Miskolczi Napló, 1912. szeptember (12. évfolyam, 197-221. szám)

1912-09-01 / 197. szám

XII. évfolyam. Miskolcz, 1912 szeptember 1. Vasárnap 197 (8267.) szám ELŐFIZETÉSI ÁRAK: He­gben Egész évre 16 tor. Vidékre : Egész évre 20 kor. Fél évre 8 „­­ Fél évre 10 „ Negyed évre 4 „ Negyed évre 5 „ Egyes szám­ra 6 fillér. — Kapható minden hib­apelárusitónál. Felelős szerkesztő : HUBERTH JÁNOS: SzerkesaUun'g ' Hunyad -utca 2 ik. szám., Telefon 3­5 Kiadóhivetal: Hunyadi-utca 2-ik szám Te­lfon 114. A lap azellemi részét­llető közlemények a szerkesztőséghez előfizetéses hirdetések és felszólalások a kiadóhivatalhoz Intézendők: A­dóreform. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kereseti adója. — Dr. Sugár Ignác — Miskolcz, 1912 aug. 31. IV. FELEBBEZÉS. A jogorvoslati eljárást a közadók ke­zeléséről szóló 1909. évi XI., illetve 1912. Lil­. t.-c. szabályozza. A vállalatok kere­seti és jövedelem adójára nézve a pénzügy­igazgatóság határozata ellen a közigazga­tási bizottság adóügyi bizottságához lehet fellebbezni. (A jövedelemadóra nézve itt el­térés van, mert más adózók jövedelem­­adója elleni felebbezés elbírálására az adó­­felszólamlási bizottság illetékes). A felebbe­zés a pénzügyigazgatóságnál nyújtandó be. Harmadfokban a pénzügyminiszter dönt, panaszjog esetén a közigazgatási bíróság­hoz intézendő panasznak van helye. A közigazgatási bizottság adóügyi bi­zottságának elnöke a köziga bizottság el­nöke, tagjai: a pénzügyigazgató vagy he­lyettese, a polgármester vagy helyettese, a tiszti főügyész s a választott tagok közül a bizottság évenként kiküldendő négy rendes és két póttag. Előadó a pénzügyigazgató vagy helyettese, de szavazati Határozathozatalhoz négy (legalább két választott) tag jelenléte szükséges. A jogorvoslati eljárás kiterjed azon esetekre nézve, midőn — a­nélkül, hogy az adó mérve ellen felebbezett volna a válla­lat, akár a fióktelepek megállapítását, akár az adónak a telepek közti felosztását tartja magára nézve sérelmesnek. Ha az adó mérve ellen is felebbezés van, előbbiekkel együtt tárgyalandó. BÜNTETÉSEK. Már említettük, hogy ha a vállalat igazgatósága a kívánt adatokat be nem szolgáltatja 100—500 K bírsággal büntet­hető. Ez ellen is a közigazgatási bizottság adóügyi bizottságához, ettől a pénzügy­­miniszterhez lehet felebbezni. Valamint említettük azt is, hogy ha vallomás nélkül kénytelen a pénzügyigazgatóság az adót megállapítani, 25 százalékos büntetési pót­léknak van helye. Jövedéki büntető eljárásnak van helye, ha a vállalat a jövedelemre vonat­kozó vallomásában vagy illetékes helyről hozzá intézett kérdésekre adott írásbeli vagy jegyzőkönyvbe mondott válaszában vagy jogorvoslatának indokolásában, tud­va valótlan és szándékos félrevezetésre irá­nyuló nyilatkozatot tesz, mely az adó meg­rövidítésére alkalmas, illetőleg adóköteles jövedelmi forrást szándékosan elhallgat. A üldöztetik. Illetékes bí­róság a (felhatalmazott) kir. törvényszék. Elévülés három év. A megtorlás fejében ki­szabandó pénzbüntetés 1—8-szor annyi, mint a mennyivel a kincstár megkárositta­­tott. Ha ez összeg nem tudatik, 10—1000 korona. Ha a pénzbüntetés 600 koronát meghalad s be nem hajtható, fogház alkalma­zandó. (10—10 korona után egy-egy napi elzárás). AZ ADÓKULCS. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adókulcsa az új törvény által változást szenved, de a pénzintézetek tíz százalékos adókulcsa változatlan marad. Ezentúl, a kizárólag ipari termeléssel fog­lalkozó részvénytársaságok (amennyiben nem adómentesek) és a kőszén termeléssel foglalkozó bányavállalatok (a külön bánya­adó tudvalevőleg megszűnik) hét, más bá­nyavállalatok, valamint a bányatörvény alapján felállított segédművek után öt szá­zalékos kulcs szerint adóznak. Az iparvállalatok hét százalékos kulcs szerint adóznak akkor, ha saját termékeik eladásával is foglalkoznak, de ezenkívül üz­letkörük másra nem terjed ki. A bányák, ha ipartörvény alá eső fog­lalkozást űznek, ezen üzemük után 7 szá­zalékos kulcs szerint adóznak. Végül megjegyezzük, hogy az igazga­tósági, felügyelő bizottsági és napibiztosi járandóságok ezentúl is tíz százalékos kere­tág nélkül.1 kihágás birói után SZEPTEMBER. — A „Miskolczi Napló“ eredeti tárcája. — Irtás UJLAKY VILMA. Talán minden embernek van egy ked­­vencz hónapja. Az enyém. Szeptember. A­mig mások, a legtöbben, várva-várják ta­vasz nyílását s ujjongva ünnepük kikelet ün­nepét: bimbó nyitogató, örömet, bádog re­ményeket fakasztó, kaczagó májust, — ad­dig én a hervadás sejtelmét hordozó, lomb­hullató, csöndes, halovány, méla szeptem­bert szeretem. * Szeptember! Te szép, szelíd, bágyadt mosolyú sfinx, aki ott állasz ama mysztikus világ kapujánál, melyen túl szellemkezek­ láthatatlan szálakkal kötözik össze a múlan­dóságot az örökkévalósággal, — szeretlek én téged! Mert bár rejtély vagy, de soha meg nem csaltál. Nem hoztál nekem isme­retlen, színesen izzó vágyakat, merész ál­mokat és reményeket, — de hozd mindig lelkemet, megejtő borongásodat, fájó, mégis édes hangulatodat és ihletedet. Enyémek a te fehér ragyogású, halkan susogó titokzatos éjszakáid, dús illatú, ezerszer becses másod­­virágaid, csillagok fölött és tengermélységek között járó, földi láztól mentes álomlátásaid és a lemondásod. Mi vagy te? megfejteni nem, csak lelkem minden idegszálával érezni tudlak ... * Valahol, messze tengerek mellől sóha­jok kelnek szárnyra, alkonyati hűs szellő­ben meg-megsimogatják arczomat ... vala­hol a távoli égboltozatról lefutott egy-egy csillag, azoknak a kilobbanó fénye vibrál fe­hér világú éjszakákban ... valahol elszakadt egy húr, annak a végső accordja zeng, búg, oly fájó megértőn, szívdobogtatón, s halkan belehal a hulldogáló levelek zizegésébe ... valahol a virágok már halni térnek ... vala­hol siratnak, búcsúznak — és örökre elvál­nak ... — valahol már bimbóba szökkent a kryzantém­ ... Ez te vagy: Szeptember. * De még más is vagy: „írisz fátylával“ letakart arczodon át látom, tudom, érzem, hogy te más is vagy. Te vagy a szelid örö­möket nyújtó, a megnyugvást és lelki békét hozó, gazdag gyümölcsöt termő Szeptember. Azok számára, akik gondoltak reád a má­moros, bódító illatú kacsagó májusban s a forró, perzselő nyár buja lázálmaiban. Akik vetettek neked, azoknak aratást engedsz, akik gyűjtöttek számodra, megkétszerezve fizeted vissza nekik. Akik szeretnek, óhajt­­nak, várnak téged, azokat megjutalmazod és föltárod e vándorok előtt csodás szép­ségű meződet, berkeidet, ligeteidet, ahol az élet fárasztó tülekedései után még élvezik csöndes gyönyöreidet, kései virágaidat s bánat nélkül hallgatják a hervadásról, enyé­szetről, elmúlásról beszélő esti szellőket. *

Next