnöke újból öszszeül konferenciára, amelyen azután megállapítják azokat az utakat és módokat, amelyeket Prágával szemben követni kell. A lap szerint e szankció talán még súlyosabb annál a kitételnél, hogy Prága határai csak abban az esetben ismerendők el, amennyiben Prága biztosítani tudja a magyar és lengyel kisebbségek követelésének teljesítését. Rómában általában az a benyomás, hogy a müncheni szerződés e függeléke is rövidesen élő valósággá lesz és így nemcsak a német, hanem a magyar és lengyel igazság napja is fel fog ragyogni. ARA 6 FILLÉR • Döntő napok előtt A müncheni négyhatalmi értekezlet döntéseinek hideg mérlegelése után sem lehet mást írni, mint amit a Magyar Jövő az izgalmak órái közepette leírt: a világhétté létrejött s Magyarország számára most következtek el a súlyos, döntő órák és napok. A szudéta-német kérdés ugyanis világprobléma lett, mert a csehek kihasználták a csehfrancia szerződés betűit s makacsságukkal, idegen földekhez és idegen népekhez való konok ragaszkodásukkal egy világot, az egész keresztény civilizációt hajlandók lettek volna moszkvai tanácsra halomra dönteni. S mikor mindez nem sikerült, mikor a négy nagy államférfi megegyezett, a már alig elháríthatónak látszott világháború réme tűnt el s ragyogott fel a világbéke napja. Mint emberek, mi magyarok is teljeslélekkel örülünk ennek. De örülünk annak is, hogy egy elnyomott nép, a szudéta-német kisebbség felszabadult s ezután szabad hazában élheti a maga független életét. S nem csorbíthatja ezt az őszinte, feltörő örömet az sem, hogy felvidéki véreink s velünk ezer éven át együtt élt más testvéreink a cseh impérium alatt nyögő lengyelekkel együtt ugyanazon önrendelkezési elv alapján nem lettek ugyanakkor szabadok. Nem csökkentheti annál is inkább, mert ha még igen nehéz, a súlyos döntések kemény órái és napjai is következnek még el reánk, de tovább már nem állunk egyedül s legfeljebb egy két jóbarát jóakaratától kísérve igazságaink mellett, hanem Európa vezetői hatalmai által elismert és garantált elv alapján próbáljuk békésen megszerezni azt, ami most már a világ lelkiismerete és hatalmainak elismerése szerint is a mienk. S ha minden körülményt gondosan latolgatunk s anélkül, hogy ezeknek ma annyira okszerűtlen boncolgatásába bocsátkoznánk bele, akkor azt is meg kell állapítanunk, hogy Münchenben Magyarország ép annyit nyert el, amenynyit el kellett nyernie. Csak a meleg fej és tudatlanság és bizonyos célú politikai spekuláció hihette és várhatta, hogy majd valamelyik idegen nagy a hatalom kardját dobja Münchenben a tanácskozó asztalra értünk. Münchenben barátaink, elsősorban Mussolini, aki trieszti beszédével világproblémává tette a már-már mindenki által elfeledett lengyel és magyar problémát, de azután Hitler is megtette azt, amit igényelhettünk: várnak a cseh határok garantálásával, amíg a mi és lengyel testvéreink pere is elintéződik velük. De egyebekben a mi ügyeinknek, a mi igazságainknak magunknak kell a szószólóinak lennünk. Súlyos, nehéz döntő órák és napok következnek tehát még el reánk, de tovább már nem lehet kétség, hogy áldozataink, kitartásunk, elszántságunk biztosan eredményhozó lesz s a bethlehemi kisded jászolánál már egy ruillóval több szabad magyar fog könnyes szemmel hálát mondani. S a még megteendő nehéz út ellenére is ismét és ismét hálával kell fordulni a müncheni nagy tanácskozók, elsősorban Mussolini és Hitler, de lép így Chamberlain és Daladier felé.